Októberi összefoglaló

Unalmas leszek már azzal a kijelentésemmel, hogy hihetetlen milyen gyorsan repülnek ebben az évben a hónapok, de tényleg így érzem. Egészen pontosan inkább azt mondanám, hogy valahogy május-júniustól pörögtek fel a napok és szinte magamhoz se térek, de már el is telt egy hónap vagy épp egy évszak. Tessék, már november is van. Még csak most volt Karácsony, erre meg hamarosan megint itt van! :o) (Vagy épp nem olyan rég ért véget a fűtés szezon és tessék, a franc essen belé, már megint itt van.) :o(

Igazából szeretem az őszt, de az ideire még se tudom azt mondani, hogy szeretem, vagy csak olyan viharsebesen telik az idő, hogy nem tudtam eddig igazán kiélvezni és mire magamhoz tértem, már lehullottak a falevelek és sárosan, piszkosan hevernek az úton, amit pont utálok. Azt az időszakot kedvelem, amikor sárgán-pirosasan még a fákról lógnak, amíg kellemesen süt a Nap és elég egy kis mellény vagy egy vékonyabb kis kabát a sétálásokhoz. Most meg minden olyan szürke, piszkos és reggelente megfagyok, amikor indulok a munkába. ...

A hónap képe

saját készítésű fénykép
Készült: Fővárosi Nagycirkusz
Ludas Matyi c. előadás

3 gondolat, ami októberben történt velem

1. Még a nyár folyamán megnéztük a Fővárosi Nagycirkuszban Az atlantisz gyermekei c. előadást, mely teljesen megbabonázott minket. Így nagyon vártam már, hogy újabb műsor kerüljön porondra, ez pedig a Ludas Matyi lett, amire a hónapban el is mentünk. Nem mondhatom azt, hogy csalódtam, de az tény és való, hogy - bár olvastam, hogy nem tipikusan cirkuszi műsor lesz, inkább amolyan zenés színdarab egy kis cirkuszi mutatvánnyal, de ettől függetlenül - nem épp pozitív érzésekkel távoztam a műsorról. Hiányoztak az igazi mutatványok. Szépnek szép volt, különleges volt, de valahogy nem az igazira sikeredett.
2. Mindenszentek. Mindenkinek ugyanaz az ünnep, de valahogy még sem. Mióta az édesapám elhunyt, az ünnep valahogy átértékelődött bennem. Amíg élt, évről évre elmentünk a halott rokonok sírjaihoz, meggyújtottuk a gyertyákat, vittük a koszorúkat, de mióta ezen a napon hozzá is menni lehet már, sokkal mélyebben érint az egész. Este ott állni a gyertyafényben, amikor korom sötét van már, de mégis fényárban úszik a temető. Egyszerre gyönyörű, ugyanakkor szomorú is. De hogy vidám dologról is írjak, már mentünk ki a temetőből, amikor egy kb. 2-3 éves kisfiú jött velünk szemben a szüleivel. A kisfiú nagyon kis pöttöm volt, a sapkájára pedig bányászlámpa volt erősítve, hogy lásson is valamit a sötétben. Hatalmas kaland lehetett neki az egész, mert vidáman odaszólt az anyukájának: Anya, nem látok semmit a sötétben, szellemeket sem. Mire az anyukája mosolyogva válaszolt: Ha nem látsz szellemeket, az jó.
3. Ebben a hónapban nem sok könyvet olvastam, de volt 1 közülük, ami szinte darabokra tört, majd újraragasztotta a  darabjaimat. Egyszerre érzem azt, hogy összességében nem egy nagy szám történet, UGYANAKKOR annyira magamra találtam benne, annyira éreztem az átvitt hasonlóságot a főszereplők és a saját életem közt, hogy szinte újra meghaltam és újraszületettem az olvasása közben. És hogy melyik könyvről van szó? Természetesen Brittany C. Cherry Lebegés c. történetéről.

Top3 könyv, amit a hónapban olvastam

Azt hittem visszaemlékezve, hogy októberben kevés könyv olvasását kezdtem el ill. fejeztem be, erre döbbentem tapasztaltam átnézve a moly.hu-n az olvasmánylistámat, hogy egyáltalán nem így történt, ugyanis 9 könyvről van szó. :o) 
A Top3 pedig ezek közül:
Brittainy C. Cherry: Lebegés
Julia Quinn: Hogyan fogjunk örökösnőt
Kody Keplinger: The DUFF – A pótkerék

Blogélet a hónapban

11 könyves bejegyzést tettem közzé a hónapban, ami szerintem nem is olyan rossz végeredmény nálam mostanság. ;o) Nehéz lenne döntenem, hogy ezek közül melyik tetszett a legjobban - mert több 5 csillagos is volt közöttük -, de annak a kiválasztása, hogy melyik nyerte el legkevésbé a tetszésemet nem nehéz. A ​bolyongó lélek hatalmas csalódás volt. :o(

Nyereményjáték is kezdetét vette a hónapban, méghozzá az Ajánlj könyvet a figyelmembe! Még november 25-ig lehet küldeni ajánlókat, úgyhogy hajrá! Sok jó és érdekes ajánló érkezett be eddig, de ez senkit se lombozzon le, mert egy szuper könyvből lehet 1 példányt nyerni.

És nézzük akkor a statisztikát:

A 11 közzé tett bejegyzés közül az Üvegszilánkon ​táncolni-t olvastátok a legtöbben.

A hónapban a legolvasottabb könyves bejegyzésem az augusztusban közzé tett Zárt ajtók mögött volt. 

Forgalom tekintetében természetesen itthonról érkezett a legtöbb látogatás, de a Top3-ban benne van az USA és Németország is.

3 gondolat, amit novembertől remélek

1. Nagyon-nagyon szeretnék valamit ebben a hónapban megkapni a sorstól, ami októberben nem jött össze. Tudom, elég titokzatos vagyok, de ha megkapom, időben úgy is megosztom majd, hogy miről is hablatyoltam ebben a bejegyzésben. ;o)
2. Bele kellene húznom a Várólista csökkentésbe, ugyanis sajnos eddig vesztésre állok. :o( 3 kihívást vállaltam be erre az évre, ebből 2-t (Olvassuk el 2014 kedvenc könyveit, Gyereknek lenni jó) teljesítettem, de a Csökkentsd a várólistádat 2016-ban a kiválasztott 12 könyv közül eddig csak 7-et olvastam el. Végülis ha belehúzok, még van rá esély. :oP
3. Lassan itt a december, így akarva akaratlanul az ember már elkezd készülődni az ünnepekre főleg úgy, hogy az üzletekben még el se pakolták a Halottak napjára kikészített koszorúkat, mécseseket, művirágokat, már kipakolva vannak a csoki Mikulások és a játékok. Számítok arra, hogy novemberben már kezdetét fogja venni bennem a karácsonyi készülődés. Az ajándékok nézegetése, tervezgetése, esetleg egy-kettőnek a beszerzése már.