Susanna Kubelka: A szétfeszített fűző

Eredeti címe: Das Gesprengte
Mieder Lübbe Verlag (2000.)
Itthon kiadta: Magyar Könyvklub (2002.)
Oldalszám: 416
Forrás: Rukkolán beszerzett

"Helyszín: az Osztrák-Magyar Monarchia egyik helyőrségi városa, Enns, az 1870-es években, a "boldog békeidőkben". Bálok, zsúrok forgataga, fiatal katonatisztek, gazdag öregurak, ártatlan szerelmek és bordélyházak fülledt erotikája - ebbe a világba csöppen bele a 15 éves Minka Hübsch, a szálloda tulajdonosnőjének rendkívüli szépségű unokahúga. 
Minka nemcsak szépségével hódítja meg a fiatal magyar katonatisztet, Borosy Zoltánt, hanem azzal is, hogy megtanul remekül lovagolni. Szép, tiszta szerelmük azonban nem teljesedhet be, mert a kor erkölcsei álságosak, és Minkának Zoltán apjához kellene férjhez mennie..."



Igazából azt se tudom hol kezdjem, annyi mindent szeretnék írni erről a könyvről, ugyanakkor azt se szeretném ha zavaros lenne, így megpróbálom lassan és türelmesen összefoglalni a gondolataimat, remélhetőleg sikerül. :o)
Úgy rémlik, hogy erről a könyvről tavaly olvastam először és azóta utoljára is egy könyves blogban. Alapjáraton nem az a fajta, ami fel tudná hívni magára a figyelmemet: az írónő ismeretlen volt, a cím pedig nem keltette fel az érdeklődésemet, a borító se nagyon. Viszont a blog írója dicsérte a történetet és mivel Sissi korában játszódik és a fülszöveg szerint vajmi köze van is hozzá, így felkerült a listámra. Majd pedig a rukkola.hu-n sikerült is szert tennem rá.

A Sissiről szóló történetek azóta érdekelnek, hogy gyermekkoromban láttam Romy Schneider főszereplésével készült minisorozatot.
Sok könyvet olvastam róla, amik valamilyen szinten összetörték a film alapján bennem kialakult romantikus képet a császári párról, illetve a festmények, képek alapján igazán nem látom benne a világ legszebb/egyik legszebb asszonyát, viszont Romy gyönyörű volt Sissiként és ez a kép él bennem róla.
Ez a könyv is újra és újra felhívta a figyelmet a császárné legendás 46 cm-es derekára, engem a rosszullét környékez ettől a számtól, de mindegy. Főleg ha belegondolok, hogy Gyerkőcöm fejkörfogata nagyobb jelenleg, mint Sissi dereka és hát nem nagyfejű a gyerek. Hogy csinálta, hogy bírta magát ilyen szorosra fűzni, nem értem?

És akkor el is jutottunk a címet adó bizonyos eszközhöz, a fűzőig.
Mi már nyilván belegondolni nem tudunk, hogy milyen lehetett minden nap szorosra fűzve sanyargatnia magát egy nőnek, de A szétfeszített fűző erre elég alaposan kitér. A fájdalomra, amit a befűzés eredményezett, a légszomjra és társaira, ami sok minden megmagyaráz. Már értem, miért nem volt divat akkoriban egy nőnek sokat sétálni (nem bírta volna a légszomj miatt), miért bújtak el a bálokon a legyezőik mögé, mosolyogtak szendén és max. csacsogtak egy picit, de inkább hallgattak (nem kaptak levegőt).
Ha elképzelem, hogy engem fűznének be 46 cm-re, azt hiszem kiugrana a tüdőm a helyéről. :oS
Eddig igazán bele se gondoltam, milyen barbár ruhadarab is volt, viszont olyan részletesen kitért erre az írónő, hogy áldom a melltartót, pedig amúgy utálom, de mindegy.

Szóval, az 1870-es években vagyunk Ennsben. A főszereplőnk a 15 éves Minka, aki a nyarat a nevelőnőjével az egyik rokonánál tölti (aki nem mellesleg a város szállodájának a tulajdonosa), mielőtt elkezdi tanulását a tanítóképzőben.
Ugyanis bár Minka nem szegény családból származik, de valamilyen oknál fogva az apja sose szerette és kijelentette, hogy hozományt se tud adni neki. A lánynak így két lehetősége van: apáca lesz vagy tanító. Az utóbbi mellett dönt.
Ennsbe utazik Hermine-vel és ott fenekestül felfordul az élete. 
Először is a város kis "csalogánya" lesz, másrészt megismerkedik a jóképű magyar katonatiszttel és annak édesapjával. Itt a fülszöveg helytelen, ami rendesen meg tudja kavarni az olvasót. (Zoltán az apuka.) Harmadszor a rokon egy ördögi tervnek áll neki. Minka reménykedik abban, hogy Gábor feleségül kéri majd, nem rest egy fogadásban is részt venni, de aztán nagy meglepetés éri. ...

Mint láthatjátok, a történetben aztán bőven szerepelnek magyarok. Ahogy lennie is kell: délcegek, fessek, úriemberek, nem mondanak nemet a férfias mulatságokra és paprikásak. Nos, ez az állandó paprikázás volt az, ami kiverte a biztosítékot.
A férfiak paprikásak, a magyarok paprikásak, paprikásan kell megülni a lovat, a nő legyen paprikás, minden magyar paprikás, én még egy könyvben nem láttam ennyiszer szerepelni ezt a zöldséget, de már az agyamra ment. Igazából nem tudom elhinni, hogy akkoriban tényleg mindenre ezt mondták volna a magyarok, hogy "olyan jó paprikás". Meg amúgy is, hogy lehet egy lovat paprikásan megülni? Csípősen, erősen, vadan vagy mégis mit is jelent?

Amire a könyv felhívja még a figyelmet, hogy a lányokat milyen szinten nem világosították fel. Minka 15 éves és még azt hiszi, hogy a gyerekeket csak úgy meg kell rendelni és akkor hozza kívánságra a bába.

"... Csak annyit mondani: gyerek nőni édesanyja hasában. Nőni és egyre nőni. Amikor már lenni elég nagy, úgy háromnegyed év után, jönni ki.
- Hol?
...
A köldökön át?
- Leljebb.
- Hol lejjebb?
...
- A kis titkos ajtón, Minka kisasszony.
...
- És az ajtó akkora lesz, hogy kifér rajta egy egész csecsemő? Ne traktálj engem mesékkel."

Az a bizonyos testrész bűnös, még csak gondolni se szabad rá, a szex szenvedés a nőnek, szóval a legjobb kapcsolat az, ami József házasság (hallottatok róla? Hát én most először. Ez a szex nélküli házasság.) Ja és íme a szerelem összefoglalása

"A szerelem a szobalányoknak való."

Ugyanakkor meg mégis csak ez a kor lett volna nekem való, mert

"nincs is annál csúnyább, mint egy sovány nő."

Mindig tudtam, hogy rossz korba születtem, akkoriban szexszimbólum is lehetett volna belőlem. :oP

"A nők szépek akarnak lenni, ha belehalnak, akkor is. Ha divatba jön, szeget vernek a térdükbe." 

Nem egy hű de izgalmas történet, de aki kedveli az adott kort, szerintem ne hagyja ki. És az sem, aki kíváncsi arra, hogy milyenek is voltak a paprikás magyarok az 1800-as évek második felében.