2020. október 24., szombat

Catherine Bybee: Feleség ​szerdára

október 24, 2020 1 Hozzászólás
Eredeti címe: Wife by Wednesday (2011.)
Kiadta: Studium Plusz (2016.)
Oldalszám: 256
Forrás: könyvtár
Értékelésem: 
Kimondottan olyan hangulatba kerültem, amikor szükségem volt egy kis romantikus sztorira. Ez a könyv pedig rég óta kerülgetett a könyvtárban (mondjuk egyfajta előjel is lehetett volna, hogy elég sűrűn nem kölcsönzik ki), így adtam neki egy esélyt.
Megbánni nem bántam meg, egyszer elment, de nyilván nem lépett a kedvenc könyveim közé. Ahhoz kevés volt azért.

Sam egy kis vállalkozást vezet, mely arra épül, hogy feleségjelölteket mutat be az érdeklődőknek. És itt jön a képbe Blake, akinek sürgősen szüksége van egy feleségre, hogy átvehesse az örökségét. 10 millió dollárt ajánlj fel a nőnek (nyilván azért, mert bejön neki), hogy egy évig legyen a felesége. Samnak pedig nagy szüksége van a pénzre, hogy fizetni tudja beteg testvére gondozását, ezért elfogadja az ajánlatot. És ezzel hercegné lesz.
Igen ám, de a bibi ott van, hogy vonzódni kezdenek egymáshoz, csak hogy ott van a megállapodásuk: egy évig tart a kapcsolatuk, aztán elválnak.

Nem mondom, hogy nem találom furának Sam cégét, de teljesen elképzelhetőnek tartom, hogy bizonyos férfiaknak szükségük lenne arra, hogy így találjanak maguknak látszatfeleséget. 

"Nekem feleség kell, Carter, méghozzá tegnapra."

A két főszereplő között egyből izzani kezd a levegő annak ellenére is, hogy Sam nem tipikusan az a nő, akikkel eddig Blake járt. A nő ugyanis teljesen hétköznapi, de most pont ez varázsolja el a pasit.

Az egész sztori olyan, mint egy gyenge, modern Hamupipőke. Ott van csóró csajszika, aki hozzámegy a herceghez és igen, Blake tényleg herceg a sztoriban, ami picit röhejes volt, elég lett volna ha egy gazdag vállalkozó, de nem, Blake egy herceg elsősorban. 
A levegő izzik körülöttük, aztán egy idő után úgy vannak vele, hogy élvezzék ki ezt az egy évet az ágyban is és ekkor jön a gubanc. Ugyanis az ügyvédek közlik Blake-el, hogy az öröksége átvételéhez még egy feltételt teljesítenie kell. Hát sz.r ügy, de megoldják. 

Ami nem kicsit zavart a történetben az az állandó nyavajgás, hogy jaj, csak 1 évről van szó, nem szabad kiélvezni és beleélni magunkat! Miért ne lehetett volna? Igen, az elején 1 évről volt szó, de a tervek mindig változhatnak, mit kell ezen feszt picsogni?

A Feleség szerdára egy könnyed romantikus sztori. Egy kicsit bugyuta, teljesen semleges szereplőkkel, akik semmilyen érzelmet nem váltottak ki belőlem. Olvasod, elvagy vele, kikapcsol, holnapra elfelejted. Kicsit olyan, mint anyum Romana, meg Bianca füzetecskéi a 90-es évekből. Kb ugyanaz a stílus, ugyanaz a történet és a karakterek felépítése is ugyanolyan gyenge. Mondjuk pont ilyen történetet is akartam kivételesen olvasni, de ettől függetlenül akkor is közepesre értékelem. 

2020. október 23., péntek

Michael Robotham: Dédelgetett ​titkok

október 23, 2020 0 Hozzászólás
Eredeti címe: The Secrets She Keeps (2017.)
Kiadta: General Press (2018.)
Oldalszám: 390
Forrás: kölcsön kapott
Értékelésem:
Hű, ez egy beteg sztori volt, de nagyon jó!

Mit meg nem tenne egy nő azért, hogy gyermeke legyen? És sokan mit nem, hogy ne legyen neki? De ebben a történetben inkább az első kérdés körül forog minden.
Agatha egy boltban dolgozik és az üvegen át szokta figyelni, ahogy egy kismamacsoport tagjai összegyűlnek, gyerekekről beszélgetnek, problémákról, örömökről. Az egyik kismamára különösen rákattan.
Meghan már a harmadik kisbabáját várja, akit viszont a férje nem akart. A nő szenved, megromlott a házassága és egy titkot is őriz magában.
Agatha folyamatosan egyre közelebb kerül Meghanhoz, ugyanis ördögi tervet eszel ki.

Sokkoló a történet és teljesen elképzelhető. Szerintem nincs határa annak, hogyha egy nő bekattan, mi mindenre képes lenne azért, hogy anyává válhasson. Sok könyv, film foglalkozott már ezzel az alapötlettel, de még se volt unalmas a történet.
Sajnáltam Agathat a múltja, a szenvedése miatt, de nyilván nem így kellett volna cselekednie, lett volna más út. Mindig van más lehetőség. Az ő karakterén keresztül nagyon jól láthatja az olvasó azt, hogy egy tönkretett gyerekkor, amikor a szülők nem állnak a gyerek mellett, mi mindent tud okozni a felnőtt életében majd. Sajnáltam az élete miatt, hogy ennyire kisiklott, tán ha a gyerekkorában tényleg segítenek neki, akkor minden másképp történt volna.
Sajnáltam Meghant is, hisz szörnyű érzés lehet, hogy újra babát vár, de a férje nem örül ennek. Aztán persze ami vele történt ... nos arra szavak sincsenek, miken mehetett keresztül.

A könyv nagyon olvasmányos, odaszegez a fotelhez, ágyhoz, ahol olvasod és letenni se akarod.
Nagyon tetszett a váltott nézőpont, mert így kellőképpen megismerhettük mind a két főszereplőt. Kivel mi történt a múltba, mi vezetett el odáig, hogy az történt, ami történt. Aztán persze szurkoltam azért, hogy a történet jól alakuljon annak, akinek úgy kell, hogy alakuljon.

Eltekintve attól ami történni fog a könyvben, az egész annyira valóságos. Gondolok arra, hogy milyen illúziókat kergetünk mások életével kapcsolatban (ők biztos nem veszekszenek, milyen szépen élnek, tökéletes anya, stb.), hogy próbálunk megfelelni a társadalmi elvárásoknak és jópofizunk, kialakítjuk a mintacsalád képét magunkról, közben meg a fenéket vagyunk azok. De a könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy az illúzió törékeny és nagyon gyorsan tovatűnhet.

"Irigylem, amiért elmehet dolgozni, felnőttekkel beszélhet felnőttdolgokról. Na jó, igaz, hogy a sportot nem tartom felnőtt-témának, de holtbiztosan veri a hisztiket, a gyerektápszereket, és a fogzási problémákat, amiket a többi anyával szoktunk kitárgyalni."

Olvassátok el! Az se kerülje el a figyelmeteket, hogy a borítón Stephen King ajánlója virít! No azért ne valami véres sztorit képzeljetek el, de egyetértek Kinggel, nem lehet letenni ezt a könyvet.