Könyvesem

2016. február 29., hétfő

Ti kérdeztétek (85.): Melyik kötelező olvasmányt nem olvastad el anno? Miért?

Niki február 29, 2016 0 Hozzászólás

Mi is a Ti kérdeztétek? Külföldi minta alapján a Musing Mondays mintájára kialakult rovat, mely során kérdéseket tehettek fel és ezek közül hetente egyre válaszolok.
Tavaly a rovatfrissítéseknek köszönhetően sok kérdés érkezett hozzám, így egyenlőre ezekre fogok válaszolni. De mindezektől függetlenül ne fogjátok vissza magatokat, az utánpótlásra szükség van. ;o) Így ha kérdeznétek, akkor bátran írjatok nekem ERRE az e-mail címre.

"Melyik kötelező olvasmányt nem olvastad el anno? Miért?"
(Dencsi Anna)

:oD Általános iskolában nagyon szerettem a kötelező olvasmányokat, mindegyiket olvastam és több bekerült a kedvenceim közé. Gimnáziumban magyar-történelem tagozatos voltam és a magyar tanárnőnk mindent elolvastatott velünk, még azt is, ami alapjáraton másoknak nem volt kötelező. Rengeteg kötelező olvasmányunk volt és bevallom, hogy pl. az Ödüsszeiát, Az arany virágcserepet és a Bovarynét nem olvastam. Más nem jut hirtelen eszembe. :o) És miért nem? Egyszerűen nem tudtak lekötni vagy épp nem tetszettek vagy csak időm nem volt rájuk.

2016. február 26., péntek

Anne Stuart: A könyörtelen

Niki február 26, 2016 0 Hozzászólás

A Rohan-ház 1.

Miután befejeztem A bosszúállót, nagyon szerettem volna elolvasni a sorozatnak egy másik részét is. Végül szerencsém lett, mert elég gyorsan be tudtam szerezni az elsőt, A könyörtelent. És hogy befejezve a történetet ugyanolyan elégedett vagyok-e, mint a harmadik rész olvasása után? Koránt sem, de eltántorítani azért nem tántorodtam el. ;o)

A széria első részében megismerjük a Sátánista Szövetség vezetőjét, Rohan vikomtját. A férfi a 40-es éveiben jár, amikor egy napon megjelenik a házában a fiatal Elinor. A férfi érdeklődését felkelti a teljesen átlagos külsejű, merev, hideg viselkedésű lány és ahogy lennie kell, naná, hogy a vége az lesz a történetnek, aminek lennie kell.

Eredeti címe: Ruthless (2010.)

Kiadta: Harlequin (2014.)

Oldalszám: 292

Forrás: saját

Értékelésem:

Mi az, ami tetszett a könyvet olvasva?
Elinor a húgával, az édesanyjával, a dadájukkal és a lovászukkal él eléggé nyomorúságos körülmények között. A kedves mama kitartottként vitt évek óta pénzt a házhoz, de az utóbbi években inkább elherdálta a befolyó összegeket, így szegénységbe kényszerültek.
Elinor épp a kedves mamát akarja megmenteni, nehogy egy éjszaka elherdálja a megmaradt pénzüket, amikor az útja a Sátánista Szövetség helyszínére viszi. Ekkor ismerkedik meg Rohannal.
Kedveltem Elinor teljesen átlagos személyiségét. A nő nem kiemelkedően szép, de kedves, nagy szíve van és nagyon szereti a húgát. Kicsit sokkolt, amikor kiderült, hogy az anyja a múltban hogyan bocsátotta áruba őt, mi történt vele.

Mi az, ami nem tetszett?
Nos, a történet elég unalmas. Olvasod, olvasod és egyszerűen nem történik benne semmi. A romantika és az erotikus szál siralmas és Elinor karakterén kívül mindenki más elég gyengécske.
Ha ezzel a résszel kezdtem volna sorozatot, elég kevés esélyt adtam volna a folytatások elolvasására. De mivel már volt szerencsém egy másik részhez, ami ehhez képest jóval jobbra sikeredett, így bízom abban, hogy egy következő próbálkozás után újra pozitívabb véleménnyel fogok tudni jönni A Rohan-ház szériával kapcsolatban. De a kezdet nem nyerte el a tetszésemet, sajnos. :o(

2016. február 24., szerda

Lori Lite: A dühös polip

Niki február 24, 2016 4 Hozzászólás

Lehet, hogy szerencsésnek mondhatom magamat, de Gyerkőcöm nem tartozik az agresszív, frusztrált, hisztis gyerekek táborába -gyorsan lekopogom, mert lehet, hogy majd csak most kezdődik ez az időszak nálunk, ki tudja-. Persze van, hogy ő is méregbe gurul, megmakacsolja magát, de könnyen kezelhető és hamar megnyugszik. Ennek ellenére amikor megláttam ezt a könyvecskét, felkeltette az érdeklődésemet. Miért is? Először is a borítón látható felirat miatt: "relaxációs mesekönyv". Hm. Milyen lehet az?

Kiadta: Kulcslyuk (2014.)
Oldalszám: 28

Mely korosztálynak szól leginkább A dühös polip?: leginkább az óvodás és a kisiskolás korosztálynak. Ha egy szülő azt tapasztalja a gyermekénél, hogy nem tudja a dühét levezetni, kontrollálni, akkor szerintem próbáljon szerencsét ezzel a könyvvel, hátha. Veszíteni valója nincs, de azért csodára se számítson. De mégis: hátha segít.

Mi az, ami tetszett nekem a könyvben?: maga a kis történet aranyos. Adva van a polipunk, aki ha méregbe gurul, akkor mindig tintafelhő veszi körül és nem tud ezzel mit kezdeni. Aztán egy napon megpillantja őt a felhő közepén egy kis sellőlány és megtanítja neki, hogy a relaxáció segítségével hogyan tudja megnyugtatni magát. A polip végigcsinálja a gyakorlatokat, majd a végén azt tapasztalja, hogy elszállt a mérge, kitisztult a fejecskéje és mindent pozitívabban lát.
Én nem szoktam relaxálni, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy a légzéstechnika elsajátításával tényleg lehetőség nyílhat arra, hogy a gyerekek lenyugodjanak és tisztábban lássák az adott eseményt. Már ha persze hajlandóak együttműködni a szülőkkel és végigcsinálni velük a gyakorlatokat.

Mi az, ami nem tetszett?: konkrétan nem mondhatom azt, hogy nem tetszett, de mégis bennem motoszkál: szóval maga a könyv nem nagy szám. A történet elég gyenguska minden aranyossága ellenére, a lényege tényleg csak a relaxációs gyakorlat leírása egy gyenge, könnyed történetbe szőve. És valahogy az illusztráció se nyerte el a tetszésemet annyira. Szép, színes, bájos, de nincs benne semmi különlegesség.

Gyerkőc véleménye a könyvről?: jót nevetett az egészen, a második gyakorlatnál már faképnél hagyott mondván, uncsi az egész. ;o)

2016. február 23., kedd

Kitekintő 27.

Niki február 23, 2016 2 Hozzászólás

A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

A.G. Howard: Splintered

Alyssa egyik őse nem más, mint maga Alice, akinek a valós életéből merített ötletet Lewis Caroll az „Alice Csodaországban” című regény írásakor. A családon nyomorúságos átok ül, mely során Alyssa édesanyja évekkel ezelőtt elmegyógyintézetbe került. A lányon is kiütköznek a „különleges” képességek. Amikor az édesanyjának az állapota rosszabbodik, Alyssa megtudja, hogy milyen is az igazi Csodaország. Próbálja megtörni a családi átköt az édesanyjáért, ezért lemerészkedik a nyúl üregébe. Ott viszont semmi sem olyan, mint a mesében volt. Vele tart a barátja, Jeb is, de feltűnik a színen egy másik fiú karakter is, aki felvilágosítja arról, hogy egy sor küldetést kell teljesítenie, hogy megmentse az anyját.

2016. február 22., hétfő

Ti kérdeztétek (84.): Mi az a könyv, amihez nagy reményeket fűztél, végül mégis csalódást okozott?

Niki február 22, 2016 0 Hozzászólás

"Mi az a könyv, amihez nagy reményeket fűztél, végül mégis csalódást okozott?"
(Dencsi Anna)

Jó pár ilyen könyv volt az évek során, de csak hármat sorolok itt fel, melyek hirtelen beugrottak, olvasva a kérdést.

Nagyon kedvelem Susan Elizabeth Phillips történeteit, de a Tűzgolyó Kisasszonyt szenvedés volt olvasni. Azt tudni kell, hogy az írónő első történetei között jelent meg, nyilván az évek során a tapasztalatoknak köszönhetően sokat fejlődtek a történetei, na meg minden írónak valahonnan el kell indulnia, de biztos vagyok abban, hogy utólag visszaolvasva SEP se erre a regényére lenne a legbüszkébb.

A másik ilyen könyv Karen Chancetől a Megérint a sötétség. Nagyon sokan teljesen odáig voltak érte, így érthető, hogy nagy reményeket tápláltam irányába és vártam, hogy a kezeim közé akadjon. Aztán amikor ez megvalósult, akkor végigszenvedtem az olvasását. Számomra egy ritka unalmas történet volt és bár sokan azzal kecsegtettek, hogy a folytatás jobb lesz majd, hát nálam ennyiben is maradt a sorozat.

A harmadik könyv Rachel Van Dyken Egyetlen című remekműve. :o( Tudom, sokaknak tetszett és mindig azt vallom, hogy mindannyian mások vagyunk, így nem jöhet be mindenkinek minden könyv, ettől szép az élet. Nos, az Egyetlen is viszonylag nagy rajongótáborra tett szert, ennek ellenére nálam nagyon falhoz vágós volt.

2016. február 21., vasárnap

Jeannette Walls: Az Ezüst Csillag

Niki február 21, 2016 0 Hozzászólás

Hm. Az Ezüst Csillag tipikusan olyan könyv az életemben, mely igazán nem keltette fel az érdeklődésemet, de olvasva mások véleményét hagytam, hogy befolyásoljanak. Így amikor bóklásztam a könyvtár polcai közt és megláttam ezt a könyvet, azonnal beugrottak a róla szóló pozitív értékelések és úgy gondoltam, ha már van bent szabad példány, akkor tán most jött el az ideje annak, hogy elolvassam.

A történet a 70-es években játszódik Amerikában, de szerintem teljesen be lehetne építeni a cselekményt a jelenbe is, mert kortalan problémát ábrázol.
Adva van két lánytestvér, a 15 éves Liz és a 12 éves Jean. Az édesanyjuk egyedül neveli őket, de amikor kedve szottyan, hogy egyengetni tudja a nem létező karrierjét és az álmait, képes a lányait hátra hagyni és hetekre elutazni a siker érdekében. Ilyenkor a lányok úgy tesznek, mintha az anyjuk nem lépett volna le. Iskolába járnak, gondoskodnak magukról, stb. Aztán ahogy lennie kell, természetesen feltűnik anyuka hiánya egyik alkalommal a "szomszédoknak", akik értesítik a gyámhatóságot. Kiszáll a rendőrség, stb., a lányok pedig elmenekülnek, de vajon hová? Igazán nincs hová menniük, csak az anyjuk testvéréhez, Virginiába.

A nagybácsi persze befogadja a lányokat és viszonylag jól el is lennének együtt, ha a lányok a nagybácsi háta mögött nem vállalnának állást Jerry Maddoxnál.
A pasi és a nagybácsi nem kedvelik egymást, ráadásul Maddox egy uralkodós állat. Uralkodik a felesége, a gyerekei és az alkalmazottai felett. Ahogy számítani lehet rá, bepróbálkozik Liznél. A lánynak viszont nem hisznek a város lakói és elkezdik kiközösíteni a testvéreket. De vajon a rossz valaha elnyeri a büntetését vagy a hatalom és a pénz minden rosszat elfedhet?

Eredeti címe: The Silver Star (2013.)

Kiadta: Maxim (2014.)

Forrás: könyvtár

Oldalszám: 300

Értékelésem:

Mint ahogy említettem már, akár a jelenben is játszódhatna a történet. Idősebb férfi kikezd a fiatal lánnyal, de a férfinak van pénze, hatalma, vajon ki fog a dologból győztesen kiszállni? Nyilván nem az igazát hangoztató fiatal lány. És miért nem? Mert sajnos olyan Világot élünk manapság is, amikor a hatalom és a pénz az úr. :o( Úgy látszik, hogy ez semmit se változott az elmúlt 40 évben. :o(

A történettel alapjáraton problémám nem volt. Szimpatikusak voltak a lányok, becsültem a bátorságukat, a kitartásukat, de különösebben egyikőjük se hatott meg. Egyszerűen az írónő olyan karaktereket alkotott, akik addig velem voltak, amíg a történet tartott, de aztán könnyek nélkül el tudtam engedni őket.
Maga a történet központi eseménye természetesen felháborított, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy ez a könyv jóval könnyedebb annál, mint amilyen súlyos ruhát sokan rájuk húztak. Tipikusan olyan, amit ameddig olvasod, addig vele vagy, de hatást nem gyakorol rád, nem rágódsz rajta, jut eszedbe napokkal később is. Egyszerűen csak elkönyveltem magamban, hogy elolvastam, nem volt rossz, de nem hatott meg és a Világ nem változik.
A könnyedebb, de elgondolkodtató történetre vágyóknak tudom a figyelmükbe ajánlani.

2016. február 17., szerda

Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe! 13.

Niki február 17, 2016 0 Hozzászólás

Forrás

Mi is az Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe?: külföldi minta alapján indult rovat. A lényege az, hogyha ajánlanál egy könyvet a figyelmembe/figyelmünkbe, akkor "ragadj tollat" és írj egy ajánlót róla nekem. Én pedig megosztom a gondolataidat a blogomon.
Bővebben ITT olvashatsz a hogyanokról és a rovatról.
A mostani könyvajánló ENNEK a bejegyzésnek köszönhetően futott be hozzám.

Kedves Niki!

Egy számomra nagyon kedves regényt szeretnék a figyelmedbe ajánlani, Boy Lornsentől a Mit üzen Abakusz?-t. Nem egy szokványos regény meg kell hagyni, és nem is feltétlenül felnőtteknek szól, de akár még ők is tanulhatnak belőle. Én mindig jól szórakozom az olvasása közben, mert humoros és kalandos is egyben.

Még senki nem csalódott benne, aki elolvasta, ez azért valljuk be, biztató. :)

Üdvözlettel: Maccoka

Kedves Maccoka!

Ó, nagyon szépen köszönöm ezt a könyvajánlót! Még nem olvastam a könyvet, de most nagyon felkeltetted az érdeklődésemet. Már csak azért is, mert 1976-os kiadású -ha sikerült jól utánanéznem-. Teljesen mások a "régi" mesék, mint a maiak és ezt jó értelemben értettem most. ;o)

2016. február 15., hétfő

Ti kérdeztétek (83.): Mit teszel, ha rád jön az olvasási válság (reading slump)?

Niki február 15, 2016 0 Hozzászólás

"Mit teszel, ha rád jön az olvasási válság (reading slump)?"
(Dencsi Anna)

Mely könyvmoly nem szenvedett még olvasási válságban? Ugye ismerős a fogalom mindenkinek? ;o) Nos, természetesen nálam is többször fellépett már ez a "betegség". Volt, amikor csak 1-2 napra, volt amikor pár hétre, de olyan is volt, hogy bizony majdnem 1 évig tartott. Ellenszer igazán nincs rá a tapasztalataim alapján.
Volt, amikor válság ide vagy oda, de akkor is olvastam, már-már erőltetve. Eredmény? Naná, hogy nem tetszett a könyv, csalódásként éltem meg. Így inkább ha fellép a válság, akkor hanyagolom az olvasást, elfoglalom magamat mással és várom a percet, amikor elkap újra a lendület. És persze figyelem közben lehetőség és érdeklődés szerint a figyelemfelkeltő könyveket, hogy aztán ráakadjak egyre, az igazira, ami megtöri ezt a szörnyű átkot. ;o)

2016. február 13., szombat

Füzesi Zsuzsa: Vakációs füzet 1.

Niki február 13, 2016 2 Hozzászólás

Megfogadtam erre az évre, hogy írni fogok gyermekirodalomról is, igyekszem tartani magamat ehhez. ;o) Gyerkőcöm kisiskolás lesz az idén, így többnyire olyan könyvvel találhatjátok majd szembe magatokat, melyek ennek a korosztálynak szólnak.
Legelőször egy Füzesi Zsuzsa könyvecskét szeretnék a figyelmetekbe ajánlani.

Mely korosztálynak szól leginkább a Vakációs füzet első része?: nagycsoportos óvodásoknak, kisiskolásoknak remek gyakorló könyvecske. Vannak benne színezős, vonalkövetős, rajz befejezős, párkeresős, stb. feladatok.

Mi az, ami tetszett nekem benne?: minden, a teljes könyvecskével maximálisan elégedett vagyok és csak ajánlani tudom a fenti korosztályú gyerkőcök szüleiknek a figyelmükbe. Jók a feladatok, egyformán vannak bennük könnyűek, nehezebbek.
Szerintem nem én vagyok az egyedüli fiús anyuka, aki elég nehezen tudja rávenni a gyerkőcét, hogy színezzen, rajzoljon. Nos, ezzel a könyvecskével ilyen problémánk nem volt, Gyerkőc örömmel ült le napokon keresztül és végzett el 1-2 feladatot belőle. És az illusztrációk! Imádom Füzesi Zsuzsa rajzait!

Mi az, ami nem tetszett benne?: nincs olyan.

Gyerkőc véleménye a könyvről?: mindennél többet mutat az, hogy örömmel ült le az asztalához és végezte el a kijelölt feladatot. Nem kapkodott, odafigyelt, szépen végezte. Önállóságra nevel, iskola előtt pedig nagyon jó felkészítés arra, hogy be kell fejezni az elkezdett feladatot, nyugodtan és a lehető legjobban. Szerette a könyvecskét és bár soha nem akartam napi 1-2 feladatnál többel terhelni -nehogy megutáltassam már előre vele a tanulást-, saját magától folytatta és akár napi 4-5 feladatot is elvégzett belőle, ahogy kedve tartotta.

2016. február 12., péntek

Elin Hilderbrand: Hajótöröttek

Niki február 12, 2016 0 Hozzászólás

Miért is esett erre a könyvre a választásom a könyvtárban? Nem titkolom, hogy a szép borító maximálisan be tud folyásolni és rávesz arra, hogy leemeljek egy adott könyvet a polcról és akár el is olvassam. Így jártam a Hajótöröttekkel is, a borító színvilága, a felhőtlen boldogság, a könnyedség, a szárnyalás, a szerelem meggyőzött arról, hogy ezt nekem el kell olvasnom. A fülszöveg különösebben nem fogott meg, de birizgálta a fantáziámat, hogy vajon milyen titkok fognak kiderülni Tess és Greg halálát követően.
Megbántam-e, hogy elolvastam a könyvet? Kb. a közepétől eléggé nyögve-nyelősen haladtam az olvasásával és egyedül csak amiatt tartottam ki, mert nem szeretek könyvet félbehagyni, de őszintén szólva nem nyerte el a tetszésemet a történet. Kicsit olyan se füle, se farka, de mégis közben minden valahogy túl sok benne. Túl kacifántos, túlságosan bonyolódnak a szálak, néha annyira elveszítettem a fonalat az olvasása közben, hogy már azt se tudtam ki kivel van, de nem is érdekelt, csak érjek a végére.
Szóval a Hajótöröttek nem épp az a történet, amit a figyelmetekbe tudnék ajánlani. :o(

Eredeti címe: The Castaways (2011.)

Kiadta: I.P.C. (2015.)

Forrás: könyvtár

Oldalszám: 400

Értékelésem:

A történet főszereplői egy baráti kör, melyek házastársakból állnak. Rendszeresen összejárnak, segítenek egymásnak a bajban, együtt buliznak, stb. szóval egy csapat barátról van szó, akiknek az életük összekötődik a többiekével. És akkor valahol a baráti kör közepén ott vannak Tessék.
A házaspár, akik túl vannak a kapcsolatuk legnagyobb mélypontján, együtt nevelik a 7 éves ikergyermekeiket és épp a házassági évfordulójukat szeretnék kettecskén megünnepelni, amikor hajóra szállnak. Igen ám, de balesetet szenvednek és mind a ketten életüket vesztik.
A Hajótöröttek nem szól másról, mint arról, hogy a többiek hogyan dolgozzák fel a barátaik elvesztését. Aztán persze közben kiderül, hogy Tess és Greg miket titkoltak a többiek elől és ugyanakkor a többiek is mi mindent titkoltak a házastársaik és a barátaik elől. Van itt kérem félrelépés, szerelembe esés, titkok és persze sok-sok bánat, gyász.

Alapjáraton a könyv megható és szép történet lenne, mert tényleg az. Mindenki szenved, gyászol, irigylésre méltó a csapat kitartása egymás iránt, meg az egész, ahogy ők együtt egységet alkotnak. Komolyan, irigyeltem ezt tőlük.
A problémám az volt, hogy annyira összegubancolódtak a titkok, a szálak, hogy ki kivel kavart, hogy nem egyszer azon kaptam magamat, hogy azt se tudom most kinek mi is a története, kinek ki a férje/felesége és totál elveszve éreztem magamat a történet sűrűjében. Nem kellett volna ennyire bonyolítani a történteket vagy csak épp számomra volt minden annyira kesze-kusza.
A másik problémám, hogy egyik szereplőt se kedveltem meg, sőt, egyesek az agyamra mentek. Szerettem volna, ha a gyászoló ikrek nagyobb szerepet kapnak a történetben, de csak arra tért ki az írónő, hogy akiknél a gyerekek el lettek helyezve, mennyire is nem érdemelte ezt meg és hogy szegényeket senki se segítette a gyászuk feldolgozásában. Könyörgöm, a két 7 éves magában maradt a gyászával, minden felnőtt csak magával foglalkozott ahelyett, hogy segíteni próbált volna a gyerekeknek, de úgy igazán! Ez bennem indulatot és haragot keltett a szereplők irányába, ha gyászoltak, ha nem.

Ahogy látjátok, elég vegyesek az érzéseim a történettel kapcsolatban. Nem mondom azt, hogy rossz, csak azt, hogy lehetett volna másképp, jobban is megírni, mert ez így számomra kevés volt. Max akkor ajánlanám olvasásra, ha nincs más könyv, amit olvasnátok.

2016. február 9., kedd

Kitekintő 26.

Niki február 09, 2016 0 Hozzászólás

Forrás

A Kitekintőben olyan könyvekre próbálom felhívni a figyelmet, melyek kis hazánkban még nem jelentek meg, de jónak tűnnek a külföldi értékelések alapján.

C.J. Redwine: The Shadow Queen

A szerző története nem más, mint egy Hófehérke feldolgozás. Megvan benne a hercegnőnk, a gonosz mostoha és a vadász. De mi benne a más?
Nos, maga a vadászunk, aki "főállásban" a király -miután az orkokkal szembeni háborúban elhunyt az édesapja és a bátyja-, "mellékállásban" pedig nem más, mint egy sárkányvadász.
És persze a romantikus szál se maradhatott el, a hercegnőnk és a vadászunk/királyunk szerelembe esik. ;o)

2016. február 8., hétfő

Ti kérdeztétek (82.): Ha meg szeretnél venni egy könyvet és nem pedig könyvtárból kivenni, akkor azt az interneten veszed meg vagy boltban?

Niki február 08, 2016 2 Hozzászólás

"Ha meg szeretnél venni egy könyvet és nem pedig könyvtárból kivenni, akkor azt az interneten veszed meg vagy boltban?"
(Dencsi Anna)

Ha nagyon időhiányban szenvedek vagy kimondottan internetes rendelés esetére szól egy akció, akkor neten keresztül rendelek.
Ha gyors akarok lenni és nem szenvedek épp időhiányban, akkor megyek a könyvesboltba. Bár ennek az a veszélye, hogy bóklászva a rengeteg jó könyv között elcsábulok. Sajnos nem tudok könyvesboltban célirányosan közlekedni. ;o)

2016. február 7., vasárnap

Várólistára- február

Niki február 07, 2016 0 Hozzászólás

A nagy karácsonyi könyvdömping után a január többnyire holtpont szokott lenni megjelenések terén. Februárra viszont a kiadók kezdenek újra ébredezni, ezt bizonyítja az is, hogy 4 olyan számomra is várólistás megjelenést találtam, melyek februárra várhatóak. :o)

Várható megjelenése: feb. 10.

M. R. Carey: Kiéhezettek

"A történet a jövőben játszódik, az emberiség nagy része egy gyorsan terjedő fertőzés áldozatává vált. A fertőzést egy különleges gomba okozza, amely a szervezetbe jutva átveszi az irányítást a gazdatest idegrendszere fölött. A fertőzöttek, a "kiéhezettek" gyorsan elveszítik személyiségüket, emberi mivoltukat, és egészséges emberek húsával táplálkoznak.
A egészségesek védett városokba húzódtak vissza, vagy "guberálókká" válnak, azaz veszélyes bandákhoz csapódva próbálják túlélni a helyzetet.
Egy jól védett katonai bázison különleges gyerekeket tartanak fogva, egymástól is elzárva. Ők is kiéhezettek, azonban megőrizték emberi tulajdonságaikat sőt, kiemelkedően magas intelligenciával rendelkeznek. A tudósok abban reménykednek, hogy segítségükkel - vagy inkább felhasználásukkal - sikerül megtalálniuk az ellenszert.
Egy napon a kiéhezettek és a guberálók megtámadják a bázist, csak keveseknek sikerül megmenekülniük, köztük az egyik legintelligensebb kiéhezett gyerekkel, Melanie-val. A menekülőknek a kiéhezettekkel zsúfolt városokon át kell eljutniuk a biztonságot jelentő védett területre..."

Várható megjelenése: feb. 15.

Cynthia Harrod-Eagles: Goodbye, Piccadilly

"Anglia először kénytelen saját bőrén megtapasztalni a modern kori háború borzalmait. A Hunter család, a személyzetük és a szomszédjaik élete mindörökre megváltozik.
1914-ben az angliai Northcote békés faluja is kénytelen szembesülni a háború hatásaival. A jómódú bankár, Edward Hunter legnagyobb fia anyja, Beatrice tiltakozása ellenére önkéntesnek jelentkezik, és a fiatalabb Bobby is követni kívánja példáját. Diana lányuk választottja, a szomszéd earl fia, Charles Wroughton szintén bevonul, keresztülhúzva ezzel a lány házassági terveit. A lovak iránti olthatatlan szeretettől vezérelve húga, Sadie kiképzőnek jelentkezik.
Miközben a környék hölgyeinek szívét megdobogtatják az egyenruhások, a harctéri hírekről értesülve lázasan gyűjtenek a belga menekültek számára, a házvezetőnőkkel együtt próbálják kiküszöbölni az élelmiszerhiány okozta gondokat, gyászolják elesett szeretteiket, Hunteréknek és a falu lakóinak, nemeseknek és szolgálóknak, az otthon maradottaknak lassanként alkalmazkodniuk kell a változó világhoz, és el kell fogadniuk, hogy az életük sosem lesz többé olyan, mint volt.
Valós történelmi környezetben játszódó, izgalmas, új sorozat a Kirov saga szerzőjétől."

Várható megjelenése: feb. 25.

Jasmine Warga: Szívem és egyéb fekete lyukak

"A történetben két tizenéves, Aysel Seran és Roman Franklin egy online oldalon találkozik, ahol öngyilkossághoz keresnek partnert maguknak (ilyen oldalak valóban léteznek). Azért van szükségük egymásra, hogy biztosak lehessenek benne, a végén egyikük sem visszakozik.
A modern Rómeó és Júlia-történetben a két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz a közös öngyilkosságig hátralévő 26 napos visszaszámlálás során, és a végén már csak egy kérdés marad: éljenek tovább, vagy meghaljanak?"

Várható megjelenése: feb. 12.

Anne Stuart: A szégyentelen

"Benedick Rohan vikomt elhatározza, hogy harmadszor is megnősül. Előző házasságai szerencsétlenül végződtek, két felesége is fiatalon halt meg, és egyikük sem ajándékozta meg örökössel, akire pedig már nagyon vágyik. Harmadik feleségének ezért egy fiatal és egészséges nőt szemel ki, aki fiút szülhet neki. Az érzéki örömöket természetesen a jövőben sem tagadja majd meg magától, csak éppen a hitvesi ágyon kívül fogja keresni őket. Vágyai ugyanis olyan buják, hogy kielégítésükre tisztességes nő sohasem vállalkozna. A vikomt alig lát azonban hozzá tervei megvalósításához, amikor a korán megözvegyült Lady Melisande Carstairs egy szélvihar erejével beront az életébe, s hamar fel is forgatja fenekestül..."

2016. február 5., péntek

Anne Stuart: A Bosszúálló

Niki február 05, 2016 0 Hozzászólás

A Rohan-ház 3.

Bevallom, hogy a választásom csak azért esett erre a könyvre, mert a borítóját nagyon szépnek találtam. Aztán amikor elolvastam a fülszövegét, végig futott bennem, hogy olyan rég olvastam már egy jó kis történelmi romantikusat, hogy tán eljött most az ideje. Így nagyon örültem annak, hogy a Bookandwalk révén sikerült elolvasnom A Bosszúállót.

Kicsit meginogtam amikor tudatosodott bennem utána olvasva a történetnek, hogy sorozatról van szó, mivel az előző köteteket még nem olvastam. De ha valaki ugyanabban a cipőben jár, mint én, viszont a könyv esetleg birizgálja a fantáziáját akkor megnyugtatom: a kötetek nem folytatásosak, mindig más-más szerelmi kapcsolatáról szól, mint ahogy pl. Julia Quinn Bridgerton-család sorozatánál is.

Anne Stuart ezzel a történetével nálam felkerült Julia Quinn mellé a legjobb történelmi romantikus írónők közé, ez pedig tudjátok, nagy szó ám nálam, mert nagyon szeretem Quinn történeteit. Egyszerűen fantasztikus volt a könyvecske. Könnyed, romantikus, erotikus, civakodós, pont olyan, amilyet olvasni szerettem volna, így remek kikapcsolódás volt.
De nézzük akkor, hogy miről szólt.

Eredeti címe: Breathless (2010.)

Kiadta: Harlequin (2015.)

Oldalszám: 288

Forrás: Bookandwalk

Értékelésem:

A főszereplő férfink nem más, mint a rettegett alvilági Skorpió, aki bosszút esküszik húga öngyilkossága miatt a Rohanok ellen. Elhatározza, hogy a bosszúja eszköze nem más lesz, mint a család egyetlen lánya, Miranda. Miután az első kísérlete balul sül el a fiatal lány tönkretételére, elhatározza, hogy kézbe veszi a dolgot. Elcsábítja a lányt, feleségül veszi, majd elzárva a családjától éli le magányosan az életét, ezzel megpecsételve az esküjét. A Rohanok elvették tőle a húgát, elveszi hát tőlük Mirandát. Az se tántorítja el, hogy a lány semmiről se tehet.
Minden a terve szerint alakul, a lány szép lassan beleszeret a férfiba, majd miután a férfi közli vele, hogy nincs más választása, mint hogy elszökjön vele, hogy ezzel megmentse a családját, a lány kötélnek el. Messzire utazik a férfival, egy elhagyatott, zord birtokra.
Aztán ahogy lennie kell, természetesen a főszereplőink vonzódni kezdenek egymáshoz, az erotika se marad ki a történetből. Miranda úgy dönt, hogy nem adja meg Luciennek azt az örömöt, hogy kimutatja a fájdalmát. Így próbálja a legjobbat kihozni a magányából és az elzártságából. Mindeközben a férfi érzelmei változni kezdenek, még ha tudomást se akar erről venni kezdetben.
És hogy minden jó-e ha a vége jó? Természetesen. ;o)

"– Mindig is lesz más választásom.
– Azok után, hogy tönkretették a jó hírét, már nem. Úgyhogy hagyja abba a tiltakozást! Elkényeztetett és
akaratos, de most megfizeti az árát. Nagyon jól ki fogunk jönni, ne féljen! Nem lesznek nagy igényeim férjként.
– Semmilyen igényei nem lesznek, mert nem lesz a férjem – morogta a lány.
– Hát ebben téved."

Bár különösebben egyik szereplő se lopta be magát a szívembe, nekem leginkább a cselekmény tetszett. A szökés, a civakodások, a főszereplők harcai, majd az, ahogy az erotika megelevenedett közöttük. Nem volt sok, kevés sem, pont az arany középutat megtalálta az írónő ezen a téren.

Ami még nagyon szimpatikus volt, az Miranda barátnőjének a mellékszála a történetben. A fiatal nő ugyanis házasságra készül, de a vőlegényét se nem szereti, se nem vonzódik hozzá. Aztán egy éjszaka véletlenül összefut Lucien egyik "barátjával" és minden megváltozik benne. Megtapasztalja, hogy milyen a vágy és miről szólhatna egy olyan házasság, amire vágyik. Nagyon kellemes volt olvasni a mellékszálát.

Összességében A Bosszúálló egy nagyon kellemes, romantikus történelmi regény. Anne Stuarttól ez volt az első olvasott történetem, de abban biztos vagyok, hogy nem az utolsó. Nagyon kíváncsi vagyok a sorozat következő köteteire, sőt, az első részt már be is szereztem. ;o)

2016. február 3., szerda

Ajánlok egy könyvet a figyelmedbe! 12.

Niki február 03, 2016 0 Hozzászólás

Forrás

Kedves Niki!

Ajánlanám a figyelmedbe Jessica Sorensentől a Callie, Kayden és a véletlen könyvet, ami tulajdonképpen a Véletlen sorozat első része.

Egyik délután bukkantam rá, amikor a világhálón bolyongtam. A romantikus, NA könyvek csoportjába tartozik. A történet két 19 éves fiatalról szól, akik borzalmas gyermekkort élnek meg és ez a trauma végigkíséri a serdülőkorukat, majd beárnyékolja a felnőtté válásuk kezdeti szakaszát is. E két teremtés lelkileg nagyon is hasonlít egymáshoz. Mindketten küszködnek valami miatt, valami olyan miatt ami örökre megbélyegezte őket. Titkukat senki előtt nem fedik fel, nem hozhatják napvilágra, hiszen attól félnek, hogy az mindkettőjüknek borzalmas lenne, senki nem értené meg őket. “Egyedül” kószálnak a nagyvilágban, mígnem egy nap, pontosabban egy szörnyű estén egymásra találnak. Hogy ez a véletlen műve-e azt nem tudni, de azon az estén valami megváltozik. Valami, ami majd teljességgel befolyásolja történetüket.

Alapvetően egész jó kis résznek bizonyult, én nagyon szerettem. Olvasmányos volt és annyira gyorsan haladtam vele, hogy egy éjszaka alatt ki is olvastam. Nemcsak haladni akartam vele, hanem éreztem, hogy érdekel az egész történet kivitelezése. Kikapcsoltam teljesen az agyamat. Tetszett, hogy mindkét főszereplő szemszögéből megismerjük a történteket. Így bele tudtam képzelni magamat az ők helyzetükbe és érdekelt, hogy nemcsak a lányok, hanem a fiúk is hogyan gondolkodnak az eléjük tárulkozó problémák megoldásairól, milyen érzelmeket táplálnak adott helyzetekben stb.

Több témát is feldolgoz, mint például: barátság, szerelem, szex, homoszexualitás, család. A többi kötetek is ennyire izgalmasak. A romantikusabb lelkületű, tizenhat éven felüli olvasókat mindenképpen megfogja ez a történet. Azok, akik hasonló jellegű problémákkal küszködnek életük során és nincs akihez vagy nem mernek segítségért fordulniuk, talán bátorságot meríthetnek az olvasottakból és változtathatnak a sorsukon.

Remélem tetszeni fog. Szeretettel ajánlom neked és minden kedves olvasónak!

Üdv: György Zsuzsa

Kedves zsuzsa!

Köszönöm a nagyon figyelemfelkeltő ajánlót. A könyvet még nem olvastam, bár a megjelenése óta a Várólistámon szerepel már. Most még jobban meghoztad az elolvasásához kedvemet, igyekszem minél előbb sort keríteni majd rá. :o)

2016. február 1., hétfő

Ti kérdeztétek (81.): Hogy szoktál olvasni? Bárhol, bármikor, akár csak 10 percre is, de leülsz és olvasol, ha teheted? Vagy csak akkor fogsz neki az olvasásnak, ha tudod, hogy van időd akár órákon át is olvasni?

Niki február 01, 2016 2 Hozzászólás

"Hogy szoktál olvasni? Bárhol, bármikor, akár csak 10 percre is, de leülsz és olvasol, ha teheted? Vagy csak akkor fogsz neki az olvasásnak, ha tudod, hogy van időd akár órákon át is olvasni?"
(Dencsi Anna)

Hétköznapokon leginkább munkába menet és hazafelé jövet szoktam olvasni a vonaton. 30-35 km-re lakom a munkahelyemtől, így az utazást olvasással szoktam tölteni, ezek az én olvasós perceim. :o)
Hétvégente már más a helyzet. Ha úgy adódik, hogy van akár 5-10 percem is, amíg elkészül egy mosás vagy fő az adott étel vagy a Gyerkőc nem igényli a társaságomat, akkor előveszem az aktuális olvasmányomat és folytatom, de lefekvés előtt mindenképp szánok rá időt, még ha csak pár oldal erejéig is.

2016. február 29., hétfő

2016. február 26., péntek

A Rohan-ház 1.

2016. február 24., szerda

2016. február 23., kedd

A.G. Howard: Splintered

2016. február 22., hétfő

2016. február 21., vasárnap

2016. február 17., szerda

2016. február 15., hétfő

2016. február 13., szombat

2016. február 12., péntek

2016. február 9., kedd

C.J. Redwine: The Shadow Queen

2016. február 8., hétfő

2016. február 7., vasárnap

M. R. Carey: Kiéhezettek

Cynthia Harrod-Eagles: Goodbye, Piccadilly

Jasmine Warga: Szívem és egyéb fekete lyukak

Anne Stuart: A szégyentelen

2016. február 5., péntek

A Rohan-ház 3.

2016. február 3., szerda

2016. február 1., hétfő

Rólam

Keresés ebben a blogban

Jelenlegi olvasmányaim

Rendszeres olvasók

Régebbi bejegyzések

Népszerű bejegyzések

Összes oldalmegjelenítés

E-mailes elérhetőség

Műfaj szerint

Egyéb

Rovatok