 |
Eredeti címe: The life-changing magic
of not giving a f.ck
Kiadta: Kiskapu (2017.)
Oldalszám: 211
Forrás: kiadó
Értékelésem:
 |
Bevallom, hogy a könyv alcíme azonnal megfogott. Még akkor is, ha először nem esett le, hogy a kis csillagok helyére milyen betűket kellene beillesztenem és percekig csak gondolkodtam, hogy mim is van tele. Aztán persze megvilágosodtam.
A varázslatos módszer, amellyel örökre száműzhetsz az életedből mindent, amivel tele van a t***d
Amikor nekiálltam Sarah Knight könyvének, még nem olvastam Marie Kondo Rend a lelke mindennek c. könyvét, amit a szerző többször megemlít, mint amilyen őskönyvet, amit ő maga is többször forgatott.
Miről is szól a Nagy ívben? Kicsit nehéz megfogalmazni. Míg Kondo a tárgyak szelektálásával éri el azt, hogy a módszer alkalmazója "megtisztuljon", új életet tudjon kezdeni, Knight a lelki szemetesláda kiürítését vette célba.
Eleged van a munkahelyi intrikákból és szeretnél kimaradni belőlük? De hogyan érd ezt el, hogy a kimaradásod miatt ne váljál céltáblává?
Eleged van bizonyos családtagok heppjeiből, de ezt nem mered megmondani nekik, hogy nehogy veszekedés legyen belőlük és inkább tovább nyelsz ... évek óta?
Van olyan dolog az életedben, ami boldogtalanná tesz, de egyszerűen nem tudsz (nem mersz) változtatni rajta?
Knight ezeket a kérdésköröket dolgozza fel lényegében és próbál segíteni. A technikájának a kulcsa csak annyi, hogy ami nem tesz boldoggá, attól szabadulj meg, de nem bántó módon.
Eleged van a munkahelyi intrikákból? Határolódj el tőlük visszafogottan.
Közöld óvatosan, de határozottan a bizonyos családtaggal a véleményedet és zárd is le vele a témát, hogy ne legyen folytatása.
Ami nem tesz boldoggá, attól egyszerűen szabadulj meg!
Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, hatalmas hatást gyakorolt rám. Olyan volt, mint egy energiaital, szinte pörögni kezdtem, hogy akkor én most mindentől búcsút veszek, amivel tele van a t...m.
De ahogy haladtam a könyv vége felé egyre inkább kezdtem magamhoz térni, hogy bizony nem minden fekete és fehér. Nem mindenki tud akkora lépéseket megtenni az életében, mint mondjuk Knight, aki lazán otthagyta a munkahelyét és nem zavarta, hogy nincs munkája, sőt örült, hogy végre aludhat reggelente és így tovább, mert megérdemli végre, hisz annyit dolgozott. Nos, azért a legtöbb ember, ha otthagyja a munkahelyét úgy, hogy nincs másik és közelednek a számlák befizetésének az időszaka, nincs megtakarítása, kétlem, hogy boldogan tudna reggelente sokáig lustálkodni a körömrágás helyett.
A Nagy ívben is egy olyan önsegítő könyv véleményem szerint, mint amilyenek például a gyerekneveléssel foglalkozó könyvek. Olvassuk őket, mert adhatnak nagyon jó ötleteket, tanácsokat, problémákra világíthatnak rá, de a bennük leírtak nem szentírások. Mindannyiunk élete más. Ha úgy érezzük, hogy szeretnénk megfogadni a tanácsokat, akkor azokat alakítsuk át a saját életünkre, mert különben hatalmas bukás lehet a vége.
Nekem túl sok újdonságot nem nyújtott már a könyv. Az elmúlt 3-4 évemben sok téren bevettem már a lesz.r.m kapszulát, de persze vannak még olyan területek, melyeken egyszerűen nem tudom és lehet nem is fogom tudni soha, ezt elismerem. De büszke vagyok magamra, hogy vannak olyan pillanatok, amikor igenis magasról tudok tenni dolgokra és képes vagyok a mi/saját érdekeimet nézni. Ilyen volt például az esküvőnk.
Nincs különösebb bajom a hatalmas családi esküvőkkel, akinek ez az álma. Az enyém sose volt, tán ezért is nem mentem férjhez sokáig. Gyomorgörcsöm lett már a gondolattól is, hogy lazán meg kell hívnom 200-300 embert, olyanokat is, akiket utoljára a születésemkor láttam kb., mert ha nem, akkor hatalmas harag lesz. Ha meghívod Jolánkát, akkor meg kell hívnod Icukát is, de ha ő jön, akkor már a Gizikét is. ... És így lesz az amúgy családiasnak induló esküvőből 200-300 fős lagzi, 2-3 milcsiért. Én ilyenre sose vágytam. Mikor megértem arra, hogy férjhez menjek, nagyon könnyen meg tudtam hozni a döntést, hogy én pici esküvőt szeretnék és ilyen is lesz. Így is lett. Nem érdekelt, hogy Icuka megharagszik-e Gizikével együtt, mert nem számított igazán a haragjuk és a véleményük. Akik a legfontosabbak voltak, azok voltak ott. Pici, meghitt esküvő volt és pont ettől volt szép, meghitt, családias. Amelyen jól éreztem magamat és nem volt gyomorgörcsöm, hogy 200-300 embert etessek, szórakoztassak. Na ne. És hogy Gizikéék megsértődtek-e? Fogalmam sincs, nem jutott el hozzám ezzel kapcsolatban hír. Lehet, hogy egy ideig puffogtak, na de minden csoda három napig tart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése