Cecelia Ahern neve számomra összeforrt az Ui.: Szeretlek c. könyvével. Igaz, olvasni nem olvastam még, de filmben láttam, és lazán végigbőgtem az egészet. (Na jó, lehet ezen az is segített, hogy úgy félidős terhes lehettem, mindenen sírva fakadtam, még a főzőműsorokon is.)
Ha egy szóval jellemeznem kéne a könyvet, akkor csak annyit tudnék mondani, hogy varázslatos.
Egy hihetetlen, meseszerű szerelem története. (Bár, lehet, hogy csak azért meseszerű nekem, mert én sose hittem.)
Könnyedség, gyengédség vezet végig a sorokon, amiket egyszerűen jó olvasni.
Egy fiatal nő kibontakozása, tragédiája, érzelmei, múltja, fantasztikusan megfogalmazva.
Lebilincselő, megható, és elgondolkodtató. Pl. ezt a 2 sort, vagy negyed óráig elgondolkodva olvasgattam:
"Mennyi mindent megteszünk, visszatérve a múltba!
Mennyi mindent nem tettünk meg, amikor ott voltunk!"
És akkor a fülszöveg:
"Elizabeth egy vidéki ír kisváros jól menő, de roppant tartózkodó építésze, aki egyedül neveli zűrös húga, Saoirse kisfiát. Amikor életébe váratlanul betoppan a titokzatos Ivan, mindennapjai fenekestül felfordulnak. Ismerősei éppúgy nem ismernek rá,mint ő saját magára - a kimért, precíz, elvágólagos vénkisasszony pár hét leforgása alatt belevaló,játékos és kreatív nővé válik, akinek már az sem okozhat gondot, hogy megtervezze a kisváros legizgalmasabb szállodáját. Változása a környezetében is mindenkire jó hatással van, és az álmatag kisvárost rövidesen már nem csak turisták jelenléte pezsdítí fel. Ám a gondok maguktól nem oldódnak meg..."
Cecelia Ahern 2004-ben, 23 évesen írta meg első regényét az Ui.: Szeretlek-et, amely azon nyomban világsiker lett.
Egy évvel később jelent meg a Bárcsak láthatnál, ami 2007-ben elnyerte az amerikai Cosmopolitian irodalmi nagydíjat.
További regényei:
- Ui.: Szeretlek
- Ahol a szivárvány véget ér
- Bennem élsz
Ez az idézet tényleg nagyon elgondolkodtató... és milyen igaz!
VálaszTörlés