Jeff VanderMeer: Expedíció

Déli Végek-trilógia #1

Ami először eszembe jutott ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy hihetetlenül csúnya a borítója. De erre rátesz még a másik két kötet, azok még ennél is rondábbak.

Miután kiszörnyülködtem magamat egy blogos bejegyzés jutott eszembe, melyben évekkel ezelőtt már agyon dicsérték a könyvet. 

Úgyhogy osztottam, szoroztam: szörnyű borító osztva agyondicsért blogos bejegyzéssel és kijött, hogy akkor ezt a könyvet nekem olvasnom kell. 😀 Nem bántam meg!

Forrás

Van az X térségünk, ahol valami katasztrófa történt jó pár évvel ezelőtt. Bizonyos időközönként csapatok indulnak feltérképezni a területet, akik vagy vissza se térnek vagy ha visszatérnek, egyszerűen nem önmaguk többé.

Most új csapat indul el, melynek tagjai egy biológus, egy antropológus, egy geodéta és egy pszichológus. A történet izgalmára csak rátesz egy lapáttal, hogy a biológus férje tagja volt az előző csapatnak és amikor visszatér, hát valami nagyon nem stimmelt vele.

Szóval az új csapat valamilyen különös módon egyszer csak ott is találja magát az X térségben (hol van ez az X térség és tuti úgy kerültek oda, ahogy azt gondolják?), ami nagyon különös egy hely. Mintha egy épület élne, eltűnnek a csoport tagjai, titokzatos lény ólálkodik a fák között. Mi történt az előző csapatok tagjaival, mikre jöttek rá és egyáltalán hol vannak?

Nos az első kötet végén semmire se kapunk választ, de ez nem zavart engem. 😁 Nagyon élveztem a könyv olvasását! Rövid történet, igazán nem nagy szám, de mégis volt a hangulatában valami, ami miatt folyamatosan feszültségben tudott tartani a szerző és csak faltam-faltam a sorokat.

A szörnyű borító ellenére nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra és a belőle készült filmre is, amit sajnos a hazai mozik a hírek ellenére még sem fognak adni. De hogy jó hír is legyen: a kiadó kiadta új, filmes védőborítóval a kötetet.