Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Sophie Kinsella: A Boltkóros babát vár

Nagyon kíváncsi voltam A Boltkóros férjhez megy után, hogy Becky hogyan fogja megélni a babavárást. Akaratlanul is közel éreztem magamhoz, vártam, hogy milyen jókat fogok majd derülni a kismamás nehézségein. Arra számítottam, hogy az egész történet arról fog szólni humoros verzióban, hogy hogyan élte meg azt a bizonyos 9 hónapot. Erre meg maga a pocaklakója nyúlfarknyi szerepet kapott, mint egy mellékszereplő.
Persze, minden Becky terhessége köré csoportosul, de nem az van a középpontban. És azt kell írnom, hogy amennyire megnevettetett a lagzis részben, ebben a kötetben annyira fogtam a fejemet, egyszerűen falra másztam tőle és nem értettem a tetteit.

Ha sorrendben olvastam volna a köteteket, akkor a lagzis és a babavárós kötet között ott van a tesós (A Boltkóros és a tesója), ami nagyjából 1 évet ölelhet át a történtek szemszögéből. Ennek az olvasásának hiányában érdekes volt olvasni a történetet, hisz sok olyan váratlan eseménnyel találtam szembe magamat, amik a tesósban történhettek. Mindezek ellenére enélkül is teljesen érthető volt ez a rész.

Becky és Luke a nászutukon összehoznak egy kisbabát. A nő továbbra is agyba-főbe vásárol, igazán fogalma sincs, hogy a ruhákon és a babakocsin kívül mire is van szüksége egy picinek, de annyira nem is érdekli. Lelki szemei előtt már azt látja, hogy ő lesz a legjobban öltözött anyuka a játszótéren, természetesen a legjobban öltöztetett lurkóval.
Az egész élete amolyan rózsaszín mesevilág. Milliomos férj, megtalálják álmaik otthonát (igen, még cipősszoba is van benne), Becky egyszerűen virul, Luke vállalata virágzik, a nő sikeresen bejut a celebek nőgyógyászához, annyi pénzt költ, hogy megdöbbenek, hogy van még miből költenie.

Igen ám, aztán jön a probléma, ugyanis a nőgyógyász nem más, mint Luke volt barátnője. Becky úgy érzi, hogy a nő el akarja venni tőle a férjét és megindul a háború. ...



Egyszerűen nem értem Beckyt. Miért variál, miért nem kérdez inkább, minek bonyolítja tovább a szálakat? Persze, ha nem bonyolítaná, akkor nem tudna miről 360 oldalban írni az írónő, de akkor is. ;o)
A vásárlási mániáját már a lagzisban se nagyon értettem, ebben a részben meg szó szerint az agyamra ment. Most már zavart a logikátlansága, a pénzköltése, amit nem tudott kordában tartani. Lehet, hogy a lagzis után pihentetnem kellett volna, nem egyből belekezdeni ebbe a részbe, tán, akkor jobban tetszett volna. ... Így viszont alig vártam, hogy a végére érjek

Kicsit az egész olyan, mint egy mese. Minden jó, minden tökéletes, így is lehetne élni, de számítottam arra, hogy ez a kötet érzelgősebb, merengősebb lesz, amolyan magába fordulós, nem pedig "akciódús".
Most úgy érzem, hogy nem nagyon vagyok kíváncsi a sorozat többi kötetére, aztán ki tudja. ... Mindenesetre úgy érzem, hónapoknak kell eltelniük, hogy újra kedvet kapjak valamelyikhez.

Megjelenés: Shopaholic & Baby (2007.)/ A Boltkóros babát vár (2010. Kelly Kiadó)
Oldalszám: 362
Ára: 2980

2 megjegyzés:

zakkant írta...

Egy kicsit tényleg eltúlzott volt a regény. Nemrég jelent meg a kötet, amiben a kislányának vásárol. Kíváncsi leszek rá, de még nem mertem megvenni, mert ez a kötet túlzottan elszállt volt. Főleg a szülési klinikás részek. Azt hiszem ha én terhes lennék a baba egészsége lenne a legfontosabb nem az hogy Gucci Kids ruhákat hord e majd. Noh mind1, azért néhol szórakoztató volt :)

Niki írta...

@zakkant: Én arra számítottam, hogy ez a rész amolyan Rebecca Eckler: Felcsináltak! stílusú lesz. Legalábbis én arra lettem volna kíváncsi, hogy éli meg Becky ezt a 9 hónapot.
A másik meg az, hogy azért ha valakik babát terveznek, azért tisztában vannak azzal, hogy nem csak ruhára és babakocsira van szüksége a kicsinek. :o)