Fontos kiemelnem, hogy először ezt a történetet írta meg és csak utána következett időrendben a fentebb említett könyve.
Nem okozott csalódást ebben a kötetben sem az írónő. Érezni lehet rajta, hogy nem annyira szép kerek, kidolgozott, mint a "Rendhagyó szabályok ingázáshoz", de ahhoz képest, hogy ez volt az első megjelent könyve, szerintem fantasztikus!
Hasonló a történet felépítése, mint a második könyve esetében. Itt is van 5 szereplő, akik egy bizonyos dolog történéséig (jelen esetben itt egy kis füzetecskéről van szó) soha nem beszéltek egymással, de a sors összehozza őket, barátok lesznek.
Itt van pl. az idős, bohókásnak tűnő, művész öregúr, aki a felesége halála óta nem találja a helyét a világban.
A családra, gyermekekre vágyó magányos, kávéházi tulajdonos.
A nőcsábász és függőségekkel küzdő, nagymenő pasi.
Egy kapcsolatra kiszemelt fiatal férfi.
A népszerű instamami, akinek az élete csak látszólag csili-vili.
Őket hozza össze az "Őszinte szavak" füzete.
A történet nagyon bájos, aranyos, kedves, a szereplők pedig nagyon szerethetőek. Mindig vártam, hogy legyen időm folytatni az olvasását, teljesen beszippantott.
Ugyanazt tudnám megemlíteni, mint a másik könyv esetében is. A történet felhívja arra a figyelmet, hogy napi szinten több tucat emberi sors sétál el mellettünk. Amikor ránézünk a velünk szemben utazó másik utasra, akkor csak a külsőséget látjuk. Hogy néz ki, milyen lehet a kedve, van-e gyűrű az ujján, stb. De azt nem tudhatjuk, hogy milyen az élete. Ha tudnánk, akkor lehet, hogy megdöbbennénk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése