 |
Nagyon gyorsan repül az idő, ez pedig néha rendesen kétségbe ejt. Még csak most volt, hogy EZT a bejegyzést írtam, most pedig már készíthetem az újabb összefoglalót.
Összességében piszok nehéz év volt a 2019 nekünk. A Kicsi szívbetegen született és február elején került sor a szívműtétjére. Nem lehet megfogalmazni, hogy miket éltem át a műtétre készülve, majd bent vele a kórházban, várva kint a műtő előtt. Életemben nem féltem még ennyire, mint abban a 40 percben, amíg nem tudtam, hogy túléli-e. Szörnyű volt. Aztán nem volt egyszerű a műtétet követő pár hónap sem, amikor még nem lehettünk biztosak abban, hogy sikeres volt a műtét úgy igazából. ... Kemény év volt és remélem, hogy a sors kárpótol minket a sok aggódásért 2020-ban.
De nézzük akkor 2019 boldog pillanatait.
Amikre örömmel emlékszem vissza
💓 A Nagy 10. születésnapjára. Tudom, elfogult vagyok vele, de ő tényleg csodálatos kislegény. Ha csak rá gondolok, a szívem egyből repesni kezd.
💓 Arra a pillanatra, amikor kijött a szívsebész a műtőből és közölte velem, hogy minden rendben van. Az a pillanat tényleg olyan volt, mint a filmekben. Ahogy láttam kilépni a műtő ajtaján, azonnal felpattantam a műtő előtti padról és hirtelen minden lelassult. Nem hallottam semmit, zúgott a fülem, egyedül voltam, majdnem összeestem és láttam, hogy elmosolyodik azonnal, de egyszerűen nem tudtam felfogni. Semmit nem hallottam, hogy mit mond. Láttam, hogy tátog, de csak a fülem zúgását hallottam. Majd a zúgás mögül csak annyit fogtam fel, hogy sikeres volt a beavatkozás, jól van, mindjárt kitolják és láthatom is.
💓 Az a pillanat is belém ivódott, amikor kitolták a műtőből. A kis parányi teste elveszett az ágyon a lepedő alatt. Itt-ott cső, több tagú stáb követte, de én annyira boldog voltam és megkönnyebbült, hogy azt meg se lehet fogalmazni!
💓 Aztán a pillanat, amikor felébredt az altatásból, rám nézett és elmosolyodott. És azt mondta "Anya!" Ha éltetek már át egyszerre fájdalmat és boldogságot, akkor tudjátok, hogy mit éreztem abban a percben.
💓 Felejthetetlen volt hónapokkal később a kontroll is, amikor megtudtuk, hogy ténylegesen sikeres volt a műtét, lezárhatjuk az aggódást emiatt, most már minden csak rossz emlék lesz.
💓 A Nagy évzárója. Olyan büszke vagyok rá!
💓 Aztán ott volt a Kicsi 2. születésnapja. Olyan nagy már!
💓 A nyár, amikor sokat pancsoltunk a kinti medencében. A jó idő, amire örömmel emlékszem vissza, mert jó volt.
💓 De mosolyogva gondolok az első próbálkozásainkra is a veteményeskertünkben. Két városi, aki próbálkozik a veteményesezéssel és úgy ahogy sikerrel jár. Volt, amiből hatalmas mennyiséget termeltünk, szerencsénk volt a palántákkal, de volt, ami kipusztult.
Sok pillanatra gondolok örömmel, a nehézségek ellenére is. Mert tudom, hogy a nehézségek is segítik azt, hogy később azzá váljunk, akivé válnunk kell. De azért bízom egy picit szebb és nyugodtabb 2020-ban. 😌
2019-re a tervem az elengedés volt. Nem jött össze. Az tény és való, hogy könnyebben lépek már át dolgokon, de azért néha még nagyon be tudok agyalni és kattogni. De majd idén! A 2020-as tervem továbbra is az ELENGEDÉS. 😏
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése