Fekete Róza: Ki ​van a lombikban?

Kiadta: Novum Pro (2018.)

Oldalszám: 84

Forrás: kiadó

Értékelésem:

Önéletrajzi ihletésű könyv: egy súlyos rendellenesség, gyermek utáni vágy, kudarcok, próbálkozás, siker. ... Amilyen rövid olvasmány volt a könyv, annyira ütős. Elgondolkodtató, szívbemarkoló, ugyanakkor nagyon informatív.

Adva van egy fiatal, 21 éves lány, aki súlyos genetikai  rendellenességgel szenved. Röviden és tömörön: minden belső szerve az ellenkező oldalon található. Már egészen fiatalon tudta, ha egyszer gyermeket akar majd, az nem lesz olyan könnyű menet. Ugyanis addig a pillanatig az orvosok nem találkoztak olyan nővel, aki ilyen problémával, életet tudott volna adni egy kisbabának.
21 évesen a fiatal főszereplőnk úgy érzi, hogy megtalálta élete párját. Van munkájuk, van hol lakniuk, összeházasodtak, jöjjön a baba. Mert ki tudja, hogy mikor fog összejönni, lehet, hogy csak évek múlva! Hisz mennyi olyan pár van, akik 5-10-15-stb évet várnak, mire végre sikerül a nőnek teherbe esnie! Szóval nem sokat gondolkodnak, egyből belevágnak és hamar eljutnak a lombik programig.

Végig, miközben olvastam a könyvet az motoszkált a fejemben, hogy az írónő érzelmek nélkül szerette volna leírni, beleszőni egy történetbe mindazt, amin ő ment keresztül. Tárgyilagos volt a történet, nem csorgott belőle a nyál (pedig az is teljesen megbocsátható lett volna).
Fekete Róza nem azt szerette volna elérni az olvasónál, hogy sajnálja őt, hanem inkább meg szerette volna mutatni, hogy nincs lehetetlen. Reményt szeretett volna adni, hogy van miért küzdeni.

Nagyon tetszett a történet (bár ez így hülyén hangzik, hisz valaki sorsát olvashatjuk), remek az írónő stílusa. És ami szintén nagyon jó volt, hogy bepillantást kaphattam abba, hogyan is működött a 2000-es évek elején itthon a lombikprogram.

Mindenkinek tudom a figyelmébe ajánlani a könyvet! Nem hosszú, gyorsan lehet haladni vele, olvastatja magát.