Charlotte Rogan: Mentőcsónak

Eredeti címe: The Lifeboat (2012.)
Itthon kiadta: Kossuth Kiadó (2012.)
Oldalszám: 275
Ára: 2800
Forrás:saját

"Charlotte Rogan első könyve letehetetlen: cselekménye izgalmas, fordulatos, a stílusa gördülékeny. Elgondolkodtató, morális kérdéseket vet fel, anélkül hogy moralizálna. A történet az első világháború kitörése idején játszódik, és egy elsüllyedt hajó túlélői sorsán keresztül vizsgálja, határhelyzetben hogyan foszlik le a civilizáció az emberekről, miként állatiasodnak el. A másik érdekes kérdésfelvetés, hogy egy szélsőséges helyzetet ki él túl, és miért. A Mentőcsónak túlélőit bírósági tárgyalás várja és a média hisztérikus bűnbakkeresése. Az Alekszandra cárnő óceánjáró hajó 14-es számú mentőcsónakjának huszonegy napig tartó hányattatásairól Grace Winter naplója tudósítja az olvasót, melyet védőügyvédeinek kérésére írt. A hajótöröttek közül három nőt - a főhősnő mellett Ursula Grantet és Hannah Westet - megmentésük után bíróság elé állítanak, mert a mentőcsónakban töltött 14. napon megölték a csónakot addig irányító tengerészt, az Alekszandra cárnőn szolgáló Mr. Hardie-t. A regény lényegében Grace fejében játszódik, az ő benyomásain, tapasztalatain keresztül írja le nemcsak a mentőcsónakban, hanem a hajótörés előtt és a tárgyaláson történteket is, illetve felidézi élete odáig vezető eseményeit és bemutatja saját belső gondolatvilágát."



Még csak a várható megjelenések közt volt a Mentőcsónak, amikor először megpillantottam az Alexandra oldalán. Igazán a cím annyira nem keltette fel az érdeklődésemet, de a borítón levő emberekkel teli csónakon megakadt a szemem és elolvastam a fülszöveget. Már akkor tudtam, hogy ez a könyv számomra kihagyhatatlan lesz. Végül a hosszú hétvége során megvettem és még aznap neki is álltam. Olyan másfél nap alatt elolvastam, teljesen magába szippantott.

Mióta kislányként olvastam az S.O.S. Titanic c. Delfin könyvet, azóta érdeklődve kapok minden olyan témán, ami a Titanic katasztrófáját boncolgatja. Legyen könyv, film, dokumentumfilm, bármi. Sokszor gondolkodtam azon -főleg a film megnézése után-, hogy vajon mit érezhettek a mentőcsónakokban az emberek, miközben a halottak közt eveztek és vártak a megmentésükre.
A Mentőcsónak lényegében ezt a szálat viszi tovább. Mi történik, ha 39 túlélő egy csónakban reked, de egyszerűen híre-hamva sincs a megmentő csapatnak? Mi fog történni? Mit fognak tenni? Hogy fognak túlélni?

1914-ben az Alekszandra cárnő óceánjáró elsüllyed. A Titanic katasztrófája miatt jobban felkészültek mentőcsónak tekintetében, de még mindig nem teljesen megfelelően, rengeteg ember odavész. A 14-es számú mentőcsónakban 39 ember menekült. Férfiak, nők vegyesen és egy kisfiú. Idősebbek, fiatalabbak, karakteresebbek, visszahúzódóbbak. Egy tengerész is kerül a csapat közé, aki azonnal át is veszi az irányítást. A mentőcsónak 21 napig hánykolódik a vízen, mire végre az utasai megmenekülnek. Ezalatt a 21 nap alatt a létszámuk lecsökken.
Volt akit arra kényszerítettek, hogy a vízbe vesse magát, más önként tette ezt, mások meghaltak. Az utasok a napok elteltével egyre jobban elveszítették emberi mivoltukat és csak a túlélés lebegett a szemük előtt, bármi áron. Akár egymás megölésén keresztül is. ...

A történet lebilincselően visszaadja, hogy vajon ilyen helyzetben mit érezhetnek a túlélők, mi mindenre képesek az életben maradásért.
Morális kérdéseket is feszeget: mikor gyilkosság a gyilkosság? Ha én is hajótörött vagyok, megkapaszkodom egy uszadékfában, de Jolánka is a fára ácsingózik, én meg ellököm őt és ezzel a halálba taszítom, miért nem gyilkosság? Ha meg valaki szeretne egy mentőcsónakba bemászni, de ezt megakadályozom (mert ezzel esetleg azt veszélyezteti, hogy felborul a csónak, stb.) és ezzel a halálát okozom, az már gyilkosság? Érdekes kérdéseket feszeget a könyv, letehetetlen volt.

Nagyon olvasmányos, elég jól felépített, a karakterek is viszonylag jól kidolgozottak. Tökéletesnek nem mondanám a történetet, de ettől függetlenül alig tudtam letenni. Ajánlom a figyelmetekbe!