2012. február 9., csütörtök

Kathleen Winsor: Amber

Eredeti cím: Forever Amber (1944.)
Kiadó: General Press Kiadó (2008.)
Oldalszám: 699
Ára: 3990
Forrás: könyvtár
Nagyon szeretem a történelmi romantikusokat, főleg nagyon izgalmasnak tartom azokat a történeteket, amik egy uralkodó szeretőjéről szólnak. Ilyenkor mindig azon kattog az agyam, hogy vajon mit tudtak azok a nők, akik képesek voltak olyan férfiakat meghódítani, akik előtt akár nők százai is heverhettek volna. Miért épp ők lettek a kiválasztottak?
A fülszöveg azonnal megfogott és tényként könyveltem el, hogy Amber St. Clare létezett, II. Károly angol király szeretője volt. Viszont nem találtam semmilyen erre utaló információt a későbbiekben, így szerintem Amber kitalált szereplő.

1644-ben született két nemes házasságon kívüli gyermekeként és egy falusi házaspár nevelte fel. 15 éves volt, amikor II. Károly visszatért Franciaországból, hogy elfoglalja a trónt és ennek előhírnökeként a falun lovagok lovagoltak át. Ekkor pillantotta meg a fiatal lány Lord Carltont és szeretett bele első pillantásra.
A lány semmit se tudott a származásáról (ami a későbbiekre nézve elég kicseszés az élettől, hisz pont a származása miatt nem lehet annak a férfinak a felesége akit igazán szeret), de egyfajta előkelőség mindig sugárzott belőle, ráadásul mindig magára tudta vonni szépségével és bájaival a férfiak figyelmét.
Amber beleszeret a férfiba és mindent meg is tesz, hogy felkeltse az érdeklődését. Végül siker koronázza a szenvedését, a férfi a szeretőjévé teszi és magával viszi Londonba. Minden jól és szépen alakul, bár házasság nem jöhet szóba közöttük, de aztán egy napon a férfi bejelenti, hogy hajóra száll és a lányt nem viheti magával. Amber persze kétségbe esik, már csak azért is mert megtudja, hogy gyermeket vár.
Lord Carlton elhagyja az országot, de előtte anyagilag gondoskodik a nőről és gyermekéről. Igen ám, de Amber fiatal, egyedül maradt, állapotos, mi mást tehet, férjhez kényszerül, majd pedig a férje kiforgatja minden vagyonából. És innentől kezdve egyenes út vezet ahhoz, hogy a nő nem más lesz, mint más férfiak kitartott szeretője.
Lord Carlton időközönként vissza-visszatér Londonba, közben Amber egyre magasabbra jut a "ranglétrán", végül nem más, mint a király szeretője lesz. Ez nem tartja vissza őket attól, hogy mindig felmelegítsék a paplant, ha a Lord épp óhajt hazarohanni pár pásztorórácskára.Vajon valaha beteljesedhet a szerelmük? Eléri a nő, amit igazán szeretne, hogy Carlton felesége legyen?

Mielőtt nekikezdtem a könyv olvasásának, biztos voltam abban, hogy Amber pozitív figura lesz, hát nem jött össze. Rettentően unszimpatikus volt, egy nagyon önző nő, aki igazán csak magával foglalkozik, átgázol mindenkin, semmibe veszi mások érzelmeit és egyszerűen nem veszi észre a fától az erdőt. Ő csak Carltont látja, csak őt akarja és észre se hajlandó venni, hogy mennyi embert megbánt, mennyi emberen átgázol vagy épp kerget a halálba.
Ha Amber ma élne, akkor amolyan kacsacsőrű 20-onéves plázacica lenne, 50-60-70 éves bácsik eltartottjaként.
Undorodtam tőle, megvetettem és nagyon nem tudtam sajnálni azért, ahogy a sorsa alakult.

Nem csak a főszereplő nővel volt problémám, hanem magával a Lorddal is. Komolyan mondom, ilyen fatuskót én még nem nagyon pipáltam! Ugyanúgy átgázol a nők érzelmein, egyszerűen nem is értettem miért ilyen töketlen, mert szerintem az és kész. Egyetlen olyan szereplő volt, aki szimpatikus volt nekem, az maga a királyné, na jó, inkább kettő, mert a másik pedig egy másik nő, akinek a kilétét lelőni nem szeretném, de aki olvasta vagy olvasni fogja a regényt, az időben tudni fogja.

A történet viszont nagyon jól össze van rakva, több valós történelmi szereplőt is felsorakoztatott.

Egy biztos: már a Tudoroknál lehullt a lepel a szemem elől, hogy bizony ritka volt a szüzen férjhez ment fiatal lány az udvari világban, mint a fehér holló, meg hogy úgy csalták egymást a házasfelek, mintha divat lenne, de ez most is beigazolódott. Mindenki mindenkivel, a férj tudtával vagy csak sejtésével, a király itt-ott-amott leadta a génjeit, de nevet már hozzá nem kapott a szerencsétlen lurkó, szóval senki se legyen kis naiv, mint én, bizony a szexet akkoriban is ismerték. :oP Valahol sajnálom is, hogy arról egy árva kukk se derült ki, hogy Ambernek mivel sikerült ennyi pasit megfognia, mit tudhatott vajon. :oP

Sajnos a vége nem került lezárásra, ami eléggé idegesít is, mert persze egy nagyon izgalmas résznél ért véget. Nem tudom, hogy van-e folytatása vagy esetleg be volt tervezve neki, de a hiányzó vége kiakasztó egy kicsit, hiányérzetem maradt.
A könyvből film is készült 1947-ben, Linda Darnell és Cornel Wilde főszereplésével.Linda Darnell 16 évesen szerepelt először filmben, 1939 és 1965 között 52 szerepe volt. Cornel Wilderól tudni lehet, hogy 1912-ben született a mai Szlovákia területén és a születési neve Weisz Kornél Lajos.

2 megjegyzés:

  1. Most tettem le a könyvet, egy hét alatt kiolvastam, alig bírtam letenni, olyan izgalmas volt. Nagy vonalakban egyetértek veled. Én is próbáltam megszeretni a főszereplőt és adtak is rá okot, ami miatt nem igazán tudtam megérteni a karakterét. Pl. amikor börtönben volt, alig volt pénze, mégis fizette egy másik nőnek is a kajáját. Katalin királynét megszerette és sajnálta és védelmezte. Amikor beteg volt a szerelme, élete kockáztatása árán is ápolta. Én minden önzősége és gazdagságvágya ellenére, megkedveltem és borzasztóan sajnáltam, amiért Bruce kerek perec kijelentette, h sohasem veszi feleségül. Én arra a következtetésre jutottam, h sosem szerette igazán Ambert, maximum szexuálisan kívánta és elismerte a lány szerelmét. Egyébként azért is értem meg Ambert, a dühkitörései miatt, mert én is ilyen típus vagyok, kiabálok kígyót-békát, aztán nagyon gyorsan megbánom. Nagyon végletes vagyok, akár a főszereplő. Borzasztóan bánt a könyv igazságtalansága. A vége is szörnyű, de eleve az, h ki sem derülhetett, hogy nemesi családból származik. Egyébként a másik nagy kedvencem jutott eszembe a könyv kapcsán, sőt nem is egy, de kisértetiesen hasonlít az Elfújta a szélre, h ott is végig őrülten szerelmes a főhősnő egy pasiba, aki egy baromi aranyos és kedves nőt vesz feleségül, bár végül rájön, h mást szeret a főhősnő, az mégis otthagyja a történet végén. Zavar néhány hiányosság a könyvvel kapcsolatban pl. mi lesz a királlyal és Katalinnal (a történelem könyvben utána tudok nézni, mégsem kerek egész így a történet), amikor elmegy a király a himlősképűhöz, hogy alakul a dolog? Vagy pl. Almsburyvel, miért nem jöhetett össze legalább, ha már annyira szerette őt a pasi...áhh egyébént a film nincs leszinkronizálva, de nem is szívesen nézném meg, mert a pasi tök gázul néz ki, nem úgy, mint a könyvben, h London legszebb pasija. Hiányoltam, amit te is, h olyan titokzatosan volt beszélve az éjszakai légyottokról, mik történtek ilyenek alkalmával. Összességében becsapva érzem magam, mint olvasó. A könyv több boldogsággal kecsegtetett, végtelenül hiányérzetem maradt. Ja a másik sztori, ami eszembe jutott az a Csodálatos Angelique, ne tudom ismered-e, de ott is nagyon hányattatott sorsa van a főhősnőnek.
    Tetszett, tetszett, de kénef olytatás, amiben boldog véget ér a történet.

    VálaszTörlés
  2. @Sok Huho: Örülök, hogy neked is tetszett. :o) Nem tudom már hol olvastam, meg lehet keverem is egy másik könyvvel, de úgy rémlik, mintha be lett volna tervezve a folytatása, csak hát nem valósult meg.

    VálaszTörlés