2015. július 13., hétfő

Libba Bray: The Diviners – A Látók

Hiszel abban, hogy szellemek, démonok és Látók élnek közöttünk?
Evie O’Neillt unalmas szülővárosából New York nyüzsgő utcáira száműzik – amitől ő ma-xo-lú-te el van ragadtatva. 1926-ot írunk. New Yorkban tobzódnak az illegális italmérések, a Ziegfield lányok és a pimasz zsebtolvajok. Az egyetlen bökkenő, hogy Evie-nek a nagybátyjánál kell laknia, aki az okkult tudományok megszállottja.
A lány attól tart, hogy Will bácsi felfedi majd legsötétebb titkát: természetfeletti képességét, ami eddig csak bajba sodorta. Ám amikor a rendőrség egy meggyilkolt lányra bukkan, testén egy titkos jellel, és Willt a helyszínre hívják, Evie ráébred, hogy képessége segíthet elkapni egy sorozatgyilkost.
Ahogy beleveti magát a gyilkossal való macska-egér játékba, újabb históriák kerülnek napvilágra a sosem alvó városban. Egy Memphis nevű fiatalember életét a rémálmok irányítják. Theta, a táncosnő, a múltja elől menekül. Egy diák, Jericho pedig megdöbbentő titkot rejteget. És mindannyiuktól függetlenül valami sötét és gonosz felébredt…


Eredeti címe: The Diviners (2012.)
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2014.)
Sorozat: A Látók
Oldalszám: 662

A Látók #1 

Az írónő nevét látva ennek a könyvnek a borítóján, egyből a Gemma Doyle trilógia ugrott be. Ebből kiindulva mire is számítottam a könyv olvasása előtt?
Egy fiatalos, üde, titkokkal teli YA regényre. Olyanra, amit kellemes lesz olvasni amíg tart, de túl mély nyomot nem fog bennem hagyni.
És mit kaptam? Nos fiatalos, üde, titkokkal teli volt, de a mély nyomnál másképp alakult minden.

Az 1920-as évek Amerikájában játszódik a történet. Bevallom őszintén, nem sok olyan könyvet olvastam, ami ebben a korban játszódott és ezen a helyszínen is, így kicsit "szűz" terepen jártam, de tán pont jó is volt így. Libba Bray ugyanis olyan remekül festi le a 20-as évek Amerikáját az olvasó elé, hogyha lehetőségem lenne visszarepülni a múltba, gondolkodás nélkül választanám ki ezt az időszakot az egyik uticélomnak. :o) 

Evie kicsit bajos tizenéves lányka. Tipikusan lázadó, aki ha manapság élne, biztos vagyok abban, hogy eléggé feltűnő jelenség lenne, mint ahogy volt a történetben a 20-as években is. Szeret más lenni, szeret "bulizni", felhívni magára a figyelmet, szeret fiatal lenni, élni. Fura volt belegondolni, hogy a 20-as években is szerettek "bulizni" a fiatalok, mert hajlamos vagyok erre a korra úgy gondolni, mintha akkoriban másról se szólt volna a fiatal lányok élete, mint a hímzésről, a háztartási munka megtanulásáról és az előkelő, erkölcsös viselkedés betartásáról.
Nos, Evie minden tekintetben más, mint a többiek. Ugyanis van egy fura képessége, ami bajba sodorja, ezért a szülei New Yorkba küldik, hátha a nagybácsi megfegyelmezi őt és jó útra tereli.

"– Az édesanyád és én nem támogatjuk az ivászatot. Hát nem hallottál a Tizennyolcadik módosításról?
– A szesztilalomról? Amikor csak tudok, iszom az egészségére."

Igen ám, csakhogy a nagybácsi fura figura. Múzeumot vezet, okkult témák érdeklik, szóval ő sem épp a mindennapi emberkék közé tartozik.
Evie megérkezik, nagy örömére, hogy kiszabadult poros otthonából és a nyüzsgő New Yorkba lett száműzve, álmaiban partyzik is ezerrel és jó úton halad is efelé, köszönhetően egy régi barátnőjének és egy új ismerősének. Aztán történik valami. ...
Egy titokzatos gyilkosságsorozat veszi kezdetét, amibe a nagybácsi és így Evie is belebonyolódik. És jön az izgalom.

Különleges képességű fiatalok, egy rejtélyes gyilkos, még rejtélyesebb gyilkosságsorozat teszi színessé a történetet. Egy izgalmas ifjúsági krimit tarthat kezében az olvasó, ha leemeli a polcról A Látókat.
Teljesen magával sodort a történet, pedig bevallom őszintén, nem számítottam semmi extrára. Nagyon szerettem olvasni, faltam mindenhol, ahol csak lehetett, minden pillanatban és nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam vele gyorsabban haladni.
Nagyon várom a folytatását!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése