Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Papírvárosok- film

amerikai "romantikus" film105 perc
2015
Újabb olyan adaptáció, amit könyvben nem olvastam, de most A marsival ellentétben: ezt nem is fogom.

Miről szólt a film?

"Ki nem volt még szerelmes a szomszéd lányba? Quentin (Nat Wolff) óvodás kora óta odavan a környékükön lakó csajért, és természetesnek veszi, hogy ő tudomást sem vesz róla. Ezért lepődik meg igazán, amikor Margo (Cara Delevingne) egy éjjel bemászik a szobájába - méghozzá teljes nindzsa felszerelésben. Q és M együtt vág neki az éjszakának, hogy bosszút álljanak mindazokon, akik bántották őket. Nyomukban kompromittáló fényképek, vazelinnel bekent kilincsek és leborotvált szemöldökök maradnak. Valamint mindenütt egy nagy, falra festett M betű. Ezzel az éjszakával kezdődik egy gimis srác életének legnagyobb kalandja. Sok izgalom, félelem, váratlan tapasztalat és nagy öröm fér bele a történetbe: az átlagos fiú próbál megszokni, megszeretni majd megmenteni egy nagyon különleges lányt."

Véleményem? 

1X megnéztem. Többször nem fogom és a könyvet se szándékozom elolvasni. Ezzel szerintem mindent összefoglaltam. :o(
Aranyos kis lájtos tini sztori, találjuk meg önmagunkat, merjünk lázadni, nagy lépéseket tenni a célunk elérése érdekében, de ennyi is volt. 
Nem értettem meg Margot és nem tudtam egyet érteni a döntéseivel. Nem tudtam a karakterét látva lázadó tiniként látni magamat, csak szülőként, hogy mit éreznék, ha bármikor fogná magát a gyerekem és ki tudja merre menne. Hogy tehette meg ezt a szeretteivel?
Quentint viszont kedveltem és sajnáltam. Számomra ő volt az egyetlen pozitív szereplője a történetnek, a többiek hidegen hagytak, nem érintettek meg.
John Greentől azért kicsit többre számítottam a Csillagainkban a hiba, Alaska nyomában után vagy csak a film nem tudta visszaadni azt, amire a könyv képes.

0 megjegyzés: