Ha jól emlékszem, szinte egyszerre jelent meg a kiadótól a Tündérvilág és Melissa De La Cruz-tól a Kékvérűek sorozat. Nem kapott el a láz, hogy azonnal megrendeljem mind 2 sorozat első kötetét, úgy voltam vele, hogy majd egyszer, annyira nagyon-nagyon nem érdekelt. De aztán ahogy egyre több pozitív véleményt olvastam a Tündérvilágról, el lett ültetve a bogár a fülemben, hátha tényleg jó kis történet. Az i-re a pontot az tette fel, amikor azt láttam, hogy olyanok is pozitívan írtak róla, akik szigorúbban pontoznak egy könyvet, mint én.
És most, egy kicsit bajban vagyok, nagyon vegyesek az érzelmeim.
Nem tudott maximálisan lekötni a történet, elkalandozott a figyelmem, volt, hogy vissza kellett lapoznom, mert egyszerűen olvastam-olvastam, de elfelejtettem miről is. Nem tudott megfogni, magába szippantani, vártam, hogy a végére érjek. Röviden, ez most nagyon nem az én könyvem volt. Tán, ha máskor, jobb időben találkozunk megfogott volna, de most nem jött össze. A Shiver-hez tudnám hasonlítani. Ugyanaz a hidegség, a tél, minden olyan fagyos. Ezt éreztem most is.
Valahogy nem jöttek át a szereplők sem, egyik se fogott meg. Sőt, eltelt pár nap mióta befejeztem az olvasását és most azon agyalok, hogy milyenek is voltak? Egyszerűen nem tudom leírni őket, mert nem emlékszem rájuk, nem maradtak meg bennem és nem is tudok mit kötni hozzájuk.
Ugyanakkor viszont a vége felé azon kaptam magamat, hogy filmben milyen jó kis jeleneteket lehetne kihozni a történetből. Az uralkodó szín a kék lenne, minden jeges, hideg, csúszik, a ruhaujjakról jégcsapok lógnak le, a Télkirálynő amolyan Szörnyella de Frász lehetne.
Érdekesnek tartom, hogy a mostani regényekben a "mitikus" lényeket ellentétesen ábrázolják, mint ahogy ezt eddig tapasztalhattuk a könyvekben, filmekben.
A vámpírok nem rosszak, nem akarják kiszívni a vérünket, inkább vadakat hajkurásznak az erdőben. A zombik se feltétlenül támadnak ránk egy éjszaka, kedvesek, csöndesek, néha elrabolnak 1-2 gyereket, lényeg az, hogy zenéljünk nekik. A tündérek pedig nem szépek, kedvesek, aranyosak, hanem veszélyesek. A kis pöttöm szárnyas Wendyk nem szórnak tündérport a fejünkre, hanem elgáncsolnak minket, lökdösnek, rémisztőek és amúgy is, nem is pöttömök. Na meg ha véletlenül kedvesek is, akkor a hátukból virág nő minden tavasszal, vegák és szeretik a Sprite-ot. ... Érdekes. Már várom azokat a meséket, amikben Piroska lesz a gonosz és a Farkas a szegény áldozat, aki hogy megmentse a nagymamát, megeszi őt.
Na de a történet.
Szereplők: Télkirálynő (amolyan Szörnyella de Frász), Nyárkirály (ő a Télkirálynő fia. Király, de nincs akkora hatalma, mint az anyjának, szüksége lenne arra, hogy megtalálja a Nyárkirálynőt.), Donia (ő lenne a fülszövegben szereplő halott lány, de nem értem miért lenne halott, max. átvitt értelemben. Ő a pórul járt lány, aki vállalta a próbatételt, mert beleszeretett a Nyárkirályba, hátha ő lesz a királynő, de ez nem jött össze. Ezért ő az, akinek meg kell akadályoznia, hogy az új lányok megbízzanak a királyban, kiállják a próbatételt.), Aislinn (17 éves, látja a tündéreket, féltőn óvja a szüzességét, szereti Sethet, de nem enged a csábításnak és amúgy elviekben ő lenne a Nyárkirálynő, már, ha ő az.), Seth (a fiú, aki szerelmes Aislinnbe és már 7 hónapja rá vár. Dobpergést!), nagymama (ő neveli Aislinnt és mellesleg ő is látja a tündéreket). Meg van egy farkas, meg egy rakás tündér, na meg a bot, ami a próbatétel.
A próbatétel: szabad akaratából a Nyárkirálynő címre pályázónak fel kell emelnie a Télkirálynő botját. Ha ő a nyertes, akkor megnyerte a fele királyságot. Ha nem, akkor belé száll a fagyosság és felszabadítja Doniát.
Szerelmi szálak: Nyárkirály szereti Doniát, de el kell csábítania Aislinnt. Aislinn szereti Sethet, Seth is szereti őt, de elviekben neki kéne lennie a Nyárkirály királynőjének. (Nem mindegy ugyebár, hogy királynő vagy királyné.)
Na, és akkor ezt most rakjátok össze.
Az eredmény egy tündéres történet lesz. ;o)
Engem annyira nem fogott meg. Őszintén szólva jobbra számítottam.
Megjelenés: Wicked Lovely (2007.)/Veszélyes játék- Tündérvilág sorozat 1. (2010. Kelly Kiadó)
Oldalszám: 302
Ára: 2980
Az írónő oldala ITT.
Kép forrása. Nézzétek meg Pukalince többi képét is, nagyon szépek!
2011. április 27., szerda
Melissa Marr: Veszélyes játék
írta:
Niki
közzétéve:
április 27, 2011
Írta
Niki
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Azt hittem, hogy tetszeni fog neked. De sebaj, van még millió más sorozat a világon. ;)
VálaszTörlésAz az igazság, hogy már az olvasása előtt valahogy éreztem, hogy annyira nem. Lehet, hogy túl sok volt már az ilyen ifjúsági fantasykból, szőrös szívű lettem. :o)
VálaszTörlésEngem sem kapott el a tündér-láz, illetve idővel egy kicsit, de azóta sem olvastam egyik könyvet sem. Majd idővel szeretném pótolni. De ezt lehet nem fogom végigolvasni.:D
VálaszTörlésNem tetszett a Shiver? Én azzal elvoltam, a Linger viszont sokkal jobban tetszett (ez nem rábeszélés akart lenni:)
Juj, de ha nem emlékeztél, mit olvastál, az nagyon rossz lehet:D totál érdektelen. Legalábbis nálam az lenne az ilyen.
Igen, emlékszem, hogy neked a Linger jobban tetszett.Majd tán egyszer, most nem érzek késztetést rá. ;o)
VálaszTörlés