2019. január 23., szerda

Rachel Abbott: Aludj ​jól

Eredeti címe: Sleep Tight (2014.)
Kiadta: Művelt Nép (2017.)
Oldalszám: 446
Forrás: saját
Értékelésem:
Nagyon izgalmas a könyv fülszövege, eléggé kacifántosnak tűnt és biztos voltam abban, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy egy apa megölte a feleségét és a gyerekeit. Végülis igazam lett, de akkor se vagyok maradéktalanul elégedett.

A történet azzal kezdődik, hogy Olivia értesíti a rendőrséget, eltűnt a férje és a gyermekei. Mindenki tiszta ideg, mert mi van, ha gyerekrablásról van szó. Aztán megjelenik a férj a gyerekekkel és azt állítja, hogy a felesége tudott arról, hogy elviszi őket egy kicsit lazítani. A feleség pedig hallgat. Most akkor mi is van?
Ráadásul kiderül, hogy anno Olivia környezetében már volt egy eltűnés. A legidősebb gyermekének az apja eltűnt, amikor a kislányuk még csecsemő volt és azóta se került elő.
Aztán eltelik a történetben két év és most Olivia tűnik el a gyerekekkel.
Ahogy haladuk előre a történetben, egyre inkább biztosabb abban az olvasó, hogy a férjjel hatalmas gikszer van, ugyanis állandó felügyelet alatt tartotta a nőt. Vajon meggyilkolta vagy emberrablás történt? Mindeközben nagyon úgy tűnik, hogy a pasi eszét veszti a felesége eltűnése miatt. Aki ráadásul biztos eltűnt? Mert egyre inkább olyan érzése lesz az olvasónak, hogy a nő egyszerűen csak lelépett az újra felbukkanó exével. 

Fordulatos volt a történet, mert első körben tényleg gondol valamire az olvasó, hogy mi történt, aztán ezt megcáfolja a folytatás, aztán újra visszatér a gondolat, hogy biztos nem az történt?, majd jön az újabb információ és teljesen elveszíti a fonalat. Inkább csak hagyja, hogy sodorja az ár.

Nem lenne rossz a sztori, ha nem emlékeztetne nagyon egy másik könyvre, aminek a címe egyszerűen nem ugrik be, de nagyon hasonló volt, csak a vége lett egy kicsit más. Ugyanakkor nagy meglepetést az sem okozott.

"Az emberek néha teljesen buta dolgot tesznek, és senki nem érti, hogy miért."

Az Aludj jól számomra egy közepes sztori, DE fordulatos és izgalmas volt. Ami zavart, hogy koppintás szagú volt számomra végig. Na meg valahogy a karaktereket se éreztem kereknek. Tudtam, hogy agyafúrtságról van szó, de így utólag erősebb női karakterre számítottam volna, aki jobban fel van építve, jobban ki van dolgozva. Inkább a cselekmény volt hangsúlyos és szerintem ez hiba volt. Mert izgalmas a könyv, de ehhez kellett volna két jól felépített karakter, akiknek a bőrébe bele tud bújni az olvasó. Lényegében két távolságtartó szereplőt alkotott az írónő, akik beleillettek a könyvbe, de hiányérzetem maradt. Ha bele tudtam volna olvasás közben bújni a bőrükbe, éreztem volna a gondolataikat, ütött volna a sztori. De így csak közepes maradt számomra. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése