Szubjektíven könyvekről, adaptációkról és miegymásról

Gail Carriger: Soulless- Lélektelen

Eredeti címe: Soulless (2009.)
Itthon kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2012.)
Ára: 2999
Oldalszám: 356
Sorozat: A Napernyő Protektorátus 1. része
Forrás: kiadó (recenzió)

Kinek ajánlom a figyelmébe?: Hm. Igazából
mindenkinek, bár azt nem tudom férfiak
mennyire lennének oda a történetért, de próba
szerencse.
Ajánlom mindenkinek, aki nem zárkózik el
ettől a műfajtól vagy csak most ismerkedik vele.
Nagyon kellemes olvasmány, üdítő. Szerintem
már csak a humora miatt is érdemes elolvasni.
De akik amúgy is szereti a vámpíros-farasemberes,
lájtosan love storys történeteket, azok ne
hagyják ki!
Ha jól emlékszem, tavaly olvastam az első hazai bejegyzést a Soullessről. Akkor még csak tervbe volt véve a hazai kiadása, de én azonnal kíváncsi lettem rá.
Nem titkolom, hogy odáig vagyok a gyönyörű borítókért, a szép csomagolás képes akkor is az olvasás mellett döntenem, ha amúgy a fülszöveg nem hozott lázba.
A Soulless borítója azonnal megfogott és a fülszövege is. Vámpírok, dögös farkasember, egy lélektelen nő (az meg milyen lehet?- futott végig a fejemben) és mindez a viktoriánus korban. Már magában a korszakkal le lehetett volna venni a lábamról, de mivel kicsit odáig vagyok ;oP a vámpíros, angyalos, stb. történetekért, így nyert ügye volt azonnal.

Mielőtt neki állok egy bejegyzés megírásának, mindig utána szoktam olvasni egy kicsit a szerzőnek és magának a könyvnek is. Így botlottam bele egy teljesen új műfajba, a steampunkba. Néztem nagy elkerekedett szemekkel: az meg mi fán terem? Én azonnal rávágtam volna, hogy a Lélektelen fantasy.
Ebben igazam is lett volna, de kicsit tágabb ennél az a műfaj, ahová besorolták a könyvet.
A steampunk olyan műfaj, ami egy alternatív múltban játszódik. Pl. a viktoriánus kori Angliában vagy a "Wild West" kori Amerikában. Megtalálható benne a sci-fi, fantasy és akár horror eleme is lehet. Futurisztikus újítások fedezhetők fel az adott korban.
forrás: wikipédia

Na de ott tartottam, hogy utána szoktam nézni egy kicsit a szerzőnek.
Gail Carriger A Napernyő Protektorátus sorozatával (ennek az első része a Soulless) több díjat bezsebelt már és vezette a sorozat részeivel a New York Times Bestseller Listáját. Jelenleg 5 részes a sorozat, ezeket 3 év alatt hozta össze. Magyarul egyelőre még csak az első olvasható.

Alexia Tarabotti a húszas évei második felében járó kotnyeles vénkisasszony. Meg van áldva egy viktoránius kori szuperanyuval, aki a korát elfogadni nem képes és tiniként öltözik, viselkedik; két hugicával, akik vele ellentétben természetesen a megtestesült plázacica tökéletességek, csak mindez a XIX. sz. végi Angliában. Szóval Alexia Tarabottinak megvan az oka, hogy legszívesebben elmeneküljön ebből a világból, de ráadásul még lélektelen is.
Igen kérem. Ugyanis egy olyan alternatív múltban vagyunk, ahol bizony London utcáit vámpírok, vérfarkasok népesítik be az embereken kívül és Alexia személyében még egy lélektelen is.
A romantikus szál se maradt ki, a lovagunk pedig nem más, mint egy farkasember, (Ki más is lenne egy ilyen világban ugyebár?) akit nem meglepő módon egyszerre idegesít és vonz is a vénkisasszonyunk. A kapcsolatuk sok-sok humorral van fűszerezve, de hogy ne csak róluk szóljon a történet, szó van még egy halálesetről, elrablásról és a telihold se marad ki. ...

A Lélektelenben igazából minden benne van: történelem, humor, romantika, akció és fantasztikus lények. (Az angyalok és a tündérek azért hiányoztak a sorból. Értitek, ha már ..., akkor mindent bele.)
Az adott alternatív történelmi múlt teljesen emészthető. Egyáltalán nem találtam furcsának, hogy egyszerre olvashatunk Viktória királynőről és pl. vámpírokról. Az első perctől kezdve sikerült az írónőnek ezt úgy az olvasónak előadnia, hogy ne érezzünk tartózkodást, teljesen elfogadható, elképzelhető legyen.
A humora zseniális. Valahogy fanyar, néhol idegesítő, de mégis annyira kellemes, jól esik az olvasás során.

Alexia szerethető karakter minden idegesítő megmozdulása ellenére, Lord Maccon pedig olyan, mint egy házsártos úriember, aki a frakkja alatt izmokat rejteget. Gazdag, befolyásos, úriember, izmos is és még farkasember is, a tökéletes férfi receptje. ;oP De tényleg, kellemes karakter volt. ☺A kapcsolatuk pedig annyira könnyed, humoros, hogy egyszerűen jó volt olvasni.

Az akciós része igazából harmatgyenge, de mégis feldobta a történetet, ettől lett nem kimondottan romantikus irodalom.

A könyv olvastatta magát, letenni se akartam, gyorsan ki is végeztem és remélem, hogy a folytatása hamarosan olvasható lesz magyarul is.
A steampunk pedig úgy érzem, hogy az én műfajom lesz, keresem is a hasonló áldozatomat. ;o) 

a sorozat

0 megjegyzés: