2016. november 30., szerda

Julia Quinn: Minden és a hold

Eredeti címe: Everything and the Moon (1997.)
Kiadta: GABO (2016.)
Oldalszám: 372
Forrás: kiadó
Értékelésem: 

Lyndon nővérek 1.

Miről szólt? A fülszöveg

"Hét ​​évvel ezelőtt a lány összetörte a férfi szívét…
Amikor Robert Kemble egy labirintus közepén Victoria Lyndonba botlik, nem akar hinni a szemének. Ő az a lány, aki miatt megszakadt a szíve, aki végignézte, ahogy a férfi megszervezi a szökésüket, majd otthagyta őt. Most egy karnyújtásra áll tőle, és bár a férfi alig tud úrrá lenni a dühén, még mindig képtelen ellenállni neki…
Hét évvel ezelőtt a férfi kis híján tönkretette a lányt…
Az apja figyelmeztette Victoriát: egy gróf sosem fogja feleségül venni egy lelkész lányát, és igaza is volt. Robert házasságot ajánlott a lánynak, végül mégis Londonba utazott, és magára hagyta őt a meghiúsult szökés szégyenével. Noha nem szereti nevelőnői munkáját, elutasítja Robert ajánlatát, amikor a férfi arra kéri, legyen a szeretője. Még a gróf kedvéért sem lenne képes feláldozni a tisztességét.
De Robert nem tűri a visszautasítást, és megfogadja, Victoria az övé lesz, kerül, amibe kerül. Vajon képes lesz újra megbízni egymásban a balszerencsés szerelmespár? Édes vagy keserédes lesz-e a második egymásra találás?" 

Hogy tetszett?

Nagyon kedvelem Quinn történeteit, mert egyszerre található meg bennük a romantika, a báj és a kellemes humor. A főszereplői szerethetőek, a cselekményei könnyedek, romantikusak. Sose csalódtam még egy történetében sem és hát nem egyet olvastam az elmúlt évek során.
Nagyon kíváncsi voltam a frissen megjelent sorozatának első részére is, főleg az után, hogy nem rég olvastam a Hogyan fogjunk örökösnőt, ami szerintem a leghumorosabb története volt.
Szimpatikus szereplőkre, könnyed cselekményre, romantikára és sok-sok humorra számítottam. Nem jött össze. :o(

A Minden és a hold elég közepes történet. A szereplők egyáltalán nem voltak szimpatikusak, nem kerültek hozzám közel. Nem tudnám megmondani, hogy ez miért történt így, tán valahol idegesített a cselekmény szövése és amiatt nem kerültek hozzám közel.

Nem hiszek a szerelem első látásban és az írónő se győzött meg arról, hogy márpedig létezhet ilyen kapcsolat. Így kicsit eleve szkeptikus voltam amikor azt olvastam, hogy Robert már akkor beleszeretett Victoriába, amikor meglátta. 
Ahogy olvastam a történetet - melyben a legelején már szerelmes mindenki -, azon gondolkodtam, hogy mi a fenéről fog szólni, ha már az elején minden klappol? Aztán jött a két apuka, akik elválasztották a szerelmeseket. 

"– A holdat adtad nekem, Robert. Még többet is. Felemeltél a holdig. – Hosszú,
fájdalmas csend következett, amelyet a lány tört meg. – Aztán lezuhantam. Rettenetesen fájt a földet érés, és nem akarom újra átélni."

Ekkor végre felcsillant a szemem, aha, egy kis izgalom végre, de amikor újra találkoztak pár év elteltével a szereplőink, nem kaptam meg azt, amire számítottam. Vágytam arra, hogy civakodnak majd, húzzák egymás agyát, aztán jön az édes összeborulás. Quinn végülis ezt hozta össze, de a megvalósítása valahogy nem nyerte el a tetszésemet. Valahogy másképp kellett volna. 
És a humor! Az annyira hiányzott!

Összességében csalódott vagyok, mert megszoktam, hogy öt vagy négy csillagokat osztogatok az írónő történeteire, de ebben az esetben háromnál többet nem adok. A Minden és a hold számomra csalódás volt és nem több egy közepes történetnél. 

Kiknek ajánlom a figyelmükbe?

Mivel nem a legjobb regénynek tartom, így szerintem aki még nem olvasott semmit az írónőtől, ne ezzel a történetével kezdje.
Inkább azoknak ajánlom, akik már gyakorlott Quinn olvasók, akik már tudják, hogy mire képes az írónő.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése