Tari Annamária: Z generáció

Kiadta: Tericum Kiadó (2011.)
Oldalszám: 349
Ára: 3170
Forrás: könyvtár

Z generáció. Az Y generáció utáni korosztály. Gyerekek, kamaszok vagy kis felnőttek? Baj van, vagy minden a legnagyobb rendben? A felnőttek nagy része aggódik, mások homokba dugják a fejüket, és örülnek, hogy a gyerek a szobájában ül a számítógép előtt. Van, aki szerint nincs sok értelme generációkra bontani a világot, és nincsenek új problémák, csak rég megszokott jelenségek. Mégis azt látjuk, hogy a kamaszok mozaikszerű érettséget mutatnak, vagyis nagyon is érettek, míg más vonatkozásban még gyerekek. Egyre több agresszív hatás éri őket, egyre gyorsabban nőnek fel. Minden látszat ellenére nincs könnyű gyerekkoruk: értenek sok mindent, de feldolgozni nagyon keveset képesek ebből. A régi értékek, érzelmek és attitűdök folyamatosan változnak. Az Információs Kor és a fogyasztói társadalom hatásait sem kikerülni, sem megváltoztatni nem lehet, mert életünk részei. Ez érzelmileg is rugalmasságot és alkalmazkodást igényel felnőttől és gyerektől egyaránt. Azonban a felnőtteknek feladatuk is van ebben a folyamatban: tudatosan kellene vigyázniuk a Z generációra, megmutatni és átadni a legfontosabb értékeket. Tari Annamária gyakorló pszichológusként összefűzi az okokat és a magyarázatokat, hogy feltáruljon, milyen érzelmek mozgatják a mai világot és benne a kamaszokat. Értelmezésében a társadalom-lélektani és klinikai tapasztalatok segítenek abban, hogy megértsük az online személyiség szerepét, a társas agresszió mértékét, a kognitív folyamatok változásait, valamint a családi-iskolai érzelmi folyamatokat. Megannyi kérdés áll előttünk, amit az élet vet fel, és amire még időben kellene megtalálnunk a válaszokat.

 

Sokáig féltem kézbe venni a szerző Y generációról vagy épp a Z generációról szóló könyvét.
Több helyen olvastam Y generációs olvasóktól, hogy döbbenetes volt olvasni önmagukról. Felkavaró, hiteles és néhol sokkoló is. Én pedig féltem ettől. Hogy miért? Mert többnyire az ilyen könyvek általánosítanak, mindenkit bezárnak egy gyufásdobozba és ezt igazságtalannak tartom, mert kivételek mindig vannak.
Aztán legutóbb a könyvtárban mégis csak elsétáltam a T betűig. Igazából az Y generációt szerettem volna kivenni, de az nem volt bent, így maradt a Z generáció. Tán így is kellett lennie.

X, Y, Z generáció, mik is ezek? Nézzük a múltat, a jelent és a jövőt a technika fejlődése alapján. Milyen hatással van ránk ez a fejlődés és mindez mihez vezet?
X generáció. A 60-70-es évek szülöttei. Akik az úgynevezett annó rendszerbe születtek, akik valamilyen szinten nem számítottak rá, hogy lesz rendszerváltás. Annyira hű de kiemelkedő technikai fejlődés nem volt az ő gyermekkorukban, ami hatással lehetett volna rájuk. Persze volt TV (amin nem volt agyba-főbe műsor), rádió, sőt, az első ember a Holdra lépett. Ők egy teljesen más világban nőttek fel. Merevebb szabályokkal, nem annyira függve a technikától, de ugyanakkor lázadtak is. Ők a mai 40-50-esek.
Az Y generáció a mai 30-asok ill. 20-asok. Azok, akik a 70-es évek legvégén születtek, lényegében 95-ig. (Bár azt is meg kell említeni, hogy az Y generáció elviekben 1979-től 1995-ig tart, mégis nagy törés van a 79-től 89-ig születettek és a 89 után születettek között. Ez a rendszerváltásnak köszönhető. Akik utána születtek, bár ebbe a generációba tartoznak, igazán fogalmuk nincs arról, emlékük sem, hogy milyen volt az élet előtte.) Ide tartozok én is. Mi vagyunk az a generáció, akiknek a fiatalságuk során a technika rohamos fejlődésnek indult. Megjelent a DVD, mobiltelefon, az internet elérhetővé vált, a számítógépek egyre kisebbek lettek. Mi vagyunk azok, akik ehhez a fejlődéshez könnyen alkalmazkodni tudtunk és valamilyen szinten beépült a hétköznapunkba.
Aztán jön a Z generáció. Az 1995-2010-ig születettek. Az X-Y generáció gyermekei (bár mivel tolódik a szülés, így inkább a következő generáció a Y generáció gyermekei). Ők azok, akik még nem születtek bele olyan mértékben a technikai forradalomba, viszont annyira természetes nekik, hogy az életüket ez teszi ki. A könyv róluk szól. Arról, hogy ellaposodnak a személyes kapcsolatok, mindent kitesznek az FB-re, ott élik az életüket, hogy létrejön a virtuális "Én" (ami amúgy persze megfigyelhető az Y generációnál is, vannak átfedések), hogy kisfelnőttek, akik tartják a fejlődést a rohamos változással, többet tudnak, mint az előző generációk, de nem fejlődnek lelkileg is olyan gyorsan. Ergó, ők azok, akik 12-13 évesen úgy néznek ki és úgy is viselkednek, mintha 22-23 évesek lennének. 12 évesen a párkapcsolatukért aggódnak, szexuális életet élnek, de lelkileg mégis gyerekekék még. (Ismétlem, kivételek mindig vannak!) Csakhogy a világ lényegében kisfelnőtteké teszi őket.
Érdekesnek tartottam az elméletet, hogy elviekben ez a generáció lesz a legműveltebb. Amikor kilépek a lakásból és folyamatosan köpködő, anyázó, a tanárokat bántalmazó, megalázó, egymást földbe döngölő gyerekekbe botlok, akkor valahogy én pont az ellenkezőjét érzem. Azt, hogy nagy baj van. Ha nem történik változás, a világ a vesztébe rohan.
A könyv róluk szól.
És hogy kik lesznek a következő generáció tagjai? Többnyire az Y generáció gyermekei. Azok, akik 2010 után születnek. Lényegében a Gyerkőcöm is ide tartozik. Ők az alfák. Ők azok, akik már beleszülettek a technikai forradalomba. Ők azok, akiknek már tényleg nem lesz fogalmuk a VHS-ről, de a DVD-ről sem és azt se fogják tudni, honnan indult a számítógép fejlődése. Ők azok, akiknek teljesen természetes lesz már kicsinek is a technika kezelése. Akik már nem a tárcsázós telefon korába születtek, hanem az iPhone-éba. Akiknek a számítógép a Tablet PC vagy épp a mobiltelefonuk. Igazából úgy gondolom, hogy ők a reménységek. Ők azok, akik a világot jobbá tudják majd tenni. Nyilván a Y generáció érezni kezdi, hogy nem jó felé halad a világ és ez hatással lesz a nevelésükre. Míg a Z generációnál a szülő-gyermek távolodni kezdett, tán az Y generációs szülő odafigyel arra, hogy ez ne történjen meg, mert látja, hogy mi lesz az eredménye. Az Alfáknak a környezetvédelem valahol már természetes lesz, hisz beépül a mindennapokba. Ugyanakkor számítani lehet gazdasági problémákra is, ami nyilván hatással lesz rájuk. De ugyanakkor szerintem a nevükben minden benne van. Ők az Alfák. A görög ABC kezdőbetűje, a kezdet, az irányítók. ... Erre a kötetre nagyon kíváncsi leszek.

Ajánlom mindenki figyelmébe a Z generációt. Ha a gyermeked 1995-2010 között született vagy épp te ebbe a generációba tartozol, mindenképp olvasd el!
Kicsit olyan, mint amikor az arcod elé tesznek egy tükröt és elkezded benne látni azt, amit addig nem akartál. Szeretnéd elfordítani a fejedet, becsukni a szemedet, de nem tudod. Bele kell nézned a tükörbe és látni. Megérteni a miérteket és megtudni, hogy mindennek mi a következménye.

Szerintem egy r.hadt jó könyv! És tudom, hogy most nagyon durván fogalmaztam, de nekem nagyon-nagyon odavágott. Nincs bekategorizálás és mégis nagyon jól összefoglalta az egészet. Látom ebben a generációban tényleg a fiatalabb rokonaimat, olyan, mint egy tükör. Döbbenetes volt és nagyon jó.
Várom, hogy az Y generáció is a kezeim közé kerüljön. Kíváncsi vagyok arra, hogy mit olvashatok majd az én generációmról.
És várom az Alfákat. Bár azt nem tudom, hogy mikor fog megjelenni a kötet róluk, egyáltalán meg fog-e, hisz az Alfák még csak most születnek lényegében. De tán pont emiatt lenne jó, ha minél előbb olvashatnánk egy kis előretekintést róluk. Hátha tanulunk belőle valamit, még mielőtt elkövetnénk a hibát.

És csak egy kis kitérő. A könyv szerint a 2020-as évekre a halálozások okának a fele a depresszió lesz. Öngyilkosságok, depresszióból adódó betegségek. Gondoljunk csak abba bele, hogy sajnos egyre többször lehet belefutni olyan híradásokba, hogy 12-13 éves gyerekek öngyilkosságot követtek el. Figyeljünk oda a Z generációs gyerekekre! Lehet, hogy úgy tűnik gyorsabban érnek, ez nincs így. Engem valahol kétségbe ejt a világ rohamos változása, hogy egyre több elvárás éri a gyerekeket, hogy eltűnik a gyerekkor és mindez mihez vezethet. ...