Bruck Edith: Hány csillag az égen?

Forrás

Teljesen másra számítottam a könyv elolvasása előtt, mint amit végül kaptam. Emlékekre, fájdalomra, szenvedésre, de mégis valahogy minden más lett.

Anita 15 éves, árva. Megjárta a poklot és most a koncentrációs tábor elhagyása után arra kényszerül, hogy a nagynénjéhez utazzon Csehszlovákiába. 
A nagynéni megúszta a táborokat, sőt, hallani sem akar az ott átélt dolgokról. A férjével, fiával és a sógorával él együtt.
A sógor kel útra, hogy papírok nélkül hazavigye Anitát, akinek amolyan házirabszolga szerep jut majd. A férfi fiatal, jóképű, kikezd a lánnyal. Anita tapasztalatlan, először megrémíti a férfi közeledése majd azon kapja magát, hogy beleszeretett a sógorba és várja annak a közeledéseit. A baj pedig meg is történik.

Kiadta: Európa (2015.)

Oldalszám: 276

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Molesztálásra, erőszakra számítottam olvasva a fülszöveget. Már előre sajnáltam szegény fiatal lányt, aki megjárta a poklot, de az folytatódik számára a kinti világban is. Elképzeltem, hogy a sógor egy agg, undorító bácsika, aki tapizza, fogdossa majd szerencsétlen, ne adja ég, meg is erőszakolja. Így érthető, hogy nem kicsit megdöbbentem amikor kiderült, hogy ez a szerep nem épp egy ilyen férfinak jutott a történetben.
Aztán az is megdöbbentett, hogy Anita reagálni kezdett a tapizásokra, de ugyanakkor valahol meg is értettem, hisz tetszik nem a férfi, de ami a legfontosabb: szerelmes lesz belé. Ő tényleg hisz abban, hogy ő is szereti őt, hogy együtt öregednek majd meg, hogy egy párt alkotnak majd. Aztán persze minden másképp alakul majd.

Maga a történet igazából a remény, az élet, a vágy. Anita nem omlik össze, beszélni szeretne a táborban átélt dolgokról, csak nem hagyják. A nagynénje homokba dugja a fejét, hallani se akar semmiről, ő csak a mának akar élni és a jövőnek. Az olvasónak ez nagyon unszimpatikus lehet, mégis úgy éreztem, hogy a nagynéni is szenved, csak másképp. Boldogtalan, menekül, máshogy fejezi ki a fájdalmát és az őt ért veszteségeket.

A történet vége? Fura. Nem vagyok megelégedve vele. Túl gyorsan került lezárásra, túl összecsapott, túl semmilyen. Olvastam volna még tovább és emiatt is járt az értékelésemkor a levonás.