Könyvesem

Mit kell tudni a könyvről és a filmről?

Az idős és magányos testvérpár - Marilla és Matthew Cuthbert - elhatározza, hogy örökbe fogadnak egy jókötésű fiút, hogy segítségükre legyen a gazdálkodásban. Az árvaház igazgatónője véletlenül egy vörös hajú, szeplős, sajátságos észjárású, vézna kislányt küld hozzájuk. Amikor a jóságos Matthew az állomáson megpillantja ezt a "kis békát", rögtön megszereti. Csak nővére, Marilla miatt vannak kétségei, aki nagyon szigorú elvek szerint él. Az árva kis Anna, akit az élet ide-oda dobált, szeretetre és otthonra vágyik. A "Zöld oromban" mindezt megtalálhatná, de a hajthatatlan Marilla csak próbaidőre engedi meg, hogy náluk maradhasson. A kis "lelenc" mindent elkövet, hogy alkalmasságát bizonyítsa, ám nincs könnyű helyzetben: nehezen tűri a megaláztatásokat, az igazát pedig konokul és vehemensen védelmezi... 

A könyv - az eredeti 

A film

Hogy tetszett?

Mit kell tudni a filmről?

Hogy tetszett?

Miről szólt?

Hogy tetszett?

Miről szólt?

Hogy tetszett?

Hiába Film vs könyv a bejegyzés címe, most egy olyan filmről fogok írni, melyet olvasni nem olvastam, de mégis akkora hatást gyakorolt rám, hogy muszáj említést tennem a filmről legalább.

"Benjamin Button élete rendhagyó módon indul: nyolcvan esztendősen jön a világra, s onnantól egyre csak fiatalodik. Életpályája olyan, mint másoké: a halál felé tart. Az 1918-ban New Orleans-ban született férfi nevelőszülőknél tölti életet első néhány évét, majd bejárja a világot,  felfedezi és elveszti a szerelmet, megéli a boldogásot és a szomorúságot is.
A Benjamin Button különös élete David Fincher  F. Scott Fitzgerald novelláján alapuló 3 Oscar-díjas alkotása."

Úgy érzem, hogy ez a film tipikusan olyan, amit egyszer mindenkinek látnia kell. Megható, elgondolkodtató, döbbenetes, sokkoló. Imádtam minden pillanatát és a végén megállíthatatlanul potyogtak a könnyeim.
Egy biztos: a novellát is el fogom olvasni!

Bár a könyv annyira nem nyerte el a tetszésemet, ennek ellenére kíváncsi voltam a belőle készült filmre. Nem egyszer előfordult már velem, hogy a könyv nem tetszett, de a film igen vagy épp fordítva, a film nem tetszett, de a könyv igen.
Ebben az esetben úgy érzem, hogy a film jobbra sikeredett, mint a könyv.

"Rachel Watson egy elvált nő, aki londoni munkahelyére tartva minden nap elhalad egykori háza mellett, ahol most korábbi férje és annak új családja él. A nő próbálja elterelni a figyelmét a fájdalomról, és figyelmes lesz egy párra, Meganre és Scott Hipwellre, akik mindössze néhány házzal laknak arrébb. Rachel képzeletében mintaszerű életet, és a tökéletes család képét álmodja meg számukra, azonban egyik nap egy olyan sokkoló esemény szemtanúja lesz, mely dühvel tölti el. Másnak iszonyú fejfájással ébred, teste tele van sebekkel és zúzódásokkal, de semmire sem emlékszik az előző éjszaka eseményeiből. Úgy érzi, valami rettenetes dolog történt. A hírekből megtudja, hogy Megan Hipwell eltűnt. Rachel nyomozni kezd az ügyben, hogy fény derüljön Megan hollétére, és a titokzatos éjszaka eseményeire."

Végig érezni lehetett a feszültséget a film nézése közben, sokkal inkább éreztem azt, hogy miért is hasonlították a Holtodiglanhoz, mint a könyv olvasása során.

Hiába múltam el már 30 éves is és van egy iskolás korú gyerkőcöm, amikor megláttam a meséből készített filmes adaptációt, kihagyhatatlanná vált számomra.

Miről szól a film?

A klasszikus mese élőszereplős feldolgozása a fiatal Ella (Lily James) történetét meséli el, akinek kereskedő apja újból megnősül Ella édesanyjának halála után. A lány szeretettel fogadja új mostohaanyját (Cate Blanchett) és lányait, Anastasiát (Holliday Grainger) és Drisellát (Sophie McShera). Azonban, amikor édesapja is váratlanul meghal, a lány hirtelen egy féltékeny és kegyetlen családban találja magát, új rokonai kénye-kedvének kiszolgáltatva. Bár a legmegalázóbb feladatokat bízzák rá és cselédként tartják a háznál, Ella nem adja fel a reményt és mindig édesanyja utolsó szavai lebegnek a szemei előtt: "légy bátor és kedves". Ezért fogát összeszorítva tűri, hogy mostohaanyja és lányai lépten-nyomon kihasználják. Amikor találkozik egy jóképű idegennel az erdőben, Ella nem is tudja, hogy egy álruhás herceggel (Richard Madden) sodorta össze a sors, akiben igazi társra lel. Amikor a királyi udvar meghívókat küld szét a birodalom összes hajadonjának, Ella reménykedni kezd, hogy ismét találkozhat a sármos Kittel. Azonban gonosz mostohaanyja megtiltja a lánynak, hogy részt vegyen a bálon és még ruháját is szétszaggatja. De persze, ahogy a tündérmesékben lenni szokott, a segítség sem várat magára sokat. Egy kedves koldus öregasszony (Helena Bonham Carter) néhány egér és egy hatalmas sütőtök segítségével örökre megváltoztatja a fiatal lány életét.

Véleményem?

Aranyos kis semmiség. Egyszerűen csak mese, "élő" szereplőkkel. Néhol kicsit uncsi volt, na de tegyük hozzá, hogy a film célközönsége nem épp a 30-as korosztály, úgyhogy ez megbocsátható. Az ajánlott korosztályú kislányok biztos olvadoznának a filmtől. ;o)
Amúgy maga a díszlet, a ruhák, a "film", nagyon szépen lett összehozva.

Egyre többször botlok A lány a vonaton adaptációjába és így beugrott, hogyha már a könyvet annyira hasonlítgatták a Holtodiglanhoz (szerintem ez amúgy nagy hiba volt, mert a nyomába se érhet), akkor megnézem a filmet. Így is történt.

Miről szól a film?

Nick és Amy az ötödik házassági évfordulójára készül. Gazdagok és elégedettek, ám az ünnep estéjén a feleségnek nyoma vész. Hamarosan kiderül, hogy a látszólag boldog pár élete tele volt félelmetes, sötét titkokkal. Persze mindenki arra gyanakszik, hogy Nickre keze van a dologban, ráadásul a hazugságaival és a furcsak viselkedésével még inkább magára tereli a zsaruk és a média gyanúját. Hiába bizonygatja az ártatlanságát, egyedül az ikertestvére, Margo bízik benne.

Véleményem? 

Már a könyv is nagyon tetszett és úgy érzem, hogy a film is ehhez méltóra sikeredett.
Izgalmas lett,  a színészek remek választások voltak, minden nagyon jól lett összehozva benne. Végig éreztem a feszültséget, ott volt a vibrálás, csak ajánlani tudom a filmet. 
Ha olvastátok a könyvet, akkor ne hagyjátok ki az adaptációt sem, nem az a fajta film, amiben csalódni lehet a könyvvel való összehasonlításkor.
Ha pedig még nem olvastátok a könyvet, akkor is ajánlom a figyelmetekbe. ;o)

Bár nem láttam az Alice Csodaországbant, ettől függetlenül ismerve a történetet nem aggódtam, amikor fejest ugrottam a film megnézésébe.

Miről szólt a film?

A Disney Alice Tükörországban című kalandjában ismét életre kelnek Lewis Carroll felejthetetlen figurái. Alice visszatér Csodaországba, ahol ráadásul még időutazóvá is kell válnia, hogy megmenthesse a bolond Kalapost. Alice Kingsleigh az elmúlt években édesapja nyomdokaiba akart lépni, ezért a tengeren hajózott. Miután visszatér Londonba, egy mágikus nagyító birtokába jut, amelynek segítségével visszatér Csodaországban megismert barátaihoz, a Fehér nyúlhoz, a Bölcselőhöz, a Cheshire macskához és persze a bolond Kalaposhoz, aki azonban, mintha nem lenne önmaga. Ezért Mirana elküldi Alice-t, hogy kérje kölcsön a titokzatos Kronoszférát, ezt a fémből készült gömböt, amely magát az időt működteti. Ahogy visszatér a múltba, a lány számos barátjával és ellenségével találkozik, miközben veszedelmes küldetésének próbál a végére járni és megmenteni a Kalapost.

Véleményem?

Igaz, hogy néhol kicsit (na jó, volt amikor nagyon) untam a filmet, de összességében aranyos, bájos volt és tanulságos. 
Kalapost eléggé elmaszkírozták, lehetett volna kevésbé rémisztő, illetve valahogy a színek egy idő után annyira élesek, túl "színesek" voltak, hogy az összhatás zavaró lett, de mindezektől függetlenül ajánlom nektek. Túl sokat ettől függetlenül ne várjatok a filmtől.

Már csak azért is kihagyhatatlannak tartottam ennek a filmnek a megnézését, mert
A) 3 Oscart is bezsebelt idén. Ki nem kíváncsi a díjazott filmekre?
B) adaptáció
C) DiCaprio. Igen, megragadtam a Titanicnál, tini korom kedvenc romantikus filmjénél. ;o)

Miről szólt a film?

A visszatérő megtörtént események alapján készült. Magával ragadó, hátborzongató film egy férfi küzdelméről, a minden rettenet ellenére legyőzhetetlen élni akarásról és a teljes esélytelenséggel is dacoló emberi szellemről.
Hugh Glassra (Leonardo DiCaprio) a még feltérképezetlen amerikai vadonban rátámad egy medve: társa, John Fitzgerald (Tom Hardy) szándékosan tagadja meg a segítséget és magára hagyja őt a kietlen, dermesztő rengetegben. Glass hihetetlen erőfeszítéssel dacol a természet és az ember kegyetlenségével. Őrületes kalandokat él túl, egymaga vág keresztül hegyen, erdőn, folyón és hómezőn, hogy bosszút álljon.

Véleményem?

Lehet kövezni, de basszus: nekem nem tetszett a film akkor se. Jó-jó, értem én micsoda kitartás, élni akarás van a főszereplőben, a medve szétszedi, otthagyják elásva, de ő akkor is fogja magát és nem adja fel. Elismerem ezt az erőt, lehet, hogy én hasonló szituban már a medve támadása előtt feldobtam volna a pacskert infarktusban. 
De akkor is. Nem tetszett. Untam, méghozzá barmira és nagyon vártam, hogy végre vége legyen a filmnek. 

Bevallom, hogy ennek a filmnek a létezéséről se tudtam addig, amíg a moly.hu-n fel nem hívták a figyelmemet erre a hiányosságomra. A könyvet nem olvastam (még), de a filmet az egyik hétvégén megnéztem.

Miről szólt a film?

Sötétség. Rombolás. Járvány. Invázió. És ez csak a kezdet. Eddig négy hullámot kellett kibírniuk a Föld lakóinak. Az idegenek nem kérdeznek, nem magyaráznak. Megfosztják az emberiséget az energiájuktól, a földdel teszik egyenlővé a városaikat, betegségeket küldenek rájuk, és támadásba lendülnek. De a legrosszabb még hátravan.
Az érkezők emberi alakot tudnak felvenni. Így már a legyőzöttek közötti bizalomnak is vége, senki nem tudhatja, hogy embertársa nem az ellenség ügynöke-e. Egy kamaszlány azonban nem törődik azzal, hogy semmi esélye. Amikor elrabolják az öccsét, a nyomába ered, és makacs elszántsága minden támadót meglep. Reménytelen, őrült harca során egy srác az egyetlen segítsége. Csak az nem biztos, hogy ember-e egyáltalán.

Véleményem?

Először is egy hatalmas HŰHA! Nagyon jó volt a film. Izgalmas, fordulatos, többször azon kaptam magamat, hogy még a lélegzetemet is visszatartottam, annyira szorítottam, aggódtam, megijedtem, izgultam. Tényleg nagyon klassz film, csak ajánlani tudom a figyelmetekbe és a könyv is Várólistás lett ezek után számomra. Ne hagyjátok ki!
 

Egy hétvégén történt.
P: - Most kezdődik A lázadó a TV-ben, nézzük?
N: - Már láttuk.
P: - Nem emlékszem rá. (erősen gondolkodik próbál, emlékezni)
N: - Tudod, ez az a film, amikor a csaj a film végén ... (és basszus, lelőttem a nagy poént, majd leesett, hogy igen, láttuk ezt a részt már, de a végét könyvben olvastam)
Eredmény? Vasalás közben megnéztük ÚJRA.

Miről szólt a film?

A beavatott-sorozat: A lázadó emeli a tétet: Tris (Woodley) szövetségeseket és válaszokat keres a futurisztikus Chicago romjai között. Négyessel (James) együtt menekülniük kell a műveltek csoportjának hataloméhes vezetője, Jeanine (Winslet) elől. Az idővel versenyt futva Trisnek rá kell jönnie, hogy családja milyen titok miatt áldozta fel életét és miért próbálja meg a műveltek vezére megállítani őket mindenáron. Múltbeli választásai kísértik, de megtenne mindent azért, hogy megvédje szeretteit. Trisnek Négyessel az oldalán lehetetlen feladatok sorával kell szembeszállnia, hogy feltárja a múlt igazságát.

Véleményem?

Jó volt, tetszett. De továbbra is haragszom az írónőre, hogy úgy fogja befejezni a történetét, ahogy, de ez egyenlőre maradjon titok azok előtt, akik nem olvasták a könyvet, de a filmekre kíváncsiak. 

Újabb film, aminek a címe annyira ismerősen csengett, de először nem tudtam hová tenni. "A ruhakészítő, A ruhakészítő, A ruhakészítő"- ismételgettem magamban, majd hirtelen beugrott, "Ez egy könyvből lesz!". Internet a jóbarátunk, gyorsan beütöttem a címet, mellé tettem a keresőben, hogy könyv és már ki is dobta, hogy igen, A ruhakészítő adaptáció, méghozzá Rosalie Ham azonos című 2000-ben (itthon tavaly jelent meg) regénye alapján.

Miről szólt a film?

Még csak tízéves volt, amikor a kis Myrtle „Tilly” Dunnage-ot elüldözték szülővárosából. Húsz év elteltével, miután a legnevesebb párizsi divatházaknál kitanulta a ruhatervező és -készítő szakma minden csínját-bínját, hazatér. Eredetileg csak egy rövid látogatást tervezett, ám aztán úgy dönt, otthon marad, hogy gondoskodhasson beteg anyjáról.
Ám Dungatar, ez a poros, isten háta mögötti ausztrál városka nem felejt: itt nem csak a bűnök, az emlékek és a vádaskodások árnyéka is messzire nyúlik. Tilly szinte számkivetettként tengeti a napjait, egyedül Farrat őrmester, a ruha- és divatbolond rendőr hajlandó szóba állni vele – és mindenki nagy döbbenetére Teddy, az ünnepelt futballsztár.
A lány saját tervezésű, extravagáns ruhái eleinte csak irigységet váltanak ki a nőkből, ám aztán megtörik a jég: Tilly egyre több megrendelést kap, és a Dungatarba tévedő utazó nem győz csodálkozni a legfrissebb divatkreációkban páváskodó kisvárosi háziasszonyok láttán. Egy tragikus baleset azonban ismét Tilly ellen fordítja a lakókat, aki ezt az igazságtalanságot már nem tűrheti, és elhatározza, hogy bosszút áll…

Véleményem?

Tetszett.  Valamiért az volt bennem, hogy II. vgh-ús történet lesz, de persze már az első képkockákon le lehetett vágni, hogy ez a történet nem a 40-es években játszódik.
Kate Winsletet szeretem (igen, a Titanic óta, bevallom, amit még tini lányként moziban láttam először), így még nagyobb érdeklődéssel néztem a filmet. Az egy kicsit fura volt, hogy a fontosabb "volt iskolás" szereplők elviekben egyidősek, de mégis a színésznő tűnt a legidősebbnek hozzájuk képest. (A történetben elviekben egy 35 éves nőt alakított -a valóságban is csak 40 éves-, mégis valahogy idősebbnek tűnt. Lehet, hogy az erős smink miatt vagy csak agyon volt vakolva az elmúlt években és a bőre emiatt megkorosodott, de mindenesetre inkább tűnt 45 évesnek, mint 35-nek.)
Maga a történet nagyon komor, szomorú hangulatú volt. Egy kisváros tele előítéletekkel, titkokkal. Majd egy fiatal lány, akit lényegében elkergetnek, de felnőve visszatér, hogy bosszút álljon azzal, amiben a legjobb. Ez pedig a ruhakészítés. És miközben ruhákat készít a lakóknak, mint a pók szövi a hálóját. Persze A ruhakészítő nem krimi, nem thriller, de nagyon mély lélektana van.
A vége pedig! Amikor mondja, hogy "Nem vagyok átkozott! Már nem vagyok átkozott!" és tudja a néző, hogy mit fog látni a következő pillanatban. ... Hát, folytak a könnyeim rendesen.

Teljes véletlen volt, hogy rátaláltam erre a filmre, nem is tudtam a létezéséről. Éjszaka volt, kapcsolgattam a TV-t, közben nézegettem a műsorújságot és akkor megláttam a címét. Egyből beugrott, hogy hoppá, van egy ugyanolyan című könyv is, amire már rég óta kíváncsi vagyok. Gyorsan elolvastam a film tartalmát és elégedetten nyugtáztam, hogy a könyvből készült adaptációról van szó. Így felvettem és a hétvégén megnéztem.

Miről szól a film?

Alice Howland, a neves nyelvészprofesszor boldog házasságban él, három felnőtt gyermeke van. Ám minden megváltozik, amikor kezd elfelejteni szavakat, dolgokat. Eleinte csak belezavarodik a gondolatmenetébe az egyetemi előadásain, és pánikba esik, amikor futás közben rájön, nem tudja, merre jár. Az orvos Alzheimer-kórt diagnosztizál nála, kevéssel az 50. születésnapja után. Alice nehezen fogadja el helyzetét, és azért küzd, hogy a lehető legtöbb ideje maradjon a családjára.

Véleményem?

Nagyon tetszett. Azt nem mondhatom, hogy különösebben bármelyik szereplő is belopta magát a szívembe, de ettől függetlenül volt pár olyan jelenet, amit megkönnyeztem. Szerintem érdemes megnézni. Nem nagy extra, de mégis van benne valami. A vége viszont nagyon fura lett, nagyon lezáratlan. Mintha hirtelen elszakadt volna a filmszalag a film 2/3-nál, így hiányérzetem maradt.

 

* Alice egyik lányát nem más játssza, mint Kristen Stewar, csak az érdekesség kedvéért. ;o)

Ó, hogy én ezt a filmet mennyire szerettem! Bevallom, a könyv mellett kismilliószor elmentem a könyvtárban, kb. ha 1X levehettem a polcról, hogy belekukkantsak, majd vissza is tettem. De ha tudtam volna, hogy ennyire jó lesz, tuti nem hagytam volna, hogy ott árválkodjon.

Miről szólt a film?

"Egy tökéletes jövőben, ahol nincs háború, fájdalom, szenvedés, az ifjú Jonas is megkapja életre szóló feladatát a vének tanácsától. A mentorával töltött idő alatt azonban ráébred, hogy mekkora árat kell fizetnie mindenkinek ezért a színtelen békéért. Az emlékek ifjú őre letér a kijelölt ösvényről és a szabályokat felrúgva azt teszi, amiről azt gondolja, hogy helyes."

Véleményem?

Mint ahogy már említettem, imádtam! Kezdetben Beavatott beütése volt (bár inkább a helyes fogalmazás az lenne, hogy a Beavatott ütött erre a történetre), de másképp alakult.
Nagyon szerettem Jonas karakterét, ahogy feltárult előtte a múlt, ahogy reagált a fájdalomra és a történelemre. Annyira ártatlan, fájdalmas volt! És annyira megmaradt bennem, amikor látta, ahogy az elefántot megölték, utána meg a háború látványa. ... Végigfutott bennem, hogy miért is tesszük azt a Földdel, amit teszünk? Tényleg ilyenek vagyunk, néha szinte állatok?
A történet nem csak nagyon látványos, megrendítő, de nagyon elgondolkodtató is, csak ajánlani tudom a figyelmetekbe, ne hagyjátok ki!

Akik olvasták a könyvet: a könyv is ugyanilyen jó? Tervbe vettem, hogy beszerzem az egész könyvsorozatot. Igen, sorozatról van szó, a 4. rész 2013-ban jelent meg az Animus gondozásában.

amerikai "romantikus" film105 perc 2015

Újabb olyan adaptáció, amit könyvben nem olvastam, de most A marsival ellentétben: ezt nem is fogom.

Miről szólt a film?

"Ki nem volt még szerelmes a szomszéd lányba? Quentin (Nat Wolff) óvodás kora óta odavan a környékükön lakó csajért, és természetesnek veszi, hogy ő tudomást sem vesz róla. Ezért lepődik meg igazán, amikor Margo (Cara Delevingne) egy éjjel bemászik a szobájába - méghozzá teljes nindzsa felszerelésben. Q és M együtt vág neki az éjszakának, hogy bosszút álljanak mindazokon, akik bántották őket. Nyomukban kompromittáló fényképek, vazelinnel bekent kilincsek és leborotvált szemöldökök maradnak. Valamint mindenütt egy nagy, falra festett M betű. Ezzel az éjszakával kezdődik egy gimis srác életének legnagyobb kalandja. Sok izgalom, félelem, váratlan tapasztalat és nagy öröm fér bele a történetbe: az átlagos fiú próbál megszokni, megszeretni majd megmenteni egy nagyon különleges lányt."

Véleményem? 

1X megnéztem. Többször nem fogom és a könyvet se szándékozom elolvasni. Ezzel szerintem mindent összefoglaltam. :o(
Aranyos kis lájtos tini sztori, találjuk meg önmagunkat, merjünk lázadni, nagy lépéseket tenni a célunk elérése érdekében, de ennyi is volt. 
Nem értettem meg Margot és nem tudtam egyet érteni a döntéseivel. Nem tudtam a karakterét látva lázadó tiniként látni magamat, csak szülőként, hogy mit éreznék, ha bármikor fogná magát a gyerekem és ki tudja merre menne. Hogy tehette meg ezt a szeretteivel?
Quentint viszont kedveltem és sajnáltam. Számomra ő volt az egyetlen pozitív szereplője a történetnek, a többiek hidegen hagytak, nem érintettek meg.
John Greentől azért kicsit többre számítottam a Csillagainkban a hiba, Alaska nyomában után vagy csak a film nem tudta visszaadni azt, amire a könyv képes.

amerikai sci-fi 2015. 136 perc

Ha egy könyvből adaptáció készül, azonnal előtérbe kerül újra a könyv is. Ez történt az itthon tavaly megjelent A marsival is. Szinte folyamatosan az értékeléseibe botlottam a molyon illetve a blogokon, természetesen így én is nagyon kíváncsi lettem a történetre. Végül a filmhez hamarabb lett szerencsém, mint Andy Weir könyvéhez.

Miről is szól a film?

"A Marson hatalmas homokvihar készül. A NASA űrhajósai biztonsági okokból azonnal elhagyják a bolygót: halott társuk testét sincs már idejük megkeresni.
Nem is találnák. Mark Watney (Matt Damon) ugyanis nem halt meg; csak a szkafanderébe épített adó meghibásodása miatt hiszik a többiek, hogy nem élte túl az első szélrohamokat.
A mérnök-botanikus mindent elkövet a túlélése érdekében: gépeket szerkeszt, élelmiszert termel, vizet gyárt, és amikor a Földi irányítók felfedezik, hogy él, felkészül a mentőexpedíció fogadására.
De az expedíció négy év múlva érkezik, méghozzá az ellenséges bolygó egy egészen másik pontjára. Neki 3200 kilométert kell utazni, hogy fogadhassa őket: egyedül, megfelelő felszerelés nélkül, végtelen magányban."

 
És hogy tetszett?
Nos, röviden és tömören: nagyon bejött! Tetszett az egész történet, Matt Damon alakítása, a történet humora, minden. Azt viszont szomorúan kellett nyugtáznom, hogy nekem esélyem se lett volna a Marson. Ha valami véletlen folytán kilőnének az űrbe és ott rekednék egy bolygón, nekem kampec, tuti nem jutnának olyan dolgok az eszembe a túléléssel kapcsolatban, mint a főszereplőnek.
Végig izgalmas volt a történet, csak ajánlani tudom a filmet a figyelmetekbe.

A könyvről nyilatkozni nem tudok, hogy vajon az is van-e ugyanolyan jó, mint a belőle készült film, de ami késik, az nem múlik ugyebár. ;o)

Egy problémát azért megjegyeznék: nem tetszik, hogy megváltoztatták a címét.

Nagyon kíváncsi voltam arra, hogyan sikerült A szürke 50 árnyalatát megörökíteni a filmvásznon úgy, hogy visszaadja a trilógiai erotikus hangulatát, de ne pornófilm legyen belőle.
Nem olyan rég lehetőségem adódott megnézni és hát csöppet se vagyok lenyűgözve.

Könyv formában bejött a trilógia. Tisztában voltam a hibáival, elismerem, de ettől függetlenül volt mégis benne valami, amiért kíváncsi voltam a folytatásokra és azokat is befaltam.
Na de a film. Röviden: nem tetszett.

• a szereplők számomra totál nem olyanok voltak, mint a könyvben, nem ilyennek képzeltem el őket. A csaj még úgy ahogy elmegy, de a pasinak az én szememben férfiasabbnak, vonzóbbnak kellett volna lennie. Bár tudom, mindenkinek más a vonzó férfi.
• azt egészen jól megoldották a film készítői, hogy legyen is benne erotika, de ne legyen pornófilm, de tán pont itt lett elkövetve a hiba is: nem éreztem a kellő szenvedélyt és vonzalmat a főszereplők között.
• összességében, valahogy semmi se volt a helyén a filmben. Minden olyan fura volt, semmi se úgy jött át, mint ahogy kellett volna. 

Könyv: Max Brooks: World War Z- A zombi világháború története
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2011.)
Oldalszám: 400
Ára: 2999
ITT írtam róla.

Film: Z világháború (2013.)
színes amerikai-máltai akció-horror
116 perc
2013.

Nagyon ritkán szoktam filmet, meg úgy egyáltalán TV-t nézni, pedig szeretem az adaptációkat. Mindig nagyon kíváncsi vagyok, mennyire tudják visszaadni a vásznon a könyv hangulatát, meg egyáltalán mennyire tudják megeleveníteni a történetet, mennyire maradnak hűek az eredeti cselekményhez. A Z világháborúra 3 dolog miatt voltam nagyon kíváncsi:
- tetszett könyvben is, és nagyon kíváncsi arra, hogyan fogják tudni összehozni filmben az egészet, mivel a könyv nem szólt másról, mint sok szereplő elbeszéléséről a zombiháborúról.
- egy részét Budapesten forgatták 2011 októberében.
- és hát naná, hogy Brad Pitt miatt is. ;o) Telnek az évek a bácsi felett, de azért még mindig nagyon ott van a szeren. :oP
Na de ott tartottam, hogy ritkán szoktam filmet nézni, a nyaralás viszont egyet jelent a mozizással is. És hát mi másra esett volna a választásom, ha nem a Z világháborúra.

A film, Max Brooks 2006-ban megjelent regénye alapján készült. Rendezője Marc Forster, akit jelöltek jó pár filmes díjra, de mindez idáig a 2004-es Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Laterna Magica-díjával dicsekedhet "csak", az Én, Pán Péter c. film rendezőjeként. Továbbá Brad Pitt nem csak főszereplőként vett részt a film munkálataiban, hanem az egyik producer is volt.
A költségvetése 190 millió $ volt és eddig több, mint 500 millió $ bevételt produkált a mozipénztárakban.
Máltán, Skóciában és Budapesten forgatták többek közt és június 2-án a 35. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál ezzel a filmmel indult. A moziközönség június 21-től láthatja.

A történet lényege, hogy járvány tör ki a világon, a holtak feltámadnak zombiként és másokat is megfertőznek. Gerry Lane (Brad Pitt, magyar hangja Stohl András) családos apa, és ENSZ alkalmazott. A családját csak akkor tudhatja biztonságban, ha elvállal egy felderítő munkát. Kiküldik a fertőzöttek közé egy csapattal, hogy kiderítse honnan indult, miért kezdődött el, és hogyan lehet véget vetni ennek az egésznek. Versenyt fut az idővel. ...

Be kell vallanom, hogy az első jó pár percet eléggé zizive néztem végig. Erre nagyban rátettek a a hangeffektek is, mert így utólag visszagondolva, egyáltalán nem félős film. Persze vannak benne kicsit félősebb, zizisebb, véresebb jelenetek, meg amikor a hirtelen fordulattól hevesebben kezd el verni a szíved, de összességében nem egy félős film. Persze, azért nem ülnék be megnézni a moziba egy 6 éves gyerekkel, mert azért jönnek a zombik serényen, de értitek. ;o)
A film kapott hideget-meleget, ahogy olvastam a kritikákat, de nekem tetszett. Igaz, hogy az alap szálon kívül sok köze nincs a könyvhöz, de ettől függetlenül egy jó kis zombis filmet hoztak össze. Izgalmas volt, kellőképpen zizis is, az én gyenge szívem félősebbet már nem bírt volna ki ;o), szóval nekem megfelelő volt és bejött. Ajánlom a figyelmetekbe!


___________
forrás: wikipédia és port.hu

Igaz, hogy a legtöbben alig várták, hogy vetítsék a mozik a 2. részt, de én még az elsőt is csak nem rég néztem meg. :o)

Könyvben tetszik a Twilight saga, de annyira nem vagyok elájulva egyik filmtől sem. Egyrészt a szereplők szerintem totál nem olyanok, mint amilyennek el lehetne képzelni őket. Nem tartom őket lélegzetelállítóan szépnek, ha már annyira ez hangsúlyozva van a történetekben, sőt, ha nem lennének annyira fehérre mázolva, teljesen átlagos embereknek nézném őket, nem pedig csilli-villi, gyönyörű vámpíroknak, akikért mindenki epedezik.

színes amerikai kalandfilm  117 perc  2011

"Végre teljesül a halandó Bella és a vámpír Edward álma, örök hűséget esküdnek egymásnak. Az esküvő után a fiatal pár Rio de Janeiróba utazik nászútra. Nem sokkal később Bella észreveszi, hogy teherbe esett. A magzat viharos gyorsasággal fejlődik, amely csaknem végzetessé válik a fiatal nő számára. Végül Edward teljesíti kedvese kérését, és halhatatlanná teszi. A lányuk, Renesmee érkezése különös események sorát indítja el. A Cullen-család és szövetségeseik szembekerülnek a Volturik tanácsával, és az összecsapás elkerülhetetlen."

Amolyan elment kategória lett a Hajnalhasadás I. 
Tetszettek a farkasok, az esküvő, meg úgy alapjáraton jó volt, de a szereplőkkel nem vagyok kibékülve. És szegény Bella terhesen! Elismerem, hogy nagyon rosszul kellett lennie, de vajon mennyit fogyott a szerep kedvéért? Olyan lett szegény, mint egy menekült. Rémisztő volt.
Ja, és az esküvői ruha szörnyű volt. Brrrrr.

 

Egy ideje már piszkozatban volt a bejegyzés első fele, de mivel nem sokkal utána megnéztem a második részt is, így vártam a publikálásával, amíg arról is írok. Ennek most jött el az ideje.

színes amerikai fantasy 115 perc 2012

"Bella miután életet adott lányának, Rensmee-nek, megerősödve és új képességek birtokában, vámpírként tér magához. Végre beteljesedett amire mindig is vágyott: vámpírként élheti életét Edward oldalán. A boldogságukat azonban hamarosan megzavarja a Volturik tanácsa, akik azt állítják, a Cullenek vétettek a vámpírtörvények ellen. Úgy vélik, hogy Bella és Edward gyermeke halhatatlan, természetfeletti képességeit születése után kapta, ezért a gyermeknek meg kell halnia.
A Volturik csak a kínálkozó alaklomra vártak, hogy örökre leszámolhassanak a Cullenekkel. Edward Jacobbal az oldalán szövetségeseket gyűjt, hogy együtt küzdjenek meg a Volturikkal a mindent eldöntő, utolsó nagy csatában, ahol már nem csak családja, hanem a vámpírok és a vérfarkasok sorsa a tét."
forrás: port.hu 

A második rész jobban bejött, mint az első. Tetszettek a humorosabb mondatok, sokszor egész jókat tudtam derülni. Tetszett Bella átalakulása (mire képes egy jó smink), az összecsapás. Ó, a végén pedig rendesen bőgtem! 
Tán a befejező rész lett a legjobb, a filmek tekintetében.