A következő címkéjű bejegyzések mutatása: steampunk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: steampunk. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 22., szombat

Vivien Holloway: Mesterkulcs

augusztus 22, 2015 0 Hozzászólás

Kiadta: Főnix Könyvműhely (2014.)
Sorozat: Winie Langton történetek
Oldalszám: 80
„Gyerekkoromban számtalanszor halottam a mesterkulcsról, amely valójában nem igazi kulcs. Egy szerkezet, amely előtt nem léteznek bezárt ajtók, és sem az acéllal bélelt páncéltermek, sem az őrséggel védett birtokok falai nem jelentenek akadályt. A mesterkulcs mindent nyit, és mindenhová bevisz, akár a tömör falon is keresztüljuttat, ha kell. Minden magamfajta álmodott már róla, hogy a kezében tarthatja az eszközt, amely elől lehetetlen elrejteni bármilyen kincset.”
Winie Langton a 2900-as évek New Yorkjában él, száz évvel az ötödik nagy világégés után. Egy nagy és befolyásos tolvajcsalád leszármazottja, akit már egészen kiskorától apja tanított a mesterség fortélyaira. Ebből kifolyólag Winie már kamaszként jobban verekedett, mint a fiúk többsége és mindent tudott a fegyverekről.
Amikor a legendás mesterkulcs felbukkan a városban, a Langton család azonnal a nyomába ered, s természetesen Winie-re is fontos feladat hárul a titokzatos műtárgy megszerzésére kiötlött akcióban…
A Winie Langton történetek első része!

Winie Langton történetek #1


A Mesterkulcs egy steampunk hazai, rövid történetecske. Igaz, hogy nem sok ilyen műfajú történetet olvastam eddig és tán így nem hiteles annyira ha kijelentem: de kedvelem ezt a műfajt. Érdekes elképzelések vannak bennünk, érdekes jövőképpel.

Ami legelőször megbabonázott, az a borító, mert nagyon szép! Tán a rajta szereplő nő lehetne fiatalabb, hisz Winie még csak tini, a borítón szereplő nő pedig így ránézésre a 20-as éveiben tuti jár.
Aztán ami vonzott még a műfaján kívül az, hogy hazai szerző tollából született. És az sem volt elhanyagolható számomra, hogy rövid, gyorsan kivégezhető.

Olvasmányos történet, ami bájos, üde, fiatalos.
Winiet nem nehéz megkedvelni és magát az elképzelt jövőképet sem. Tolvajcsaládba született, fiús tini lány. Aki verekszik, bejut bárhová és aláissza a férfiakat is, ha ez a célját szolgálja. Aztán feltűnik a színen az eddig csak legendákból ismert mesterkulcs, ami minden zárat nyit. Naná, hogy a tolvajcsaládnak szüksége lenne erre a kulcsra, így Winie a nyomába ered. 

Mindösszesen 80 oldal a sorozat első része, így gyorsan kivégezhető. Tényleg kellemes volt olvasni, de ettől függetlenül nem az a kategória amitől eldobtam volna az agyamat. Nehéz megfogalmazni, hogy mi, de valami hiányzott. Tán majd a folytatás olvasásakor meg tudom fogalmazni, hogy mi volt az. ;o) De addig is, aki kedveli ezt a műfajt, ne felejtse el a könyv címét (vagy a borítóját) és amint lehetősége lesz rá, tegyen próbát vele!

2013. december 6., péntek

Margóra: Cassandra Clare- Az angyal

december 06, 2013 6 Hozzászólás
A Margóra kimondottan rövid szöszös bejegyzés! Nem tartalmaz bemutatást, hosszabb értékelést, csak pár soros véleményt.

Pokoli szerkezetek trilógia #1

Konkrétan már nem emlékszem arra, hogy ki, vagy épp kinek az értékelése vett rá arra, hogy feltegyem ezt a könyvet a Várólista csökkentéses listámra, de így utólag visszagondolva nagy hálával tartozom neki -legyen az akárki is-, mert biza eléggé bejött. Igaz, voltak mélypontjaink, de összességében elnyerte a tetszésemet.

Mint ahogy a Tündérkrónikák 3. részénél már írtam, novembert mutatott a naptár, és már csak 2 könyvvel voltam lemaradva az esemény teljesítéséhez, így nem lacafacáztam, elmentem a könyvtárba és választottam két könyvet a listámról. Legutoljára, 12.-ként, ennek kezdtem neki.

Már az első oldalaktól kezdve magával sodort a történet. Tetszett, hogy egy alternatív múltban vagyunk, hogy nem csak fantasztikus kütyüket ismerhetünk meg, hanem vannak vámpírok, árnyvadászok, stb., hogy a Csontvárosban már megismert szereplőket most jobban megismerhetjük, ugyanakkor jött újabb, aki az olvasó szívéhez nőhet.

A cselekmény olvasmányos, izgalmas, akciódús volt, leheletnyi romantikával. A karakterek szépen ki voltak dolgozva, a világkép jól felépítve, összerakva, problémám ilyen téren nem lehetett a történettel. Ennek ellenére egy idő után mégis azon kaptam magamat, hogy lassan csúszik. A kezdeti lelkesedésem odalett. Már nem vártam, hogy esténként folytathassam az olvasását, sőt, ide-oda tologattam, hogy "majd folytatom". Végül eljutottam odáig, hogy csak azért vesekedtem neki, hogy az eseményt teljesíteni tudjam.
Kellett jó pár oldal, amíg újra ráhangolódtam, akkor viszont újra végem lett, újra magával sodort. A probléma csak az volt, hogy mire ezt újra éreztem, már vége is lett a kötetnek. :o)

Egy biztos (na jó, inkább kettő):
1. nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet
2. tuti, hogy folytatni fogom a trilógiát ;o)
__________________
Eredeti címe: Clockwork Angel (2010.)
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2012.)
Oldalszám: 442
Sorozat:Pokoli szerkezetek trilógia #1
Ára: 2999
Értékelésem:
12/12

2013. január 12., szombat

Gail Carriger: Changeless- Változatlan

január 12, 2013 2 Hozzászólás
Eredeti címe: Changeless (2010.)
Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2012.)
Oldalszám: 373 (a többi előzetes)
Ára: 2999
Sorozat: A Napernyő Protektorátus
1. rész: Soulless- Lélektelen
Forrás: kiadó
"Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes ... Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét - ha akarja."

2012. június 26., kedd

Gail Carriger: Soulless- Lélektelen

június 26, 2012 0 Hozzászólás
Eredeti címe: Soulless (2009.)
Itthon kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2012.)
Ára: 2999
Oldalszám: 356
Sorozat: A Napernyő Protektorátus 1. része
Forrás: kiadó (recenzió)

Kinek ajánlom a figyelmébe?: Hm. Igazából
mindenkinek, bár azt nem tudom férfiak
mennyire lennének oda a történetért, de próba
szerencse.
Ajánlom mindenkinek, aki nem zárkózik el
ettől a műfajtól vagy csak most ismerkedik vele.
Nagyon kellemes olvasmány, üdítő. Szerintem
már csak a humora miatt is érdemes elolvasni.
De akik amúgy is szereti a vámpíros-farasemberes,
lájtosan love storys történeteket, azok ne
hagyják ki!
Ha jól emlékszem, tavaly olvastam az első hazai bejegyzést a Soullessről. Akkor még csak tervbe volt véve a hazai kiadása, de én azonnal kíváncsi lettem rá.
Nem titkolom, hogy odáig vagyok a gyönyörű borítókért, a szép csomagolás képes akkor is az olvasás mellett döntenem, ha amúgy a fülszöveg nem hozott lázba.
A Soulless borítója azonnal megfogott és a fülszövege is. Vámpírok, dögös farkasember, egy lélektelen nő (az meg milyen lehet?- futott végig a fejemben) és mindez a viktoriánus korban. Már magában a korszakkal le lehetett volna venni a lábamról, de mivel kicsit odáig vagyok ;oP a vámpíros, angyalos, stb. történetekért, így nyert ügye volt azonnal.

Mielőtt neki állok egy bejegyzés megírásának, mindig utána szoktam olvasni egy kicsit a szerzőnek és magának a könyvnek is. Így botlottam bele egy teljesen új műfajba, a steampunkba. Néztem nagy elkerekedett szemekkel: az meg mi fán terem? Én azonnal rávágtam volna, hogy a Lélektelen fantasy.
Ebben igazam is lett volna, de kicsit tágabb ennél az a műfaj, ahová besorolták a könyvet.
A steampunk olyan műfaj, ami egy alternatív múltban játszódik. Pl. a viktoriánus kori Angliában vagy a "Wild West" kori Amerikában. Megtalálható benne a sci-fi, fantasy és akár horror eleme is lehet. Futurisztikus újítások fedezhetők fel az adott korban.
forrás: wikipédia

Na de ott tartottam, hogy utána szoktam nézni egy kicsit a szerzőnek.
Gail Carriger A Napernyő Protektorátus sorozatával (ennek az első része a Soulless) több díjat bezsebelt már és vezette a sorozat részeivel a New York Times Bestseller Listáját. Jelenleg 5 részes a sorozat, ezeket 3 év alatt hozta össze. Magyarul egyelőre még csak az első olvasható.

Alexia Tarabotti a húszas évei második felében járó kotnyeles vénkisasszony. Meg van áldva egy viktoránius kori szuperanyuval, aki a korát elfogadni nem képes és tiniként öltözik, viselkedik; két hugicával, akik vele ellentétben természetesen a megtestesült plázacica tökéletességek, csak mindez a XIX. sz. végi Angliában. Szóval Alexia Tarabottinak megvan az oka, hogy legszívesebben elmeneküljön ebből a világból, de ráadásul még lélektelen is.
Igen kérem. Ugyanis egy olyan alternatív múltban vagyunk, ahol bizony London utcáit vámpírok, vérfarkasok népesítik be az embereken kívül és Alexia személyében még egy lélektelen is.
A romantikus szál se maradt ki, a lovagunk pedig nem más, mint egy farkasember, (Ki más is lenne egy ilyen világban ugyebár?) akit nem meglepő módon egyszerre idegesít és vonz is a vénkisasszonyunk. A kapcsolatuk sok-sok humorral van fűszerezve, de hogy ne csak róluk szóljon a történet, szó van még egy halálesetről, elrablásról és a telihold se marad ki. ...

A Lélektelenben igazából minden benne van: történelem, humor, romantika, akció és fantasztikus lények. (Az angyalok és a tündérek azért hiányoztak a sorból. Értitek, ha már ..., akkor mindent bele.)
Az adott alternatív történelmi múlt teljesen emészthető. Egyáltalán nem találtam furcsának, hogy egyszerre olvashatunk Viktória királynőről és pl. vámpírokról. Az első perctől kezdve sikerült az írónőnek ezt úgy az olvasónak előadnia, hogy ne érezzünk tartózkodást, teljesen elfogadható, elképzelhető legyen.
A humora zseniális. Valahogy fanyar, néhol idegesítő, de mégis annyira kellemes, jól esik az olvasás során.

Alexia szerethető karakter minden idegesítő megmozdulása ellenére, Lord Maccon pedig olyan, mint egy házsártos úriember, aki a frakkja alatt izmokat rejteget. Gazdag, befolyásos, úriember, izmos is és még farkasember is, a tökéletes férfi receptje. ;oP De tényleg, kellemes karakter volt. ☺A kapcsolatuk pedig annyira könnyed, humoros, hogy egyszerűen jó volt olvasni.

Az akciós része igazából harmatgyenge, de mégis feldobta a történetet, ettől lett nem kimondottan romantikus irodalom.

A könyv olvastatta magát, letenni se akartam, gyorsan ki is végeztem és remélem, hogy a folytatása hamarosan olvasható lesz magyarul is.
A steampunk pedig úgy érzem, hogy az én műfajom lesz, keresem is a hasonló áldozatomat. ;o) 

a sorozat