 |
| Eredeti címe: Captive in the Dark (2011.) Kiadta: Könyvmolyképző (2014.) Oldalszám: 264 Sorozat: A sötét páros #1 Forrás: könyvtár |
Amikor megláttam ezt a könyvet a könyvtárban, egyből bevillant, hogy elég népszerű volt a molyon 2014-ben és akkor nekem is felkeltette az érdeklődésemet. De mivel a borító nekem eléggé azt sugallta, hogy egy újabb Szürke koppintásról lehet majd szó némi változtatással, végül nem került sor az olvasására. Most viszont kikölcsönöztem és az egyik hosszú hétvégén neki is kezdtem az olvasásának.
A történet váza annyi, hogy Calebet gyermekkorában elrabolták és eladták szexrabszolgának. Egy katona mentette meg az életét, akinek megölték a testvérét, az édesanyját és bosszút esküdött emiatt. Rafiq célja, hogy megtalálja a húga gyilkosát és bosszút álljon. Caleb pedig annyira hálás, amiért a másik férfi kimentette őt a nyomorból, hogy 12 éve már azon dolgozik, hogy megtalálják Vladeket, az azóta nagyon befolyásossá vált üzletembert.
A tervük az, hogy megtalálják a tökéletes szexrabszolgát, akit aztán odaajándékoz Caleb a férfinak, apránként a kegyeibe férkőzik, aztán elpusztítják.
Ez a bizonyos szexrabszolga pedig egy amerikai tizenéves lány lesz, Livvie. Elrabolja a lányt és megkezdi a kiképzését. Csak arra nem gondolt az elején, hogy számára fura érzéseket kezd majd el táplálni a lány iránt, aki fura módon, szintén vonzódni kezd a férfihez.
Féltem attól 2014-ben, hogy Szürke koppintás lesz majd ez a sztori is. Vagyis szexi pasi beleszeret az esetlen csajba, aztán előkerül a kerékbetöréstől és az análgolyótól kezdve minden. Lehet, hogyha akkor olvastam volna, akkor csalódottan tettem volna félre, de mivel rég olvastam hasonló könyvet és nem is olyan volt, mint a Szürke, így azt kell mondanom, hogy tetszett.
Izgalmasnak találtam a cselekmény vázát. A bosszút és annak eszközét. Kíváncsi leszek arra, hogy minden úgy fog-e alakulni, ahogy tervezve volt.
Ugyanakkor eléggé visszásak az érzéseim. Én is ugyanannyira össze vagyok zavarodva, mint Livvie, aki vonzódni kezdett a fogvatartójához. Utálnom kellene az egész szituációt, hisz mégis csak elraboltak egy tizenéves lányt (remek tanmese is lehetne a fiatal lányoknak) és szexrabszolgaságra kényszerítik majd, DE még se tudom utálni. Izgalmas volt olvasni, hogy hogyan fejlődik a két főszereplő kapcsolata és végig kíváncsi voltam arra, mivel fog véget érni az első kötet.
A két karakterrel se volt problémát, de Livviet közelebb éreztem magamhoz, valószínűleg az azonos nemünk miatt.
Megfogott a lány karaktere. Próbálta az életében a szépségét elrejteni, hogy túléljen. Átéreztem a zavarodottságát, hisz félnie kellett volna Calebtől és gyűlölnie, de mégis vonzódni kezdett hozzá. Érdekes volt olvasni, ahogy lapról lapra erősödött, majd a történet végén kicsúcsosodott az erős személyisége.
Ami Calebet illeti, nem egy őrült fogvatartó, ha lehet ilyet mondani. Felfogja, hogy mit tesz, de egyenlőre nagyobb benne a hűség Rafiq iránt, mint a saját érzései és vágyai. Az egészet feladatként kezeli, ami a céljuk eléréséhez segíti és ennyi. Próbál a lányra tárgyként tekinteni, de azért az olvasó is érzi, hogy nem ritkán fellobban benne az igazi vágy.
Izgalmasnak találtam a cselekmény vázát. A bosszút és annak eszközét. Kíváncsi leszek arra, hogy minden úgy fog-e alakulni, ahogy tervezve volt.
Ugyanakkor eléggé visszásak az érzéseim. Én is ugyanannyira össze vagyok zavarodva, mint Livvie, aki vonzódni kezdett a fogvatartójához. Utálnom kellene az egész szituációt, hisz mégis csak elraboltak egy tizenéves lányt (remek tanmese is lehetne a fiatal lányoknak) és szexrabszolgaságra kényszerítik majd, DE még se tudom utálni. Izgalmas volt olvasni, hogy hogyan fejlődik a két főszereplő kapcsolata és végig kíváncsi voltam arra, mivel fog véget érni az első kötet.
A két karakterrel se volt problémát, de Livviet közelebb éreztem magamhoz, valószínűleg az azonos nemünk miatt.
Megfogott a lány karaktere. Próbálta az életében a szépségét elrejteni, hogy túléljen. Átéreztem a zavarodottságát, hisz félnie kellett volna Calebtől és gyűlölnie, de mégis vonzódni kezdett hozzá. Érdekes volt olvasni, ahogy lapról lapra erősödött, majd a történet végén kicsúcsosodott az erős személyisége.
"Bevallom, álmodtam arról, hogy Anne Rice vámpírjai megbecstelenítenek."
Ami Calebet illeti, nem egy őrült fogvatartó, ha lehet ilyet mondani. Felfogja, hogy mit tesz, de egyenlőre nagyobb benne a hűség Rafiq iránt, mint a saját érzései és vágyai. Az egészet feladatként kezeli, ami a céljuk eléréséhez segíti és ennyi. Próbál a lányra tárgyként tekinteni, de azért az olvasó is érzi, hogy nem ritkán fellobban benne az igazi vágy.
"Caleb nem félt. A félelem azoknak való, akiknek van miért élni."
A történet egyszerre erőszakos, ugyanakkor mégis heves és ott vannak a mély érzelmek is benne.
Ami miatt még sem kapta meg az 5 csillagot az azért van, mert úgy érzem, hogy jobban át lehetett volna hozni az érzelmeket, a gondolatokat, de hátha a következő kötetekben ezt a hiányt pótolva fogom majd érezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése