 |
| Forrás |
Legnagyobb döbbenetemre idén már novemberben megérkezett a hó hozzánk. Nálunk legalábbis az első leesett még 29-én és lényegében szinte majdnem folyamatosan esik azóta. Ettől függetlenül nem lánctalpakon kell közlekednünk, ugyanis ahogy leesik, olvad is, nagyon kevés maradt meg eddig. Ami meg meg is maradt, szinte pikk-pakk latyakos kulimásszá alakult, amit pont utálok.
Amúgy egész szép novemberünk volt, többnyire egész tűrhető idő volt, kevés esővel ... na de a hó! Épp induláshoz készülődtünk reggel, amikor a Nagy kinézett az ablakon és felkiáltott:
- Anya! Esik a hó!
Kicsit rezignáltan néztem ki az ablakon, ugyanis épp a Kicsit ráncigáltam bele az overállba, ami felér egy díjbirkózással. Úgyhogy a reakcióm kb. annyi volt magamban, hogy b.ssza meg, másik overáll kell akkor, még jó, hogy csak a lábait tettem bele.
A Nagy pedig teljes pánikban folytatta:
- Anya, mit vegyek fel?
Esküszöm, olyan fejjel nézhettem rá, mintha egy pipiskedő hercegkisasszony állna előttem, aki épp bálba készül, nem pedig egy majdnem 9 éves fiú. Mit fiam, hetek óta téli kabátban és csizmában jársz iskolába, mit vegyél fel? Bukósisakot és sítalpakat!
Aztán végre kb. 10 perces csúszással elindultunk, Kicsi rám kötve. Addig egész jól elvolt, amíg csak nézte a hóesést, hisz most látott életében először ilyet. Szinte láttam is, ahogy forognak a kis agytekervények mi lehet ez. Egészen addig a pontig forogtak, amíg a szél rá nem fújta az arcára a pelyheket. Mert utána olyan szemekkel és kámpicsorodó szájjal nézett rám, hogy tudtam ebből üvöltés lesz, Anya ez hideg! ... Hát igen. Nyári gyerek.
Úgyhogy nagyon örülök a hónak. Kimondottan örülök. 😡
A hónap képe
 |
| Igyekszem egyre aktívabb lenni az Instán, úgyhogy gyertek és kövessetek OTT is! |
3 gondolat, ami novemberben történt velem
- leesett az első hó. Már most utálom a telet.
- annak viszont örülök, hogy elkezdődhetett a készülődés a Karácsonyra. A készülődést mindig élveztem. Ilyenkor előkerülnek a gyertyák, a kis figurák (amik amúgy porfogók, na de olyan cukik), indul a fűtésszezon (hogy miért is nem lehet zsákolni nyáron a meleget és ilyenkor szabadon engedni a lakásban?) és lehet tervezni az ajándékokat, a menüt majd, az utazást (mikor, hol, kinél). ... Szóval ezt a részét szeretem. Aztán eljön az ünnep, pikk-pakk eltelik és az ember értetlenkedve emlékszik vissza, hogy ezért a pár napért tervezgetett, készülődött egész hónapban? Hát igen. ...
- megkaptam az első meglepetés dobozomat, aminek az érkezését nagyon izgatottan vártam. ITT írtam is róla. Teljesen visszavedlettem gyerekké, amikor eljött a kibontásának a nagy pillanata. 😌 Persze nem tudtam kihagyni, hogy ne rendeljem meg a decemberit, már csak azért sem, mert 2 könyv lesz benne, a téma pedig "téli romantika", úgyhogy kihagyhatatlanná vált számomra. Ez lesz a karácsonyi ajándékom ... magamnak. ... Mert megérdemlem.
TOP3 könyv, amit a hónapban olvastam
10 könyv olvasását fejeztem be novemberben, ezek közül a TOP3 pedig↪ Josh Malerman: Ház a tó mélyén
↪ Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje ➤ ITT írtam róla
↪ Liz Fenton – Liza Steinke: Ha lett egy másik életed ➤ ITT írtam róla
És amiknek az olvasása jelenleg folyamatban van még
Blogélet a hónapban
A hónapban 13 könyvről + 2 mesekönyvről írtam. Na meg egy rakás töltelékbejegyzés is született, mivel összesen 37 post került publikálásra a hónapban. Hosszú idő óta most először érte el a statisztika azt, hogy a hónapban a legolvasottabb 10 bejegyzés közül mindegyik novemberi volt. A legtöbben az E. L. James meddig lovagolja még azt a bizonyos lovat? olvastátok, ami már előre sejthető volt a címéből kiindulva. 😋 Ha viszont a könyves bejegyzéseket nézzük, akkor a leglátogatottabb Tabitha Suzuma: Forbidden – Kimondhatatlan-ja volt.
Ritkán szoktam rákukkantani, hogy milyen kulcsszavaknak köszönhetően lyukadtak ki egyesek az oldalon, de most megnéztem. A kedvencem ez volt: en a szexmanias könyvfaló Nocsak-nocsak! 😄
② Boldog lennék, ha össz-vissz Mikuláskor és Karácsonykor lenne hó. ... Aztán tőlem jöhet is a tavasz.
③ Hónapok óta gondolkodom a blog életén. Lassan 8 éve működik már a könyvesblog formában és úgy érzem, hogy eljött az ideje egy kisebb változásnak. (Amúgy érdekes egybeesés, hogy a könyvesblog is akkor jött létre, amikor a Nagy 1 éves volt és most, hogy a Kicsi itt van, most meg jött az újabb változás iránt a vágy.) Szeretnék több receptet megosztani és többet pötyögni nem csak könyves témában. Persze nem kell megijednie annak, aki pont a könyvesblog miatt olvasója a blognak, mert mindezektől függetlenül a könyves bejegyzések nem fognak háttérbe szorulni. Pusztán csak jönnek más félék is. Úgyhogy a december meghozza ezt a változást is. 😊
Ritkán szoktam rákukkantani, hogy milyen kulcsszavaknak köszönhetően lyukadtak ki egyesek az oldalon, de most megnéztem. A kedvencem ez volt: en a szexmanias könyvfaló Nocsak-nocsak! 😄
3 gondolat, amit decembertől remélek
① Bízom abban, hogy nagyon szép, békés karácsonyi ünnepeink lesznek. Olyan fura belegondolni, hogy tavaly ilyenkor még a Kicsi a pocakomban volt és kicsi volt ténylegesen is, most meg tessék.② Boldog lennék, ha össz-vissz Mikuláskor és Karácsonykor lenne hó. ... Aztán tőlem jöhet is a tavasz.
③ Hónapok óta gondolkodom a blog életén. Lassan 8 éve működik már a könyvesblog formában és úgy érzem, hogy eljött az ideje egy kisebb változásnak. (Amúgy érdekes egybeesés, hogy a könyvesblog is akkor jött létre, amikor a Nagy 1 éves volt és most, hogy a Kicsi itt van, most meg jött az újabb változás iránt a vágy.) Szeretnék több receptet megosztani és többet pötyögni nem csak könyves témában. Persze nem kell megijednie annak, aki pont a könyvesblog miatt olvasója a blognak, mert mindezektől függetlenül a könyves bejegyzések nem fognak háttérbe szorulni. Pusztán csak jönnek más félék is. Úgyhogy a december meghozza ezt a változást is. 😊
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése