A Rohan-ház 3.
Bevallom, hogy a választásom csak azért esett erre a könyvre, mert a borítóját nagyon szépnek találtam. Aztán amikor elolvastam a fülszövegét, végig futott bennem, hogy olyan rég olvastam már egy jó kis történelmi romantikusat, hogy tán eljött most az ideje. Így nagyon örültem annak, hogy a
Bookandwalk révén sikerült elolvasnom
A Bosszúállót.
Kicsit meginogtam amikor tudatosodott bennem utána olvasva a történetnek, hogy sorozatról van szó, mivel az előző köteteket még nem olvastam. De ha valaki ugyanabban a cipőben jár, mint én, viszont a könyv esetleg birizgálja a fantáziáját akkor megnyugtatom:
a kötetek nem folytatásosak, mindig más-más szerelmi kapcsolatáról szól, mint ahogy pl. Julia Quinn
Bridgerton-család sorozatánál is.
Anne Stuart ezzel a történetével nálam felkerült Julia Quinn mellé a legjobb történelmi romantikus írónők közé, ez pedig tudjátok, nagy szó ám nálam, mert nagyon szeretem Quinn történeteit. Egyszerűen fantasztikus volt a könyvecske. Könnyed, romantikus, erotikus, civakodós, pont olyan, amilyet olvasni szerettem volna, így remek kikapcsolódás volt.
De nézzük akkor, hogy miről szólt.
|
Eredeti címe: Breathless (2010.)
Kiadta: Harlequin (2015.)
Oldalszám: 288
Értékelésem:
|
A főszereplő férfink nem más, mint a rettegett alvilági Skorpió, aki bosszút esküszik húga öngyilkossága miatt a Rohanok ellen. Elhatározza, hogy a bosszúja eszköze nem más lesz, mint a család egyetlen lánya, Miranda. Miután az első kísérlete balul sül el a fiatal lány tönkretételére, elhatározza, hogy kézbe veszi a dolgot. Elcsábítja a lányt, feleségül veszi, majd elzárva a családjától éli le magányosan az életét, ezzel megpecsételve az esküjét. A Rohanok elvették tőle a húgát, elveszi hát tőlük Mirandát. Az se tántorítja el, hogy a lány semmiről se tehet.
Minden a terve szerint alakul, a lány szép lassan beleszeret a férfiba, majd miután a férfi közli vele, hogy nincs más választása, mint hogy elszökjön vele, hogy ezzel megmentse a családját, a lány kötélnek el. Messzire utazik a férfival, egy elhagyatott, zord birtokra.
Aztán ahogy lennie kell, természetesen a főszereplőink vonzódni kezdenek egymáshoz, az erotika se marad ki a történetből. Miranda úgy dönt, hogy nem adja meg Luciennek azt az örömöt, hogy kimutatja a fájdalmát. Így próbálja a legjobbat kihozni a magányából és az elzártságából. Mindeközben a férfi érzelmei változni kezdenek, még ha tudomást se akar erről venni kezdetben.
És hogy minden jó-e ha a vége jó? Természetesen. ;o)
"– Mindig is lesz más választásom.
– Azok után, hogy tönkretették a jó hírét, már nem.
Úgyhogy hagyja abba a tiltakozást! Elkényeztetett és
akaratos, de most megfizeti az árát.
Nagyon jól ki fogunk jönni, ne féljen! Nem lesznek
nagy igényeim férjként.
– Semmilyen igényei nem lesznek, mert nem lesz a
férjem – morogta a lány.
– Hát ebben téved."
Bár különösebben egyik szereplő se lopta be magát a szívembe, nekem leginkább a cselekmény tetszett. A szökés, a civakodások, a főszereplők harcai, majd az, ahogy az erotika megelevenedett közöttük. Nem volt sok, kevés sem, pont az arany középutat megtalálta az írónő ezen a téren.
Ami még nagyon szimpatikus volt, az Miranda barátnőjének a mellékszála a történetben. A fiatal nő ugyanis házasságra készül, de a vőlegényét se nem szereti, se nem vonzódik hozzá. Aztán egy éjszaka véletlenül összefut Lucien egyik "barátjával" és minden megváltozik benne. Megtapasztalja, hogy milyen a vágy és miről szólhatna egy olyan házasság, amire vágyik. Nagyon kellemes volt olvasni a mellékszálát.
Összességében
A Bosszúálló egy nagyon kellemes, romantikus történelmi regény. Anne Stuarttól ez volt az első olvasott történetem, de abban biztos vagyok, hogy nem az utolsó. Nagyon kíváncsi vagyok a sorozat következő köteteire, sőt, az első részt már be is szereztem.
;o)