Julian Fellowes: Belgravia

Eredeti címe: Belgravia (2016.)

Kiadta: General Press (2017.)

Oldalszám: 458

Forrás: kölcsön kapott

Értékelésem:

Amikor megjelent ez a könyv 2017-ben, azonnal kíváncsi lettem rá. Tetszett a fülszövege, szép volt a borítója, mi más is kellene egy szuper olvasmányhoz? Hát, ami nem ártana: ne csak a fülszöveg és a borító legyen szép, hanem belül is valamit alkotnia kellett volna a szerzőnek.

A Belgravia csalódás lett számomra. Amikor ott tartottam, hogy értékelnem kellett, sokáig gondolkodtam a 2 és a 3 csillagon, úgy érzem elég nagylelkű voltam, amikor végül közepest adtam neki.

Sophia származását tekintve nem előkelő, ugyanakkor kereskedő édesapja a napóleoni háborúk során meggazdagodott. Belgiumban a fiatal lány szerelmes lesz Bellasis vicomtba és mielőtt Waterloonál megütköznének a Belgák a francia császár seregével, a két fiatal ad egymásnak pár boldog percet.

A vicomt meghal a csatában és egy évvel később Sophia is követi a sírban.

25 évvel később már Londonban vagyunk, ahol Sophia édesapja még nagyobb gazdaságra tett szert, de az előkelő réteg ennek ellenére nem nagyon akarja befogadni maguk közé, pedig a pasi nagyon küzd.

Aztán kiderül egy titok, ami romba döntheti az apuka törekvéseit, Sophia emlékét és még több ember életét is teljes egészében megváltoztathatja. 

Eléggé harmatgyenge a történet, az elejétől kezdve sejteni lehet, hogy mi a titok és mindennek mi lesz a következménye. 

Elég unalmas volt, nincsenek benne fordulatok, az egyetlen erőssége szerintem az, hogy az adott kort elég jól ábrázolta. A szereplőknek se sikerült közel kerülniük hozzám, pedig a szerző sok féle karaktert létrehozott.

"A múlt birodalma – amint azt már oly sokan mondták – olyan, akár egy idegen ország, ahol mindent másként csinálnak az emberek."

Volt itt a kis mitugrász, aki még nem is örökölt, de már gazdagnak érezte magát.

Volt a fiú, aki mindig az apja elismerésére vágyott.

Volt itt az öcsike, aki sose tudta kiheverni, hogy van egy bátyja és ő örökölt mindent.

Volt itt egy feleség, aki nem tudta a helyzetét megszilárdítani a családban, mert nem tudott teherbe esni.

Volt itt két nagymama, akik elveszítették a gyermeküket.

Voltak cselédek, akik elárulták a gazdáikat.

Szóval volt itt minden. Csak unalmas volt a történet és felejthető volt minden szereplője.