Cath Crowley: Szavak ​kékben

Eredeti címe: Words in Deep Blue (2016.)

Kiadta: Menő Könyvek (2019.)

Oldalszám: 272

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Mások értékeléseit olvasva kaptam kedvet a könyvhöz, ugyanis többnyire áradozásokba botlottam vele kapcsolatban. Hogy milyen szép, milyen igaz, mennyire csodálatos és még milyen sokszor szeretnék újra és újra elolvasni. Pöttöm lelkem ugyanezt a hűhát szerette volna érezni, ezért kölcsönöztem ki a könyvtárból. És hát .... nincs hűha érzésem. De még csak az sem, hogy milyen csodálatos volt. Újraolvasni se akarom majd. Ugyanakkor igen, van benne igazság és értem, hogy miért tartják sokan aranyosnak, szépnek, kedvesnek, mert végülis az. Csak számomra nem volt akkora nagy durranás. Egy szimpla kis aranyos sztori, amiben 1-2 dolog tetszett, de maradandó nyomot nem fog bennem hagyni. 

Sokan megírták már, hogyan lehet gyászolni, hogyan lehet feldolgozni a veszteséget. Cath Crowley is erről szeretett volna írni, megspékelve az első szerelemmel.

Rachel gyerekkora óta szerelmes a legjobb fiú barátjába, Henrybe, a srác viszont ezt sose vette észre és mindig olyan lány után epekedett, aki kb annyiba vette őt, mint egy kutyát. Amikor szüksége volt a csajnak rá, akkor magához hívta, ha talált jobbat, akkor elhajtotta. Mindezt pedig Rachel végignézte. 

Aztán az érettségijük előtt a lány, a testvére és az édesanyja elköltöztek, így Rachel úgy érezte, hogy eljött az ideje a szerelmi vallomásnak. De persze nem Henry szemébe mondta az érzelmeit, ennél klasszabb dolgot talált ki, egy könyvbe rejtette az üzenetét.

Teltek a hónapok és semmilyen reakció nem érkezett a levéllel kapcsolatban, Rachel pedig úgy gondolta, ha Henry tojik a fejére, akkor ő is tovább lép. Igen ám, de akkor itt jön közbe valakinek a halála, ami mindent felforgat. Aztán jön egy újabb kihívás az élettől, a lány visszaköltözik és nap, mint nap arra kényszerül, hogy lássa Henryt, aki továbbra is olyan lányért epedezik, aki nem is érdemelné meg őt.

Sok mindent lehet gyászolni. Az első szerelmet éppúgy, mint valakinek az elvesztését. Mindannyian másképp birkózunk meg ezzel és ez a történet arról szól, Rachel hogyan birkózik meg az első szerelem gyászával és valakinek a halálával is. Nehéz téma, amit sokáig lehetne boncolgatni, hogy megértem-e a tetteit vagy sem, mert amúgy nem minden cselekedetét tudtam felfogni. Néhol logikátlan volt számomra a lány.

És akkor ott van Henry. Tipikus könyvmoly pasi, aki beleszeret a bálkirálynőbe, aki a palotapincsijének hiszi őt. Egyszerre sajnáltam szegény srácot, mert szerintem mindenki volt már szerelmes olyanba, akibe nem kellett volna és értem én, hogy lement pincsibe, sokan ezt tennénk, csak viszontszeressen minket ez a valaki. Igen ám, de ugyanakkor ez butaság! Senki se érdemli ezt és emiatt dühített a fiú viselkedése. Hogy ennyire vak, hogy nem látja a fától az erdőt!

Ami pedig Rachel és Henry kapcsolatát illeti. Nagyon szorítottam azért, hogy a történet végére összejöjjenek, a fiú észrevegye, hogy a csaj mennyire szereti őt.

Ami meg a történet körítését illeti, az nem más, mint az Üzenetek Könyvtára. Nem árulom el, hogy ez mi, de sajnálom, hogy a mi könyvtárunkban nincs ilyen! 😉

Egy szó, mint száz, a Szavak kékben egy aranyos ifi regény az első szerelemről és a gyász feldolgozásáról, ajánlom a figyelmetekbe annak ellenére is, hogy számomra egyszer olvashatós történet volt!