Kiadta: Kulcslyuk (2014.) Oldalszám: 28 |
Mi az, ami tetszett nekem a könyvben?: maga a kis történet aranyos. Adva van a polipunk, aki ha méregbe gurul, akkor mindig tintafelhő veszi körül és nem tud ezzel mit kezdeni. Aztán egy napon megpillantja őt a felhő közepén egy kis sellőlány és megtanítja neki, hogy a relaxáció segítségével hogyan tudja megnyugtatni magát. A polip végigcsinálja a gyakorlatokat, majd a végén azt tapasztalja, hogy elszállt a mérge, kitisztult a fejecskéje és mindent pozitívabban lát.
Én nem szoktam relaxálni, de ettől függetlenül úgy érzem, hogy a légzéstechnika elsajátításával tényleg lehetőség nyílhat arra, hogy a gyerekek lenyugodjanak és tisztábban lássák az adott eseményt. Már ha persze hajlandóak együttműködni a szülőkkel és végigcsinálni velük a gyakorlatokat.
Mi az, ami nem tetszett?: konkrétan nem mondhatom azt, hogy nem tetszett, de mégis bennem motoszkál: szóval maga a könyv nem nagy szám. A történet elég gyenguska minden aranyossága ellenére, a lényege tényleg csak a relaxációs gyakorlat leírása egy gyenge, könnyed történetbe szőve. És valahogy az illusztráció se nyerte el a tetszésemet annyira. Szép, színes, bájos, de nincs benne semmi különlegesség.
Gyerkőc véleménye a könyvről?: jót nevetett az egészen, a második gyakorlatnál már faképnél hagyott mondván, uncsi az egész. ;o)
Pont ma olvastam a sorozat másik tagját, a Buborékrepülést a gyerkőcöknek az oviban, de nem igazán varázsolta el őket. Személy szerint sokalltam benne az ismétlést, de valószínűleg ez csak nekem volt probléma.
VálaszTörlésBuborékrepülés? Ennek is a düh levezetése volt a lényege vagy más?
VálaszTörlésEz stressz és a szorongás levezetésére szolgált elviekben, erre mutatott relaxációs technikát a mese a szivárvány (és a részben a csakrák) színeit is bevonva.
VálaszTörlésÉrdekesnek tűnik. Amint lehetőségem lesz rá, el fogom olvasni a kíváncsiságom miatt. ;)
VálaszTörlés