1. sorozat esetén olvastam az előző részt és a folytatás is felkeltette az érdeklődésemet.
2. mások jókat nyilatkoztak róla vagy épp pont ellenkezőleg, rosszakat, és ezzel keltették fel az érdeklődésemet. A lényeg, hogy a visszhang miatt.
3. a borító. Igen, egy szép borító bármire rá tud venni.
Ennél a könyvnél a borító keltette fel az érdeklődésemet. Semmi extra, de mégis annyira egyszerű, szép, hogy tudni akartam milyen lehet a „belseje”. Így amikor a könyvtárban megláttam, azonnal kaptam utána. Egyáltalán nem bántam meg.
Rövid történet, semmi extra. Sokakat megihletett már, hogy mi lenne, ha a története főszereplője megnyerné a Lottón a főnyereményt, hogyan változtatná ez meg az életét, stb. Valljuk be, ki nem játszadozott el ezzel a gondolattal, mire tudná költeni a nyereményt? Így hát érthető, hogy sokakat vonz is egy ilyen történet.
A Vágyaim listájának röviden ez lenne a lényege. Adva van egy negyvenes háziasszony, aki éli a megszokott mindennapjait. Elégedett az életével, túl nagy vágyai, álmai nincsenek. De vajon mennyire változtatja őt meg a gazdagság?
A Vágyaim listájában senki se fog luxusutazásokról, hatalmas költekezésekről olvasni, ugyanis Jocelyn teljesen másképp reagál a főnyereményre, mint ahogy arra az olvasó első körben számítana. Sőt, tán a cselekmény folytatása is teljesen más, mint ahogy ezt el lehetne képzelni. …
Gyorsan haladtam az olvasásával, olvastatta magát. Semmi extra, kellemes könyvecske. Olyan, ami után az olvasó elégedetten nyugtázza a ráfordított időt, nem pedig bosszúsan.
„Az első szerelmes éjszakáinkat juttatta eszembe, azokat, amikor hajnalban azt gondolja az ember, hogy most már akár meg is halhatna, azokat, amelyek nem szólnak semmi másról, megállnak önmagukban, nem ér el hozzájuk semmi, sem a világ zaja, sem a gonoszsága. Aztán idővel ezek a zajok és gonoszságok mégis elérik az embert, és jönnek a nehéz ébredések és a kegyetlen kiábrándulások. A vágyat mindig maga alá gyűri az unalom. Az unalom pedig lebírhatatlan: csak a szerelem enyhítheti. A nagybetűs szerelem, az, amiről mindannyian álmodozunk."
A korábban reklámszakemberként dolgozó Grégoire Delacourt Franciaország egyik legnépszerűbb írója. Már első könyve, a L'Écrivain de la famille (Te vagy az író a családban) számos díjat nyert, de a 2012-ben megjelent Vágyaim listája közel félmillió példányban kelt el, színdarab és film is készült belőle.
A vidéki kisvárosban élő rövidáruboltost, Jocelyn Gourbette-et egy nap hatalmas szerencse éri: nyer a lottón. Bármit megvehetne magának, amit csak akar, őt mégis az foglalkoztatja, nem éppen most veszít-e el mindent, ami fontos volt számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése