2016. június 23., csütörtök

Richard Parker: A hetedik ház

Atya ég! Imádtam ezt a könyvet olvasni, fantasztikus, zseniális, őrjítő, olvassátok el! Egyszerűen kihagyhatatlan a thriller kedvelőknek, de még azoknak is, akik csak néha-néha olvassák ezt a műfajt, mint pl. én is. Egyszerűen csak áradozni tudok róla! Faltam, csüngtem minden során, hű ... egyszerűen imádtam!

Ha elolvassátok a fülszöveget, akkor egyből ezzel a történet szemszögéből fontos mondattal találjátok szembe magatokat:

"Mikor írta be utoljára a nevét a Google-ba?"

Nos? Ti mikor írtátok be? Rákerestetek már a saját nevetekre? Kidob valami érdekességet?
Will Frostot egy éjszaka során telefonhívás veri fel az álmából. Elhangzik ez a bűvös mondat, mely a férfit nem hagyni nyugodni, leül a gép elé. És innentől kezdve fenekestül felfordul az élete. Az irányítását egy őrült veszi át, aki elrabolta a várandós lányát és annak a párját, majd egy véres, országokat átszelő "játékba" vonja be őt. 
Willnek, ha azt akarja, hogy a lánya túlélje, teljesítenie kell az elrabló(k) utasításait. De nem ám egyszerűen pénzt akarnak, egyáltalán nem! 6 házhoz küldök el, ahol gyilkosságok történnek. A férfinak meg kell szereznie bizonyos tárgyakat még a rendőrség megérkezése előtt. Versenyt fut az idővel, versenyt fut mindennel és mindenkivel. Vajon sikerül teljesítenie az elrablók parancsait? Túléli a lánya? Meg amúgy is: miért pont ő? Mi van az egész mögött?

Eredeti címe: Scare me (2013)
Kiadta: GABO (2016)
Oldalszám: 376
Forrás: kiadó
Értékelésem: 
Hihetetlen izgalmas thriller A hetedik ház. Imádtam együtt lenni Willel, házról-házra, gyilkosságról-gyilkosságról "vele" lenni. Természetesen a miérteket se tudtam kiverni a fejemből és a szerzőnek egész jól sikerült is titkolnia a megoldást, bár a nagy titok lelepleződése előtt már sejteni kezdtem az okokat, így túl nagy meglepetés nem ért.

Olyan történet melyben inkább a cselekmény a hangsúlyosabb, nem pedig a karakterek kidolgozása. Hiába Will a főszereplő, különösebben nem nőtt sem ő, sem más szereplő a szívemhez, de nem is bántam, nem is akartam ezt. Egyszerűen csak hagytam, hogy a cselekmény magával sodorjon.

A megoldás csalódást okozott-e? Nem, bár azért nagyobb csattanóra számítottam, ez igaz.

A vége pedig? Kurtán-furcsán ért véget, még olvastam volna, de benne van a lehetőség, hogy egyszer tán lehetőségünk is lesz rá. ;o)

Tényleg nagyon izgalmas, nagyon jól van megírva, egy oldalát se untam, nagyon élveztem az olvasását.
Ne hagyjátok ki! Olvassátok el, nem fogjátok megbánni! :o)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése