Egy testvérpár közös munkája a Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka. A meseregény írója a 29 éves Tóth Zita, aki jogászként dolgozik, az illusztrátora pedig a nővére, Tóth Anita, aki könyvtáros és latin szakos doktorandusz. 2009-ben az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg Filc kalandjainak első része, Filc, a zoknimuki címmel.
Kik is azok a zoknimukik? Röviden: falánk rongyzabálók. Ennél bővebben: házimanók, olyan tenyérnyi nagyságúak, jellegzetességük a nagy fülük.
Mit esznek? Nos, amikor úgy emlékeztek, hogy valahová letettetek valamit, de aztán mégsem találjátok ott, akkor biztosak lehettek abban, hogy a háttérben a zoknimukik állnak. A fél pár zoknik, a plüssökből eltűnő szivacstöltetek, a megfogyatkozott fonalgombolyagok mögött is ők állnak. De szeretik a rúzsokat (különösen, ha csókállóak), a Rubik-kockacukrot, befőttesgumikat és mindent, amire azt mondanátok, hogy kacat.
Hol laknak? Pincékben, padlásokon, kis járatokban, a lényeg, hogy az emberek ne vegyék észre őket. ... Kivéve Filc esetében, aki bizony összebarátkozott egy kisfiúval Félixel, aki mindig ellátja finomságokkal.
Egy napon Filc és a családja bálra hivatalosak, ahol a fiú zoknimuki egy elárvult mukilányra talál és hazaviszik magukkal. Aztán kiderül, hogy Biberke nem is olyan elárvult és haza kell jutnia. Így hát felkerekednek ketten és elindulnak a nagy kalandra, hogy megtalálják Biberke otthonát.
Olvastam, hogy Filc anyukájának a pöszesége többeknek zavaró volt. Ezzel én is így voltam, kicsit furának is találtam, hogy pont az anyuka pösze, tán egy kismukihoz jobban illet volna. Aztán, miután azt vettem észre, hogy Gyerkőcöm nevet ezen, agyalgatni kezdtem, vajon mi lehet a jelentőssége? És arra jutottam, hogy tán az írónő kedvessé akarta tenni a gyerekeknek, nem pedig csúfolódás céltáblájává. Mintha egyrészt a pösze gyerekeknek sugallni szerette volna, hogy nem kell szégyellni, mert lám, Filc anyukája is milyen aranyos és senkit se zavar, másrészt meg az olvasó gyerekekre akart hatni, hogy ne csúfolják ki a pösze gyerekeket. Aztán persze lehet, hogy ezt csak én magyarázom bele a történetbe, mindenesetre ezen elgondolkodva, örülök, hogy bele lett véve.
A pöszeségből kiindulva el lehet beszélgetni a kicsikkel más témákról is, mint pl. dadogás, túlsúly, stb., hogy nem szép dolog csúfolni senkit sem.
De visszatérve a mesére, egy kicsit nehezen tudtam elképzelni, ahogy ezek a kis manók zoknikat esznek, de láthatóan ez a Gyerkőcömet nem zavarta. A mese elolvasása óta jó játék számára, hogy a plüsseit csipesszel lógatja le onnan, ahonnan csak lehet, nyilván a csipeszpálya miatt. ;o)
Aranyos, kedves, egyszerű történet. Nem bonyolult, kisiskolásoknak vagy kisebbeknek felolvasva, szerintem élvezetes olvasmány lehet. Tökéletesen megfelel az első önállóan elolvasott mesének is.
Megjelenés: Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka (2011. Manó Könyvek)
Oldalszám: 229
Ára: 2490
A mese oldala ITT.
2011. július 19., kedd
Tóth Zita: Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka
írta:
Niki
közzétéve:
július 19, 2011
Írta
Niki
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Minket is zavart az anyuka pöszesége, nálunk a gyerekek nem nevettek rajta.:)
VálaszTörlés@Szilvamag. Igen, te voltál az egyik akinél olvastam, hogy szintén zavarónak találtad.
VálaszTörlés