Megjelenése: Tericum Kiadó (2004.) Oldalszám: 164 Ára: 1970 Forrás: könyvtár Kiknek ajánlom?: mindenkinek, aki nevetni szeretne egy babás könyv felett. Kismamáknak, gólyaváróknak kihagyhatatlan! |
Nagyon jól indult, magamban kuncogtam egy sort, majd kényelmesen letelepedtem a fotelba, hogy "Na, akkor én ennek most nekiesek és befalom.". Hihetetlen édes volt a kis puttó elbeszélése, aki fent csücsült a felhőn a társaival és nézegette a szülő lehetőségeket. Szinte láttam is magam előtt, ahogy Gyerkőcöm 2008-ban ott lógatta a lábát, "Kit válasszak?"- morfondírozhatott. Majd meglátta az Embert és engem és úgy döntött, hogy jó muri lenne ezekhez a félnótásokhoz beköltözni, majd ő megmutatja, milyen ha gyerek van a háznál.
Így kezdődött H. Berta története is. Kinézett magának egy magyar párt, beadta a kérvényét, hogy megszülethessen nekik, a hivatalnok se tántorította el, hogy lehet jobban járna ha egy fejlődő országba születne, nem pedig Magyarországra, mert hát kérem itt van családon belüli erőszak, csecsemőgyilkosság és a GDP se valami fényes. De a kis Berta kitartott, ő bizony vállalja a küldetést, úgyhogy megkapta az engedélyt és a következő percben már egy petesejt felé száguldott. Magam elé képzeltem a Nicsak, ki beszél híres jelenetét és tovább kuncogtam.
Magáról a terhességről nem sok szó esik, inkább az első 1-2 évről. Az éjszakai kelésekről, az Anyatejesek Ligájáról, a leválásról, a beszédről, a mozgásról. Humoros, aranyos, élvezetes volt. Nem sok, nem kevés, még a hossza is pont jó.
Élvezetes olvasmány, kismamáknak, anyukáknak, kismamaság előtt állóknak szívből ajánlom, ha jót akarnak derülni egy babás könyv felett. Amúgy ez a könyv A kismama naplója folytatása, ami pedig a szerző blogjának a nyomtatott verziója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése