2010. február 14., vasárnap

Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány véget ér

Mindig is hittem abban, hogy vannak könyvek, amik akkor akadnak a kezedbe, amikor kellenek.
Nem csak pl. Tolsztoj művének lehet mondanivalója, foghat meg benne valami, gondolkodtathat el.
Sose értettem, hogy miért gondolják sokan, hogy csak a középiskolákban tanult írók művei a művek, a többi csak silány utánzat, és aki nem Puskinnal kel és fekszik, az már művelt ember nem is lehet. ...

Imádok olvasni, rengeteg könyvet olvastam már el.
Mindig is korszakaim voltak, most épp a lájtosnak nevezett korszakomat élem. Mert most erre van szükségem, erre van igényem.
És az ilyen regényeknek is van mondanivalójuk, foghatnak meg, gondolkodtathatnak el, vagy épp döbbenthetnek rá valamire.
Igen, szeretem a régebbi idők íróinak műveit.
Ugyanakkor nagyon érdeklődöm a mai irodalom felé, szívesen olvasom azokat a regényeket, amiket mostanság adnak ki, legyen akár vitatott vagy nem vitatott mű.
Számomra rossz könyv nem létezik. Csak max. nem értjük meg a mondanivalóját. És szerintem ebben semmi szégyellnivaló nincs. Vannak olyan művek amikhez fel kell nőni, tapasztalattal kell rendelkezni. És nem korfüggő, nincs odaírva, hogy bocsi elmúltál 20-30-40-50 éves, ha nem érted a mondanivalóját, akkor hülye vagy. Bevallom, hogy pl. Coelho művei jó ideig nem jöttek át. Olvastam őket, de érteni nem értettem. Aztán egyszer csak azon kaptam magamat, hogy hoppá! Értem. ... Bár, Szabó Magdával még mindig nem boldogulok. X évem ide-vagy oda, nem vagyok még érett hozzá, de nem is szégyellem. Tudom, hogy el fog jönni a regényeinek is az ideje. ...

Most is szép kis könyvespolcom van azokról a könyvekről a molyon, amiket szeretnék majd elolvasni, de mégis mindig bele-és belebotlok olyan regényekbe, amik hívogatnak. Olvass el! Rám van most szükséged! Ilyen volt pl. Ahol a szivárvány véget ér c. regény is.

Semmi extra, és mégis.
Mint ahogy a Toszkánai nyárban is olvasható volt:

"Most már remélem, érted, hogy nem mindig az a fontos, mit látsz. ... A lényeg az, hogy hogyan látod." (153. o.)


Egy különleges férfi-és nő közötti barátságról szól a történet, felvetődik a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán barátság férfi és nő között?, és persze ott a szerelem.
De nem is ez fogott meg, hanem a főszereplők félelme.
Olvastam az "életüket", kívülállóként minden annyira evidensnek tűnik, fogtam a fejemet, hogy milyen suták is, így elrontani az életüket, hogy lehetnek ilyen gyávák. És közben értettem is őket.
Féltek.
Félelem. ... Azt hiszem mindannyian félünk valamitől. Van aki kisebb, van aki nagyobb dologtól.
Hazudik aki azt mondja, hogy márpedig ő nem fél semmitől. Mindig van bennünk félelem, és az élet arról szól, hogy azokat a félelmeket legyőzzük, de aztán jön az újabb.

És akkor jött Evodia Coelho idézete a könyves blogunkban és annyira telitalálat volt, Coelho annyira meg tudja fogalmazni, annyira igaz. Be is másolom ide:

"..mindenki fél. Félnek, hogy megfulladnak, félnek, hogy egyedül maradnak, félnek a sötétségtől, mert ördögökkel népesítik be a szobájukat, félnek olyasmit tenni, ami nincs benne az illemtankönyvben, félnek Isten ítéletétől, az emberek rosszallásától, az igazságszolgáltatástól, amely a legapróbb vétséget is szigorúan megbünteti, félnek kockáztatni, félnek veszíteni, de félnek nyerni is, mert félnek az irigységtől, félnek szeretni, mert félnek az elutasítástól, félnek fizetésemelést kérni, elfogadni egy meghívást, ismeretlen helyekre menni, félnek hogy nem beszélik egy idegen ország nyelvét, vagy nem tudják lenyűgözni az embereket, hogy megöregszenek, hogy meghalnak, félnek hogy csak a gyengeségeik miatt veszik őket észre, és nem figyelnek fel az értékeikre - vagy hogy egyáltalán nem veszi észre őket senki, sem a gyengeségeik, sem az értékeik miatt.
Félelem, félelem és félelem. Az élet a félelem birodalma (...)

Úgyhogy tetszett. Nagyon is. Eddig Cecelia Ahern-nek ez a regénye jött be leginkább.

"...
Vadvirág: De hát szereti Alexet! És Alex is szereti őt! És mindenki kiretusálja a fotóit manapság!
Magabiztos: Hány éves vagy most, Pitypang, negyvenkettő?
Pitypang: Igen.
Magabiztos: Igen. Alex tizenkét évvel ezelőtt írta azt a levelet, még mielőtt megházasodott volna. Nem lenne helyes most szóba hozni. Rosie túl sok gyerekszívet törhetne össze, ha elmondaná neki.
Vadvirág: Jaj, ne hallgass rá, Pitypang. Ugorj fel egy repülőre, látogasd meg Alexet, és mondd meg neki, hogy szereted!
Pitypang: De mi van, ha már nem is érez úgy irántam? Az elmúlt tíz évben semmilyen jelét nem láttam tőle, hogy szeretne!
Magabiztos: Mert házasember. ő egy rendes ember, Pitypang. Betartja a szabályokat.
Vadvirág: Jaj, a szabályok arra vannak, hogy megszegjük őket!
Magabiztos: De nem akkor, ha ezzel másokat bántasz, Vadvirág!
Vadvirág: Ne hagyd, hogy az emberek átgázoljanak rajtad, Pitypang! Ez a te életed. Ha kell valami, merj lépni, és kapd el, mert senki nem fogja tálcán eléd hozni azt, amire vágysz..."


Itt olvasható a Bárcsak láthatnál és a Bennem élsz.
Az Ahol a szivárvány véget ér 2004-ben jelent meg.

4 megjegyzés:

  1. "Nem szabad félnem.
    A félelem az elme gyilkosa.
    A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.
    Szembenézek félelmemmel.
    Hagyom, hogy áthaladjon rajtam, fölöttem.
    És amikor mögöttem van, utánafordítom belső tekintetemet, követem útját.
    Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam."
    (Dűne)

    Látom, ott a polcodon "az ötödik gyerek" is... A férjem a minap olvasta, a húgától kapta kölcsön, aki imádta a könyvet. Férjemnek már nem tetszett annyira, engem pedig egyenesen eltiltott tőle. Azt mondta, soha ne vegyem a kezembe, nem bírnám ki...

    VálaszTörlés
  2. Igen, Az ötödik gyerek is tervbe van véve, anyumnak van meg. ... Emlékszem, pocakosan akartam nekiesni, mert akkor hozott vele össze a sors, de kikapta a kezemből, és "megtiltotta", hogy abban az állapotban elolvassam. ... Eddig is csak húztam, de nagyon szeretném végre elolvasni.

    VálaszTörlés
  3. "Számomra rossz könyv nem létezik. Csak max. nem értjük meg a mondanivalóját."

    Nagymamám azt szokta mondani: "A maga nemében minden könyv jó." - Én ezt persze nem mindig osztom, de azt hiszem neki is és neked is igazad van.

    VálaszTörlés