Mit olvasok most? 2.

Na igen, ez a bejegyzés se épp aktuális lesz, ez van. :o( Mániám, hogy nekiállok egy bejegyzésnek, megírom, de aztán piszkozatban hagyom mondván, kell majd még finomítani rajta, aztán szépen ahogy kell, el is feledkezem arról, hogy létezik. Így jártam ezzel a bejegyzéssel is.
Már napokkal ezelőtt befejeztem a könyvet, sőt, azóta már a 2. könyvemet olvasom. Viszont ha már megírtam, akkor íme, nem változtattam rajta semmit. Olyan, mint ahogy közzétettem volna akkor, amikor még nem értem a történet végére.

Még januárban jelentkeztem a rovat első bejegyzésével, most kapott el az ihlet a másodikra. ;o)

Mit olvasok most? Az Etetést.
A könyv a jövőben játszódik, amikor is a zombik a mindennapi élet természetes velejárói. Történt, hogy 2014-ben létrehoztak valamit, aminek "köszönhetően" a halottak feltámadtak és zombiként tengetik hátralevő "gyönyörűséges" életüket.
A történet 2039-ben veszi kezdetét. A bloggerek váltak a "sajtóvá", ők mondják meg az olvasóknak az igazat, teszik kockára az életüket, hogy másokat megmentsenek a tudósításaikkal.
Georgia és Shaun egy örökbefogadott testvérpár, akik ezek közé a bloggerek közé tartoznak. A nevelőszüleik se akárkik, így lényegében az egész életük a reflektorfényben játszódik, már a kezdetektől kezdve a szülők arra használták őket, hogy növeljék az értékeléseiket és őket is arra nevelték, hogy ez a legfontosabb. A fiatalok blogja olvasott, de nem tartozik az élmezőnybe. Aztán hirtelen minden megváltozik.
Elnökválasztás lesz és az egyik jelölt felkéri őket, hogy vegyenek részt a csapatában. Innentől kezdve elsőként tudnak tudósítani, olyan dolgokra látnak rá, amikre más bloggerek nem.
És ne felejtsük el, hogy mindeközben a zombik kinn éldegélnek. Nyilván jelentőségük lesz a történetben. ;o) (De mivel még csak a könyv kb. felénél tartok, erre nem térek ki, mert annyira még nem látom át a történteket információ hiányában.) ...

A könyv nagyon olvasmányos, igazából eltekintve pár unalmasabb oldaltól, letehetetlennek mondanám. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz az egészből, mi van az egész mögött, mi fog történni, mi lesz a testvérekkel, legszívesebben addig olvasnám, amíg be nem fejezem, minden kérdésemre választ nem kapok. Nem az amolyan véres, marcangolós, zizis zombis történet, de mégis hatalmas benne a feszültség és ott van a zizi elrejtve. Mint amikor tudod, hogy elbújtál egy biztonságosnak tűnő helyre, de azért benne van a pakliban, hogy bármikor rád törik az ajtót és akkor vége a mesének. Ilyen érzetet kelt a könyv.
De amiért ennek a bejegyzésnek nekiálltam, ami elgondolkodtatott, az a bloggerek fontossága a történetben.
A mai napig valamilyen szinten foglalkoztatja az embereket, hogy a növekvő blogger társadalom milyen hatással lesz az újságírásra. Rohamosan nő a bloggerek száma, tegyük hozzá, hogy a nyomtatott sajtóval szemben gyorsabban is tudnak közzé tenni, így az előnyük szerintem ebből a szemszögből hatalmas, de ott van a legfontosabb kérdés, hogy igazán kikre kíváncsiak az olvasók, kiknek a véleményére? Az újságírókéra vagy a bloggerekére?
Nyilván csak idő kérdése, de a nyomtatott sajtó át fog alakulni. Kicsit olyan ez a téma, mint a papír alapú könyv és az e-book, ugyanakkor nyilván még sem, hisz a hírek szemszögéből minél gyorsabb valaki, annál jobb és ezen az internet tud segíteni. Így ma már tán a netes felületek olvasottabbak, mint a nyomtatottak, a jövő is szerintem az övéké.
És akkor jön az újságíró kontra blogger. Az újságíró a szakember, a blogger az amatőr. De melyikre kíváncsiabbak az olvasók? Maradjunk a könyves ajánlóknál. Őszintén szólva, hamarabb és szívesebben olvasok el egy könyves blog bejegyzését, mint pl. egy újságban egy-két oldalas könyvajánlót. Vajon miért?
Hisz lehet, hogy az újságíró által írt cikk tartalmilag jobb. Jobban összeszedettebb, a háttérre jobban kitér, több mindent tudok meg a könyv keletkezéséről, magáról a szerzőről, meg alapjáraton mindenről, hisz az újságíró tudja, hogy kell megírnia úgy a cikket, hogy az kielégítő legyen. Szemben vele van a blogger. Aki ugyanúgy tájékoztatja az olvasókat, de ott van benne ő maga is. Persze, az újságíró is belecsempészi a személyiségét az írásába, de mégis van egyfajta gát, ami ő nem tud, neki nem lehet átlépnie. Míg a bloggernél ilyen nincs. Lehet, hogy nem tér ki mindenre, de a legfontosabbat mégis megtudom belőle: hogy neki mi a véleménye róla. Megismerem a bloggert és ez alapján be tudom azonosítani, hogy nekem tetszene-e az adott könyv avagy sem.
Ebből a szemszögből nézve, tán a bloggereké a jövő, ugyanakkor úgy érzem még se szabad a két területet összekeverni, mert mind a ketten a saját oldalukon maradnak és kiegészítik egymást. Persze lehet olyan bloggereket is találni, akik kenterbe vágnának sok nagyon profi újságírót, de egyelőre úgy érzem, hogy inkább kiegészítik egymást. Szükség van mind a kettőre, mert így kapunk kerek képet.
De hogy a jövő mit fog hozni? Nagyon kíváncsi vagyok rá, a könyvet olvasva még érdekesebb ez a kérdés. ...