Philip J. Corso: A roswelli titok

Eredeti cím: The day after Roswell (1997.)
Kiadó: Aranyhal Kiadó (1997.)
Oldalszám: 414
Ára: 1990 (a Könyvudvar oldalán 400
valamennyiért láttam
a napokban)
Forrás: nagyszülők könyvespolca

Nem mondhatnám, hogy azok közé tartozom, akik falják az UFO-s könyveket, én inkább azok táborát erősítem, akik kerülik a témát, mint macska a vizet. És hogy akkor hogy akadt fenn a horgomon?
December vége felé egy ismerősünk olyan szinten próbált meggyőzni, hogy bizony a nyakunkon a világvége, hogy pár nap után elfogott a "halálfélelem": itt bizony decemberben megnyílik a menny és hatalmas űrhajók fognak leszállni, hogy aztán elrabolják hamvas és fiatal testemet, majd ki tudja mire használják fel. :oS
Na de komolyra fordítva a szólt, annyit beszélt róla, hogy amikor teljesen véletlenül kiszúrtam a nagyszüleim könyvespolcán, már csak a kíváncsiság miatt is leemeltem, hátha találok benne valami érdekeset, a lapokon és a betűkön kívül.

Roswellről sokat nem kell azt hiszem mesélnem, állítólag ott történt az a bizonyos UFO katasztrófa 1947-ben, ami aztán elősegítette, hogy a technika rohamos fejlődésnek induljon, mivel az amerikaiak elkezdték tanulmányozni a gépen talált technikákat. És akkor ki hiszi, ki nem, én úgy vagyok vele, hogy hiszem ha megjelenik előttem egy ET, de ettől függetlenül kész vagyok elolvasni minden elméletet, "sose lehet tudni" gondolat alapján. Na meg alapjáraton olyan hatalmas lehet a világegyetem, miért csak ezen a nyamvadt bolygón lehetne élet?
A könyvet egy bizonyos volt Pentagonos ezredes, Philip J. Corso írta, aki maga is részt vett Roswell kutatásában a 60-as években.

Egészen jól indult az "elmélete", ami "bizonyítékokra" épült (persze olyan bizonyítékokra, amik szerinte mindenki szeme előtt ott vannak, pusztán csak hülyék vagyunk és nem vesszük észre). UFO-k vannak, sőt, mivel felboncolták őket, legnagyobb döbbenetre eléggé hasonlítanak ránk. Pl. az agyuk, szívük felépítése, stb. De azért akadtak érdekes kérdések is, mint hogy pl. mit esznek, mert hogy az eredmények szerint olyanok, mint a virágok, a bőrfelületen keresztül táplálkoznak, üríteni meg semmit se ürítenek. (Tudom, izgalmasan tudok magyarázni, ha ilyen témáról van szó.) Meg hogy nem lehet-e, hogy inkább a jövőből jöttek, mivel sok hasonlóság van köztünk biológiailag? Ergó, ők a mi leszármazottaink, akik ki tudja mikorból vissza-visszajönnek, hogy megmentsenek minket a pusztulástól.
A lényeg, hogy a könyv elején azt olvashattam, hogy a "szomszédok" csupa jó szándékkal jöttek, igaz, hogy ellopdostak pár nőt (leginkább a méhük, az emlők és a torkuk érdekelte őket), meg állatokon kísérleteztek, mindezt az amerikai kormány engedélyével, mert amúgy ipi-apacs lepacsiztak az elnökökkel (mondjuk az egy más kérdés, hogy kimondottan az amerikai nőkre vannak rákattanva? Európaiak kizárva? Vagy akkor miért csak az amerikai elnökökkel pacsiztak le? Na ne már! Kikérem magamnak, hogy háttérbe szoruljak csak azért mert ide születtem, engem miért nem rabolgatnak el?). Szóval ha kedvük tartja átugranak erre a nagyon civilizált bolygóra (el birom képzelni, hogy csak úgy emlegetik a Földet, mint hogy "Na fiúk, mi lenne ha átugornánk a kék falura, tudjátok, ahol azok az EMBEREK élnek."), segítettek csökkenteni a sugárzást Csernobilnál és még a jó ég tudja hol mentettek meg minket (csak tudnám abban miért nem segítettek, hogy a svájci frankkal ne történjen meg ami).
Eddig a részig egész jól elvoltam, de aztán már magam se tudtam hol vagyok, ugyanis hirtelen már arról olvashattam, hogy nem is olyan jó fejek és bizony készülni kell egy csillagközi háborúra. Meg hogy az amcsiknak vannak is olyan fegyvereik, amikkel Star Wars-osat tudnak játszani (mindig tudtam, hogy egyszer az erő velem lesz) és ami a legjobban tetszett, hogy kiépítettek egy pajzsot a Föld köré, amin keresztül nem tudnak egyelőre átjönni "szomszédék". Hm.
Gondolom titeket is foglalkoztat a kérdés, hogyha ott röppdösnek kint a csészéjükkel, hogy a fenébe lehet, hogy az űrhajósaink nem találkoztak még velük? Nos kérem, a nagy titok lelepleződött: az űrhajósok rendszeresen látták őket ott kinn. El is képzeltem, ahogy szépen kint vannak az űrállomáson az embereink, szerelgetik a szerelgetnivalót (tudjátok, lebegnek a rucijukban ott kint, az egyik kezében villáskulcs, a másikban meg kalapács) és integetnek egymásnak, hogy "Szevasztok fiúk, nem ugortok át egy sörre?". Az UFO-k meg egy-egy Borsodival állítanak be hozzájuk. (Az meg egy újabb kérdés, hogy egy ilyen elképzelt szituban, mivel ugye olyanok a könyv szerint, mint a virágok, hogy a fenébe fogyasztják el? Leöntik a földre majd beleállnak? Vagy leöntik a kezüket, szépen beszívódik és tök jól ellesznek? Vagy megisszák, ahogy mi az "ivás" fogalmát használjuk?)

Nos, ahogy haladtam a vége felé, egyre magasabbra kúszott a szemöldököm (egyre pihentebb agyú lettem) és nem is tudtam mit olvasok: dokumentumregényt vagy sci-fit? ... Még most se tudom. ... Mindenesetre azért reménykedek, hogy ez a bejegyzés nem amolyan "felhívás a keringőre lett", szeretnék reggel az ágyamban ébredni mindenféle érdekes szikenyomok és hülye álmok nélkül, hogy elraboltak a gülüszeműk és teherbe ejtettek.