Mitch Albom: Hívások ​a mennyből

Eredeti címe: The ​First Phone 

Call from Heaven (2013.)

Kiadta: Animus (2014.)

Oldalszám: 320

Forrás: könyvtár

Értékelésem:

Mitch Albom könyveinek középpontjában többnyire a halál áll. Mi van utána és akik itt maradtak, hogyan is tudják feldolgozni ezt a veszteséget?

Hat évvel ezelőtt olvastam tőle Az Idő Urát. A mai napig nem tudtam közzétenni az erről szóló bejegyzésemet, pedig kész van, piszkozatban hever. De annyira felkavart, annyira mélyen érintett, annyira rettentően kiadtam magamat, nagyon bensőséges és fájdalmas lett a bejegyzésem. Igazából egy terápia volt az írása.

Az Édesapám 2013 Szilveszterén halt meg. Áprilisban diagnosztizálták nála a tüdődaganatot. Törökbálintra jártam vele végig kemoterápiára és amíg ő bent volt a kezelésen, addig én a szanatórium csodaszép kertjében ültem és olvasgattam minden alkalommal. Mint ahogy a fentebb említett  könyvet is. Kínzás volt számomra olvasni a történetet, de olyan fázisban volt akkor az életem, amikor kifelé azt kellett mutatnom, hogy minden rendben van, belülről viszont darabokra voltam törve és féltem. Kívülről azt kellett sugallnom, hogy egy magabiztos 29 éves, felnőtt nő vagyok, aki teljesen biztos abban, hogy az Édesapja meg fog gyógyulni. Így kellett lennie, hisz ő az APU, nincs nála erősebb ember a Világon. És tök mindegy, hogy már nem 4 éves voltam, 29 évesen is ezt éreztem. De belülről rettegtem. Rettegtem végigmenni minden alkalommal a folyosókon, látni az egyre rosszabb állapotban levő embereket. Rettegtem belegondolni abba, hogy mi lesz, ha nem fog használni a kezelés. Szinte szadiztam magamat ezzel a könyvvel. Azt akartam, hogy fájjon és nagyon fájt is.

Az Édesapám 2013 Szilveszterén halt meg, otthon. Nem voltam ott vele és ezt a mai napig nem tudom feldolgozni. A temetésén is bocsánatot kértem tőle, mert minden kemón ott voltam, bekísértem, megvártam, hazajöttünk, ... mindig ott voltam, ... amikor először közölték vele, amikor javult az állapota, amikor romlott, amikor feladták a kezelést, ... de pont ekkor viszont nem. Pár órával a történtek előtt vigyáztam rá, amíg anyukámnak dolga volt, tudtuk, hogy közeledik a vég, de beszélni se beszéltünk erről, ... akkor ott voltam, de aztán hazamentem. És utána már csak a telefonhívás volt, hogy "Rohanj!". Én pedig szó szerint szaladtam. Azt hittem, hogy még van idő. ...

Hat éve halt meg az Édesapám és a mai napig nem tudtam feldolgozni a veszteséget. És néha szeretem magamat kínozni olyan könyvekkel, amikről tudom, hogy darabokra fognak szakítani és nekem pedig újra fel kell építenem önmagamat. 

"Pont a félelem miatt veszíti el az ember az életét… apró darabokban… Amit a félelemnek adunk, azt a hittől vesszük el…"

Hívások a mennyből. Ki mit adna meg azért, hogy egy elhunyt szerette felhívja őt? Akár csak egy szó, egy mondat erejéig? Annyi minden lenne, amit szeretnék ma MÁR elmondani az Édesapámnak, de amikor lehetőségem volt MÉG rá, akkor nem mondtam el. Például azt sem mondtam, hogy mennyire szeretem és hogy mennyire hálás vagyok mindenért. Éveket adnék az életemből, ha mindezt elmondhatnám neki és tudnám, hogy hallotta. Ugyanis könnyebb lenne a még hátralevő életem.

Albom ebben a könyvében kihasználta az emberek vágyát, hogy hallhassák újra a szeretteik hangját. Nem rossz értelemben használta ki, de ugyanakkor mégis. 

4 főszereplője van a történetnek, akiket felhívnak a mennyből.

Az egyikőjüket a nővére.

Egy másikat a fia.

Van, akit az édesanyja.

És van, akit egy alkalmazottja.

És van, aki várja a hívást, de hiába.

"Újra kell kezdened, szokták mondani. De az élet nem egy egyszerű társas játék. Ha elveszítjük egy szerettünket, nem lehet simán újrakezdeni. Nélküle kell folytatnunk."

Jól volt a történet. Bőgtem, fájt, emlékeztem, rimánkodtam, reménykedtem ... aztán a szerző elkövetett egy hatalmas hibát. Az egész történet, ami addig a reményről szólt, átváltozott bűnügyi regénnyé. Ezt nem kellett volna. Meg kellett volna hagyni az olvasónak a reményt. És nem elég az utolsó pár sor. Nem. Nem kellett volna bele ez az egész nyomozósdi, hogy kiderítse az egyik szereplő, ki szervezi ezeket a hívásokat és hogyan. ...

Ajánlom a figyelmetekbe a könyvet, ha a gyász feldolgozásának egy olyan  szakaszában vagytok már, amikor úgy érzitek, hogy el tudjátok olvasni ezt a történetet.