Rachel Gibson: Ments meg!

Eredeti címe: Rescue Me (2012.)
Kiadta: Athenaeum Kiadó (2013.)
Oldalszám: 324
Sorozat: Lovett, Texas
Ára: 2990
Forrás: kiadó

"...izzik a levegő a texasi prérin... 33 éves, szingli, és egy rágógumi-rózsaszín koszorúslányruhába gyömöszölte magát. Ráadásul a texasi Lovett minden lakója azon mesterkedik, hogy összehozza őt valakivel, bárkivel... Na de ki fogja megmenteni a lázadó csajszit? Amint lehetett, a gyönyörű Sadie elhúzta a csíkot e porfészekből, hátra sem nézett. Ám most visszatért, és csak azért is meghívta a jóképű ismeretlent, Vince-t az unokahúga esküvőjére. Vince Haven, aki ellenállhatatlan izmait kemény munkával szerezte, s a SEAL-elitalakulatban szolgált Afganisztánban, kattant nénikéjét látogatva ragadt Lovettben. Ha megbirkózik véres múltja gyötrő démonaival, talán ő lesz az, aki kihámozza Sadie-t abból a cuki rózsaszín ruciból!"

Lovett, Texas #3

Nagyon vártam Rachel Gibson újabb magyarul megjelenő regényét. Kicsit sokat kellett várni, mert a legutolsó még 2011-ben jelent meg és bár abban bíztam, hogy a Hokis széria fog folytatódni, de ettől függetlenül amikor kiderül, hogy még sem, nagyon vártam a Ments meg!-et.

Ez a kötet a Lovett, Texas sorozat 3. része. Igazából nem értem, hogy miért a 3. résszel kezdték el itthon a szériát, de mivel a kötetek nem összefüggőek, miért is ne?

Az írónő olyan, mint Susan Elizabeth Phillips. A történetei romantikusak, bájosak, megfelelően eltalálja az összhangot az erotika terén. Nem sok, de nem is kevés. Egyszerűen jól esik olvasni a munkáit a romantikus lelkületű olvasóknak. Pihentet, kikapcsol, rózsaszín ködbe burkol.

Sadie 33 éves texasi lány, aki jó ideje elmenekült a magasra tupírozott hajkoronáktól, kalapoktól és csizmáktól. Távol dolgozik a családjától és csak nagyon ritkán jár haza.
Az édesanyja még gyermekkorában meghalt, így az apukája nevelte fel, akinek hatalmas farmja van, mindenki ismeri, elismeri, stb. Bár az apuka nagyon szerette a lányát, ezt igazán sose tudta kimutatni és Sadie kicsit magányosan nőtt fel. Úgy érezte magát, hogy ő a kakukkfióka a fészekben. Nem értett a farmhoz, lenyalta a haját és fogalma se volt a texasi divatról. Amint tehette, messzire menekült.
De most vissza kell térnie egy esküvőre, ahol már előre tudja, hogy ő lesz a bazári majom. Hisz a lovetti lakosok az ő korában már rég családot alapítottak, neki meg se kutyája, se macskája, se pasi a láthatáron. Így enyhén szólva is idegesen tér haza, ráadásul a korához egyáltalán nem passzoló habos-babos, rózsaszín koszorúslányruhát küldtek neki.
Mit ad ég, összefut a nagynénjét meglátogató, volt amerikai haditengerészet elitalakulatának egyik leszerelt katonájával (hű de hosszú volt leírni, de muszáj, mert fontos lesz ám, hogy a pasi katona), a 36 éves Vince-el és kisegíti őt a bajból. Cserébe azt kéri, hogy kísérje el az esküvőre, hogy ne rajta csámcsogjon mindenki.
Ahogy sejteni lehet, nyilván a kapcsolatuk kicsit komolyabbra fog fordulni. ...

A történet 2 szálon fut. Az egyik fejezetben Sadie szemén keresztül látjuk a történéseket, az ő gondolataival találjuk szembe magunkat, a másikban már Vince-ével.
A könyvben nagy szerepet kapnak a gondolatok, a belső monológok. Ez lehet, hogy egyes olvasóknak unalmas lesz, nekem nagyon tetszettek, mert hozzásegítettek ahhoz, hogy még jobban megismerjem a szereplőket.

Sadie a

"Mindig koszorúslány, sosem menyasszony ..."
(17. o.)

Kedves kis szöszi csajszi, aki csalódott a pasikban, így igazából semmi komolyra nem vágyik, csak egy kis kikapcsolódásra. Bejön neki Vince, így miért ne engedné, hogy elcsábíthassa őt? Igen ám, csak ahogy lenni szokott az ilyen történetekben, egy idő után leesik a nőnek, hogy a csak szex már nem elég neki és hát nem biztos, hogy a pasi is ugyanígy érez.

Vince pedig

"Az a típus, aki bőrcuccokban jár, sört iszik, és az üres sörösdobozt a homlokán nyomja össze."
(19. o.)

Tipikus katona. Én erős vagyok, katona vagyok, senki se győzhet le, nem vagyok nyámnyila, senki előtt nem sírok, nincsenek érzelmeim, nem kell nekem nő, csak a szex. De ahogy lennie kell, nyilván ez is át fog alakulni benne, mert ebben a műfajban a happy end elkerülhetetlen. ;o)

Hivatalos oldala

Tetszett a történet. Romantikus volt, kellőképpen erotikus is, a karakterek is szimpatikusak voltak, bár tán egy kicsit kevésbé felépítettek. Ha nem lett volna beleszőve a belső monológ, igazán nem lehetett volna megismerni őket.
Maga az egész cselekmény viszont semmi extra. Hazatér a lány, találkozik a pasival, szexelnek ..., kiszámítható teljesen, bár igazából pont ezt szeretem a romantikus történetekben. Nem kell agyalni rajta, egyszerűen csak hagyni kell, hogy sodorjon minket az ár.
Nem tartom a legjobbnak az eddig magyarul megjelent kötetek közül, de aki szereti a romantikus, fiatalos történeteket, valamint magát az írónőt is, azoknak ajánlom a figyelmükbe, szerintem nem fognak csalódni!
Remélem, hogy nem csak a Hokis széria, hanem ez is folytatódni fog! Kedvelem az írónő könyveit, így nagyon-nagyon várom az újabb megjelenő regényét.


Ajánlom még az írónőtől:
Rachel Gibson: Jégbe zárt szívek
Rachel Gibson: Jane vékony jégen táncol