2010. június 26., szombat

D. Tóth Kriszta: Lolával az élet

"Anyának lenni a világ legnagyobb kalandja. A hagyományok, szokások és előítéletek miatt jó ideig csak áhítattal illett írni róla. Pedig anyának lenni tanulási, érlelődési folyamat is, tele kétségekkel, riadalmakkal és persze rengeteg boldogsággal. A Nők Lapja hasábjain két éve olvashatjuk D. Tóth Kriszta kislányáról, Loláról szóló történeteit. A könyv több ennél: nem egyszerűen a cikkek válogatott füzére, inkább Kriszta története. Nem babanapló, hanem kalandregény. Igaz történet, valós szereplőkkel, kíméletlen őszinteséggel, humorral. Nem szépítve azt, ami nehéz, nem titkolva, hogy az anyaság nem mindig leányálom. Történet egy nőről, akiből egyszer csak anya lesz, egy magyar-angol szerelmespárról, akikből szülők lesznek."


Már hónapok óta itt áll a könyvespolcunkon a könyv, de magam se tudom miért is húztam az elolvasását, miért is élvezett minden más könyv elsőbbséget.
Nem hittem volna, hogy ennyire jó kis történet lesz, és bevallom, kicsit szkeptikus is voltam a szerzővel szemben.
A képernyőn egy nagyon komoly nőt lehet látni, nem hittem volna, hogy ennyire laza és humoros, mindenféle allűrök nélkül. Legalábbis nekem így jött le a sorain keresztül. Nem szoktam olvasni a blogját, de kíváncsi vagyok Lolababa életének folytatására, így ezentúl néha biztos zugoskodni fogok nála.

Nagyon jól megírt könyv. Könnyed, humoros, őszinte. Olyan megmondom a tutit stílusban, de nem bántóan, hanem logikusan.
Én magam is vezettem kismama/babablogot, így utólag, hogy már csak magunknak írom, sok mindenben igazat kellett neki adnom, amit akkor, amikor még írtam nyíltan, nem így éreztem.

Loláról szól a történet, de mégis inkább arról, hogy birkóztak meg azzal, hogy szülők lettek.
Nem szépíti a nehézségeket, nem adja elő, hogy az ő gyereke sose hisztizik, mert az nem illik egy "sztárgyerekhez". Őszinte. Nem eget-földet rengető dolgokról ír, egyszerűn csak a saját tapasztalatairól, az első kb. 2 és fél évükről.
Mint minden kisgyerkőc, Lola is biztos nagyon édes lehet a valóságban, a rajzokért pedig teljesen odáig vagyok, nagyon tetszettek!

Tartalom: *****
Borító: *****
Megjelenés: 2008.
Az írónőről: D. Tóth Kriszta 1975-ben született. Újságíró, brüsszeli tudósító volt, 2007-től szerkesztő-műsorvezető a magyar Televíziónál. 2007-ben megkapta a Cosmo Nagydíjat (legjobb író, újságíró), tavaly pedig az év médiaszemélyisége lett. Nevében a D betű gyermekkori becenevéből származik.
forrás: wikipédia

1 megjegyzés:

  1. Én a Nők lapjában olvastam mindig a Lola sztorikat (ill. olvasom most is), tényleg nagyon kedves kis történetek.

    VálaszTörlés