Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Stolmár Aladár: Az én Csernobilom

Idén, április 26-án volt a csernobili katasztrófa 25. évfordulója. Kicsi voltam még, amikor ez a szörnyűség történt, emlékeim nincsenek, de évekkel később nagyon sokszor szóba került a családunkban. A mai napig igazán nem tudhatjuk, hogy Magyarország lakosságát mennyire érintette a katasztrófa. A neten rengeteg szörnyű fényképet lehet találni eltorzult emberekről, rendellenességgel született kisgyerekekről, akik Csernobil hatósugarában éltek, születtek.
Úgy érzem, a mai napig igazán sose tisztázták a történteket, mennek az ujjal mutogatások, de egyszerűen nem értem, hogy ez hogy történhetett meg.
Élénken emlékszem Vujity Tvrtko 11 évvel ezelőtti Napló riportjára, amikor Csernobilban járt. Látom magam előtt a már megrozsdásodott játszóteret, távolban az atomerőművel. Látom a gyorsan elhagyott lakásokban heverő tárgyakat. Belegondolva, hogy mit élhettek át a lakosok, amikor helikopterek jelentek meg az épületek fölött és közölték a hangosbemondóban, hogy azonnal hagyják el a lakásokat, mert probléma adódott az erőműben ... inkább belegondolni sem akarok.
Hogy történhetett meg? Ki a felelős? Miért hagyták, hogy megtörténjen?




"Stolmár Aladár egyike az első magyar atomerőműves mérnököknek. Moszkvai tanulmányai után a Paksi Atomerőmű tervezése során a szovjet partnerekkel közösen ő dolgozta ki az új, a nemzetközi előírásoknak megfelelő atomerőművi biztonsági szabványt a szovjet VVER típusú atomerőművekre. Ehhez kapcsolódott az eleddig még nem publikált meghiúsult kísérlet is, mely a Szovjetunióban épült RBMK (csernobili) típusú atomerőműveknek ezen szabványok szerinti átalakítására irányult. 1985-ben, amikor a Paksi Atomerőművel kapcsolatos bírósági eljárásokat titkossá nyilvánították, az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt az Energiaügyi Minisztériumban (DOE) aktív szereplője volt annak a tevékenységnek, mely a Szovjetuniót történelme során először rábírta, hogy a nemzetközi közvélemény számára jelentést adjon ki egy belügyéről, a csernobili üzemzavarról. A nagy sikerű angol kiadás után végre magyarul is olvasható a szerző visszaemlékezése az érintett műszaki kérdésekre és a történelmi eseményekre, amelyeknek részese volt."

Igazán magyarázatot vártam a könyvtől, felelősöket. Magának az atomerőműnek a hibáit vezette le a könyv írója, de nem szabad elfelejteni az emberi beavatkozást sem.
Én fizikából, kémiából világ életemben nagyon rossz tanuló voltam, számomra megemészthetetlen tantárgyak. A könyvben is röpködtek az izotópok, neutronok, különböző kémiai elemek, együttes hatásuk, na ezek számomra "kínaiak" voltak. Nem tudtam sem felfogni, sem megemészteni őket, így kénytelen voltam számomra jobban befogadható értelmezések után nézni.
Nézzük csak az atomerőmű hibáit. Hogy történhetett meg a katasztrófa? Stolmár Aladár is levezeti a könyvében, hogy az egyik fő probléma a cirkónium és a vízgőz reakciója, ami robbanást tud előidézni. A másik fő baj, hogy a reaktorok nem voltak megfelelően elzárva a külvilágtól. 3 falnak kellett volna lennie, ebből csak 1 volt, de annak se volt megfelelő a méretezése.
És akkor ott van az emberi kéz is, az emberi beavatkozás. Lényegében 25-én hajnalban megkezdték a hőteljesítmény csökkentését, mondván nincs annyi energiára szüksége a lakosságnak. Aztán jött a parancs, hogy a hétvége miatt mégis csak szükség van rá, ezért megszakították a csökkentést. A lényeg, hogy ez az ingadozás váltotta ki a katasztrófa bekövetkeztét, ha sikerült jól értelmeznem a történteket, de ITT tudtok bővebben is olvasni erről elég részletesen.
De visszatérve a könyvre. 81 oldalas, úgy érzem maximálisan azok fogják tudni megérteni a tartalmát, akik képben is vannak a fizikában, kémiában. Többre számítottam, kevesebbet kaptam a könyvtől. Jobb lett volna, ha laikusnak is értelmezhető és jobban átfogóbb, részletesebben kitérő a katasztrófára, nekem hiányérzetem volt. A 81 oldal üzenete az, amit már fent is írtam, hogy mik voltak a hibák. De ezen kívül emberi mulasztások is történtek, amikre nagyon nem tért ki az író. Olvastam volna a hatásairól is bővebben és nem csak a politika szemszögéből, hanem a lakosságot is érintve.

De visszatérve a katasztrófára újra. Itthon 2 nappal később jelentették be a BBC híre alapján. Kamionosokat küldtek keresztül ezalatt az országban. Sokuk pár éven belül meghalt daganatos megbetegedésben. ...

Megjelenés: Az én Csernobilom- Mi a gond az atomerőművekkel? (2009. Silenos Könyvkiadó)
Oldalszám: 81
Ára: 1986

2011. március 12. ... Japán. ... Fokusima. ... A 8,8-a földrengés után robbanás történt az atomerőműben. ... Én bőgve néztem a híreket amikor bemondták, hogy azok, akik elmentek az atomerőműhöz, hogy csökkentsék, meggátolják a további problémákat, elbúcsúztak végleg indulás előtt a családjaiktól. ...

És íme Tvrtko riportja a 25 éves évforduló alkalmából. Megrázó. ...




forrás:http://www.xhirek.com/index.php?cikk=news/Csernobili_eset.php
http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?id=109212&cim=1
http://pokoli.hu/rovat/tvrtkomment/csernobil-25-eve-373527
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernobili_atomkatasztr%C3%B3fa

0 megjegyzés: