 |
| Eredeti címe: World War Z (2006.) Kiadta: Könyvmolyképző Kiadó (2011.) Oldalszám: 401 Ára: 2999 Forrás: könyvtár Kategória: zombis, világvégés Korhatár: 18 éves kor fölött Kiknek ajánlom?: azoknak, akik szeretik a zombis történeteket, valamint szeretnének beagyalni azon, hogy vajon mi lenne, ha kitörne egy járvány, az emberek pedig zombikká változnának. |
Az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának munkatársaként Max Brooks találkozott a győzelem kulcsfiguráival. A világszervezet hivatalos jelentésébe végül csak statisztikai adatok kerülhettek, Brooks azonban úgy döntött, hogy a túlélők elé tárja mindazt, ami a jelentésből kimaradt.
Az interjúkötetből megismerhetjük Kuang Csingsu doktort, aki megvizsgálja a nulladik beteget, és találkozhatunk Paul Redekerrel, az Oránia-terv atyjával is. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis haszonélvezői és elszenvedői is nyilatkoznak a kilátástalannak tűnő harcról, a kormányok ballépéseiről, az emberi gyávaságról, ostobaságról, és a derengő fényről az alagút végén.
E személyes hangvételű beszélgetések hű képet festenek a járvány borzalmas történetéről, pontosan dokumentálják a társadalmi és politikai változásokat, mégis megmarad bennük a legfontosabb: az emberi tényező.
Brooks természetesen tisztában van vele, hogy a leírtak talán túlságosan felkavarják egyes olvasóit, de vállalja a kockázatot, mert úgy véli, nem rejtőzhetünk zsibbasztó statisztikák mögé. Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború."
Őszintén? Annyira nem epedtem ezért a könyvért. Nem sikerült meghoznia másoknak sem a kedvemet hozzá, úgy voltam vele, hogy egy újabb zombis könyv lesz a sok közül.
Vagyis mire számítottam? Lényegében arra, hogy történik majd valami világméretű katasztrófa, aztán a holtak feltámadnak és véres arccal, leszakadt végtagokkal csoszognak majd az élők után, akik halálra váltan menekülnek majd előlük a végtelenségig és ennyi.
Nos, erre számítottam, hisz mi másról tudna szólni egy zombis könyv? És akkor miért is vettem ki a könyvtárból? Egyszerűen csak azért, mert mostanában rá vagyok kattanva a zizisebb történetekre. :o) Végülis igazam lett, a lényege tényleg az ami, de a körítése mégis különleges lett.
Kezdjük azzal, hogy az egész könyv olyan, mint egy akta.
A zombiháborúnak vége, az emberünk -akiről fogalmam sincs amúgy, hogy kicsoda, szóval egyszerűen csak az ember és kész- pedig az egészet aktába rendezi. Rengeteg embert meginterjúvoltat, elmesélik a velük történteket, ők hogyan élték át az egészet, mi történt velük és szépen ebből épül fel a történet. Persze nem kell megijedni ettől a kicsit különleges váztól, egyáltalán nem hézagos, egész jól fel van építve.
Megszólal többek közt az a körzeti orvos, aki az első esettel találkozott, az a szívsebész, aki ott volt, amikor Amerikában az első fertőzés megtörtént, a katona, akit kivezényeltek a "harctérre", az űrhajós, aki fentről élesben láthatta a történteket, stb. Ők mind átélték ezt a háborút, vajon milyen lehetett? És hogyan lehetett túlélni? ...
Ami az ilyen történetekben érdekel elsősorban, az a MIÉRT. Hogyan kezdődött, mi volt a kiinduló pont, hogyan terjedt el a Világon? Hála az égnek Max Brooks nem siklott át efölött és szépen leírta az első fertőzést, lépésről lépésre levezette, hogy ezt követően hogyan tudott az egész bolygóra átterjedni, hogy tudott millió számra embereket megfertőzni.
A második kérdés, ami a MIÉRT után eszembe szokott jutni, az a HOGYAN. Hogyan lehet túlélni? Hogyan élték túl a szereplők?
Nyilván olvashatunk vérengzésekről, összeomlásokról -mind politikailag, mind emberileg-, de eljutottak az emberek arra a pontra, amikor az idő elteltével összefogtak, megerősödtek és felvették a harcot a több millió élő halottal.Győztek-e? Igen. Hogyan? Olvassátok el a könyvet! ;o)
Nagyon izgalmas, fordulatos, jól kidolgozott, részletes, véres, hátborzongató, ugyanakkor néhol szerintem elég vontatott történet. Tán nem szólaltattam volna meg ennyi interjúalanyt, kevesebbel is egész jól összeállt volna az egész. Néhol unalmasabb beszámolók szerepeltek, amiket elég nyögve nyelősen tudtam csak olvasni, ezeket kihagytam volna. Értelmük nem volt, csak az oldalszámot növelték.
Meg úgy alapjáraton logikai problémáim vannak "ezzel a menekülni kell a zombik elől" dologgal, de ez más hasonló könyvek esetében is így van. Őszintén szólva nem értem, mi a fenéért rohannak veszettül az emberkék, amikor ebben a könyvben is kitér arra a szerző, hogy lazán sétálva le lehet hagyni a zombikat, mert olyan lassúak. Akkor miért menekülnek lélekszakadva? Nyilván megijednek, ez rendben, de amikor látják, hogy csak csoszognak, akkor nagy eséllyel, ha csak kettesbe kapcsolnak, akkor se tudnák utolérni őket. Mondjuk itt jön az újabb kérdés, hogy akkor hogy a fenébe kapják el a menekülőket? Mert ha gyorsak lennének, akkor megértem, de így, hogy csoszognak, zombiskodnak, gondolkodni nem gondolkodnak, így annyira nem értem.
De összességében egy nagyon jó zombis történetről van szó.
Ami tán még fontos lehet, hogy nem egy elképzelt jövőben játszódik, hanem lényegében a "jelenben", még Fidel Castro hatalmának idejében. Vagyis ténylegesen 2006 környékén, amikor is a könyvet kiadták.
Max Brooks 1972-ben született Amerikában. Édesapja a rendező-író-producer-színész Mel Brooks, édesanyja pedig olasz-amerika színésznő, Anne Bancroft.2003-ban jelent meg The Zombie Survival Guide c.-mel a túlélési kézikönyve, ami egy elképzelt zombitámadás esetén ad túlélési tanácsokat az olvasóknak. Ennek amolyan folytatása a 2009-ben megjelent képregénye, The Zombie Survival Guide: Recorded Attacks c.-mel. (forrás: wikipédia)
Kíváncsian várom a könyvből készült filmet is, aminek egy részét Brad Pitt 2011-ben kis hazánkban forgatta és előre láthatóan 2013 nyarán várható a mozikban. Kicsit át kellett gondolom írni a történetet, de a lényegen változtatni csak nem fog. ;o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése