Nem szoktam írni arról, hogy az adott hónapban milyen könyveket szereztem be, ugyanis nem szoktam "túlzásba" esni, de ebben a hónapban sikerült. ;o) Mentségemre legyenek a jó kis akciók, amiket egyszerűen nem tudtam kihagyni.
Vettem, kaptam, cseréltem:
Ebből már olvastam a Marianne 1. részét (ami nagyon tetszett), a Rubinvöröst (ami kedvenc lett), a Szép kis családot (ami fájdalmasan elgondolkodtató kis történet), a Csak ettem és fogytam c. könyvet (ami elolvasásával okosabb nem lettem, de nem rossz), a Ha megtudnád, hogy szeretlek ...-et (amiről azt hittem jobban fog tetszeni).
A Vénuszdombi meséket feladtam, nem jött be.
A Vince és Joy-t régebben olvastam, de 699 Ft-ért nem lehetett kihagyni. ;o)
A Biff evangéliumát is befejeztem, hamarosan majd írok róla.
A Veszélyes játékot elkezdtem, de eddig nem nyilatkoznék róla.
Az éhezők viadalát pedig most olvasom és érzem, hogy kedvenc lesz.
Amikre pedig hamarosan sort kerítek, mert nagyon kíváncsi vagyok rájuk, az a Második Atlantisz, A szabadulás és a Vonzódás. Utána pedig jön a többi.
Egy biztos, áprilisban visszafogom magamat. :oD
2011. március 31., csütörtök
2011. március 30., szerda
Christine Nöstlinger: Szép kis család
Amikor kézbe vettem a könyvet és láttam, hogy az Andersen-díjas Christine Nöstlinger írta, egyből eszembe jutott A cseregyerek c. könyve, ugyanis nagy kedvencem.
Nöstlinger bája egyszerűen utánozhatatlan. Ez a regénye pedig nagyon fájdalmas, de ugyanakkor nagyon elgondolkodtató is. Olyan, amivel nem árt meglepni a gyerkőcöket, ha hasonló problémák vannak a családban vagy nekünk elolvasni, hogy tudjuk, mit érezhetnek.
A könyv központjában a válás van és az, hogy éli meg ezt a 3 gyerek. Jelen esetben a 15 éves Karli (aki lány), a 13 éves Ani (aki pedig fiú) és a 7 éves Speedi (aki szintén fiú). Az ő szemükön keresztül olvashatunk a szülők megromlott házasságáról, majd a válásról. Finoman, de nagyon elgondolkodtató sorok is találhatóak a könyvben:
Magyarországon évente 24-25 ezer válás történik. Míg az 1980-as években 1000 házasságkötésre 346 válás jutott, a 2000-es években már 562. Több, mint a fele a házasságoknak válással végződik. És akkor volt egy nagyon szívszorító mondat a könyvben, amit egyszerűen nem találok most meg, de a lényege az volt, hogy a szülők akarnak elválni, a gyerekek nem feltétlenül akarnak a szüleiktől.
A Szép kis család egy család felbomlását akarja bemutatni. Hogyan élik meg a gyerekek? Az anyuka, aki a megcsalt fél? És az apuka az új barátnőjével? És felvetődik a kérdés, hogy megéri-e?
Kicsit idealizálva is érzem a történetet, hisz bár a szülők útjai külön váltak, de a végére mégis minden jó lett úgy, ahogy volt. Azért ez nem mindig alakul a valóságban is így. Nem mindig szereti meg a gyerkőc a másik fél új párját, sőt, haraggal fordul felé. Nyilván, az új barátnő karakterén keresztül akarta az írónő megmutatni, hogy senkinek se egyszerű az ilyen helyzet, de adjanak esélyt maguknak arra, hogy megkedvelhessék a "pótanyukát", hisz senki se sárkánynak született. ;o)
Mind a 3 gyerkőc a szívemhez nőtt. A kis Speedi az ártatlanságot képviseli, Ani már reálisabban látja a történteket, Karli pedig a határvonal. Amikor már átkacsingat az élete a felnőttek világába, de igazán még gyerek.
És megdöbbentő volt, hogy mennyire tisztán látnak, mennyi mindent észlelnek, amikről a szülők nem is tudnak.
Bár a regény gyermek-ifjúsági irodalom, úgy érzem felnőtteknek is érdekes olvasmány lehet, főleg ha hasonló cipőben járnak.
Megjelenés: Sowieso und überhaupt (1991.)/ Szép kis család (2011. Animus Kiadó)
Oldalszám: 149
Ára: 1980
Nöstlinger bája egyszerűen utánozhatatlan. Ez a regénye pedig nagyon fájdalmas, de ugyanakkor nagyon elgondolkodtató is. Olyan, amivel nem árt meglepni a gyerkőcöket, ha hasonló problémák vannak a családban vagy nekünk elolvasni, hogy tudjuk, mit érezhetnek.
A könyv központjában a válás van és az, hogy éli meg ezt a 3 gyerek. Jelen esetben a 15 éves Karli (aki lány), a 13 éves Ani (aki pedig fiú) és a 7 éves Speedi (aki szintén fiú). Az ő szemükön keresztül olvashatunk a szülők megromlott házasságáról, majd a válásról. Finoman, de nagyon elgondolkodtató sorok is találhatóak a könyvben:
"... a szülők szabadon örökbe adhatják a gyermeküket, ha nem óhajtják megtartani. De ha egy gyermek nem akarja a szüleit, nem adhatja örökbe őket és nem kereshet újakat."
"A jó megoldás valószínűleg az lenne, ha a házasságot fontolgató párok előbb kiállnának egy próbát, amely során letesztelnék, képesek-e hosszú távon együtt élni. És csak megfelelő eredmény esetén lenne szabad gyereket vállalniuk."
Magyarországon évente 24-25 ezer válás történik. Míg az 1980-as években 1000 házasságkötésre 346 válás jutott, a 2000-es években már 562. Több, mint a fele a házasságoknak válással végződik. És akkor volt egy nagyon szívszorító mondat a könyvben, amit egyszerűen nem találok most meg, de a lényege az volt, hogy a szülők akarnak elválni, a gyerekek nem feltétlenül akarnak a szüleiktől.
A Szép kis család egy család felbomlását akarja bemutatni. Hogyan élik meg a gyerekek? Az anyuka, aki a megcsalt fél? És az apuka az új barátnőjével? És felvetődik a kérdés, hogy megéri-e?
"... egy csendes, náddal körülölelt tó végső soron sokkal többet ér, mint egy hegyi patakocska szerelem nélkül. Mire megyek a vonzerővel meg a szívdobogással, ha egyébként az egész teljesen üres?"Nincs szó a történetben tettlegességről, durván elfajult problémákról. Egyszerűen csak a szülők kapcsolata kihűlt. Állandóan vitáztak, apuka beújított egy barátnőt, majd eljött az a pont, amikor összeszedte a cuccait és elköltözött. Nagyon jól rámutatott arra, hogy igazán ez a kapcsolat már menthetetlen volt és csak a gyerekek miatt bírták ennyi ideig. És felvetődött a kérdés, hogy a gyerekeknek hogy jobb? Ha a szülők elválnak, vagy ha együtt maradnak és folytatódnak a viták? Az örök kérdés.
Kicsit idealizálva is érzem a történetet, hisz bár a szülők útjai külön váltak, de a végére mégis minden jó lett úgy, ahogy volt. Azért ez nem mindig alakul a valóságban is így. Nem mindig szereti meg a gyerkőc a másik fél új párját, sőt, haraggal fordul felé. Nyilván, az új barátnő karakterén keresztül akarta az írónő megmutatni, hogy senkinek se egyszerű az ilyen helyzet, de adjanak esélyt maguknak arra, hogy megkedvelhessék a "pótanyukát", hisz senki se sárkánynak született. ;o)
Mind a 3 gyerkőc a szívemhez nőtt. A kis Speedi az ártatlanságot képviseli, Ani már reálisabban látja a történteket, Karli pedig a határvonal. Amikor már átkacsingat az élete a felnőttek világába, de igazán még gyerek.
És megdöbbentő volt, hogy mennyire tisztán látnak, mennyi mindent észlelnek, amikről a szülők nem is tudnak.
Bár a regény gyermek-ifjúsági irodalom, úgy érzem felnőtteknek is érdekes olvasmány lehet, főleg ha hasonló cipőben járnak.
Megjelenés: Sowieso und überhaupt (1991.)/ Szép kis család (2011. Animus Kiadó)
Oldalszám: 149
Ára: 1980
2011. március 29., kedd
Szerelmes tavasz a Bookline-nál
2011. március 25., péntek
Juliette Benzoni: Marianne I.
Először úgy terveztem, hogy csak 1 bejegyzés lesz, amiben összefoglalom majd az egész sorozatot, jobban átlátva az egészet, de úgy érzem úgy lesz mégis a legjobb, ha részenként is kitérek rájuk. Benzoni megérdemli a figyelmet és nem tudom elégszer hangoztatni, hogy aki szereti a történelmi regényeket, ne hagyja ki az írónő műveit.
Történeteiben valós történelmi szereplők, helyszínek, események szerepelnek, de ezeket természetesen kénye kedve szerint csűri-csavarja, élve az írói szabadsággal. Én leginkább azt szeretem a regényeiben, hogy varázslatosan fogalmaz, elénk tudja tárni a történelmet, valós történelmi személyeket vonultat fel, épít köréjük történetet.
Az előző bejegyzésemben felvezettem a könyv történelmi hátterét.
A történet 1793-ban veszi kezdetét. Angliában, egy nemesi vénkisasszony birtokára titokzatos látogató érkezik. Egy pap, karjában egy csecsemővel, akiről azt állítja, hogy nem más, mint az úrnő Franciaországban férjhez ment húgának a kislánya. A kis Marianne szülei királypártiak voltak, önként, kéz a kézben sétáltak a vérpadra.
A nagynéni magához veszi a kislányt és sajtjaként neveli fel. Marianne megtanul vívni, úszni tanul a hideg patakban, tud vadászni, lovagolni, több nyelven beszél és varázslatosan énekel.
Majd a történet 1809-ben folytatódik. A lány az esküvőjére készül, rajongva néz a leendő férjére, nagyon szereti őt. A nagynéni meghal, de halála előtt ígéretet vesz a paptól, hogy az esküvő nem marad el.
A nagy nap megtörténik, Marianne repes a boldogságtól, de a nászéjszakáján minden pokollá változik. A fiatal lánynak Franciaországba kell menekülne, ahol reményei szerint 2 rokonát is megtalálja majd. Édesapja testvérét és magát Josephinet, akinek az unokahúga. Kalandok sora vár rá, de a sors nagyon kegyes hozzá. Megismerkedik a szerelemmel (de biztos azt szereti, akit tényleg neki szánt a sors?) és a sorsa kereszteződik Napóleonéval is. A "korzikai"val, akiről gyermekkorában csak rosszat hallott. ...
Olvasmányos, fordulatos, rengeteg valós történelmi személlyel. Nagyon jól felvázolja az adott kort, mi miért történt, hogyan éltek az emberek, teljesen egész képet tár elénk, hogy közel érezzük magunkhoz, megértsük a történelemnek ezen részét.
Érdekes volt többek között Napóleonról is olvasni, akiről igazán annyi maradt meg bennem a tanulmányaim során, hogy alacsony, pattogó, harcias kis emberke volt. Az írónő kitér arra, hogy a nők szívét hevesen megdobogtatta, sok szeretővel "dicsekedhetett", akiket aztán bőségesen ellátott anyagi javakkal. De enyhén szólva féltékeny alkat volt és bizony ott volt benne az elfojtott agresszió is.
Josephine pedig alapjáraton egy elég szomorú szereplő. Őt amolyan csendes, finom nőnek tudom elképzelni, aki mindent elvisel, csak az imádott Napóleonának jó legyen. Szörnyű lehetett neki, hogy nem tudott örököst világra hozni, ezért bele kellett egyeznie a válásba, elfogadni, hogy a férfi akit szeret egy "anyaméhet" vesz feleségül, ahogy Napóleon jellemezte Mária Lujzát. És akkor a szeretők létezése se maradt előtte titokban.
Marianne pedig egy fiatal, heves, művelt lány. Tán egy kicsit túlságosan is ártatlan és naiv, na de az élet biztos megedzi majd őt a sorozat további 5 kötetében, hisz az életét követhetjük majd nyomon.
És van még egy szereplő, akibe én már az első pillanatban "beleszerettem". A kiléte legyen titok, olvassátok el a kötetet. ;o)
Nem kimondottan romantikus történetről van szó, bár tény és való, hogy nem marad ki belőle, hisz a főszereplő nem más, mint egy nagyon szép fiatal nő, aki előtt férfiak/birodalmak heverhetnek, de nem a romantika van a középpontban, hanem a történelem. Szóval a romantikus történetet nem kedvelők is próbálkozhatnak vele. ;o)
A sorozat következő része: Az ismeretlen toscanai
Megjelenés: Marianne- Une étolie pour Napoléon (1969.)/Marianne I.- Napóleon szerencsecsillaga (2005. Geopen Könyvkiadó)
Oldalszám: 691
Ára: 2490
Történeteiben valós történelmi szereplők, helyszínek, események szerepelnek, de ezeket természetesen kénye kedve szerint csűri-csavarja, élve az írói szabadsággal. Én leginkább azt szeretem a regényeiben, hogy varázslatosan fogalmaz, elénk tudja tárni a történelmet, valós történelmi személyeket vonultat fel, épít köréjük történetet.
Az előző bejegyzésemben felvezettem a könyv történelmi hátterét.
A történet 1793-ban veszi kezdetét. Angliában, egy nemesi vénkisasszony birtokára titokzatos látogató érkezik. Egy pap, karjában egy csecsemővel, akiről azt állítja, hogy nem más, mint az úrnő Franciaországban férjhez ment húgának a kislánya. A kis Marianne szülei királypártiak voltak, önként, kéz a kézben sétáltak a vérpadra.
A nagynéni magához veszi a kislányt és sajtjaként neveli fel. Marianne megtanul vívni, úszni tanul a hideg patakban, tud vadászni, lovagolni, több nyelven beszél és varázslatosan énekel.
Majd a történet 1809-ben folytatódik. A lány az esküvőjére készül, rajongva néz a leendő férjére, nagyon szereti őt. A nagynéni meghal, de halála előtt ígéretet vesz a paptól, hogy az esküvő nem marad el.
A nagy nap megtörténik, Marianne repes a boldogságtól, de a nászéjszakáján minden pokollá változik. A fiatal lánynak Franciaországba kell menekülne, ahol reményei szerint 2 rokonát is megtalálja majd. Édesapja testvérét és magát Josephinet, akinek az unokahúga. Kalandok sora vár rá, de a sors nagyon kegyes hozzá. Megismerkedik a szerelemmel (de biztos azt szereti, akit tényleg neki szánt a sors?) és a sorsa kereszteződik Napóleonéval is. A "korzikai"val, akiről gyermekkorában csak rosszat hallott. ...
Olvasmányos, fordulatos, rengeteg valós történelmi személlyel. Nagyon jól felvázolja az adott kort, mi miért történt, hogyan éltek az emberek, teljesen egész képet tár elénk, hogy közel érezzük magunkhoz, megértsük a történelemnek ezen részét.
Érdekes volt többek között Napóleonról is olvasni, akiről igazán annyi maradt meg bennem a tanulmányaim során, hogy alacsony, pattogó, harcias kis emberke volt. Az írónő kitér arra, hogy a nők szívét hevesen megdobogtatta, sok szeretővel "dicsekedhetett", akiket aztán bőségesen ellátott anyagi javakkal. De enyhén szólva féltékeny alkat volt és bizony ott volt benne az elfojtott agresszió is.
Josephine pedig alapjáraton egy elég szomorú szereplő. Őt amolyan csendes, finom nőnek tudom elképzelni, aki mindent elvisel, csak az imádott Napóleonának jó legyen. Szörnyű lehetett neki, hogy nem tudott örököst világra hozni, ezért bele kellett egyeznie a válásba, elfogadni, hogy a férfi akit szeret egy "anyaméhet" vesz feleségül, ahogy Napóleon jellemezte Mária Lujzát. És akkor a szeretők létezése se maradt előtte titokban.
Marianne pedig egy fiatal, heves, művelt lány. Tán egy kicsit túlságosan is ártatlan és naiv, na de az élet biztos megedzi majd őt a sorozat további 5 kötetében, hisz az életét követhetjük majd nyomon.
És van még egy szereplő, akibe én már az első pillanatban "beleszerettem". A kiléte legyen titok, olvassátok el a kötetet. ;o)
Nem kimondottan romantikus történetről van szó, bár tény és való, hogy nem marad ki belőle, hisz a főszereplő nem más, mint egy nagyon szép fiatal nő, aki előtt férfiak/birodalmak heverhetnek, de nem a romantika van a középpontban, hanem a történelem. Szóval a romantikus történetet nem kedvelők is próbálkozhatnak vele. ;o)
A sorozat következő része: Az ismeretlen toscanai
Megjelenés: Marianne- Une étolie pour Napoléon (1969.)/Marianne I.- Napóleon szerencsecsillaga (2005. Geopen Könyvkiadó)
Oldalszám: 691
Ára: 2490
2011. március 23., szerda
Háttér Juliette Benzoni "Marianne" sorozatához
Juliette Benzoni neve biztosíték arra, hogy bármely regényfolyamába is kezdünk bele, történelmileg hiteles (persze ettől függetlenül él az írói szabadsággal) sorozatot foguk olvasni, egy kis romantikával fűszerezve. Szinte végigkövethetjük Franciaország történelmét a regényeiben. Fantasztikusan ír, sikerül neki elénk festenie a régi korokat, gyönyörűen fogalmaz, történetei fordulatosak.
Valós történelmi szereplők, események tűnnek fel a Marianne sorozatában is, ami a napóleoni idők alatt játszódik. A sorozat 6 részes, magyarul mindegyik 2005-ben jelent meg a Geopen Könyvkiadó gondozásában, de az írónő 1969 és 1974 között írta őket. Egy 15 részes francia TV sorozat is készült belőle 1983-ban. Itt tudtok böngészgetni a képek között. Én őszintén szólva, nagyon nem így képzelem el magamban a szereplőket.
A napokban fejeztem be a sorozat első részét, a Napóleon szerencsecsillagát, de mielőtt írok róla, szeretnék egy kis történelmi hátteret is felvezetni, csak úgy az érdekesség miatt, hátha így jobban kedvet kaptok az olvasásához. Én mindenkit arra ösztönzök, hogy próbálkozzon Benzonival, ha szereti a történelmi regényeket egy kis romantikával. Nekem személy szerint az Államtitok sorozata volt eddig a kedvencem, de a Marianne is nagyon jónak tűnik. ;o)
Történelem tekintetében kezdjük akkor XVI. Lajos korával. 1774-től 1792-ig uralkodott Franciaországban. Felesége Mária Antónia osztrák főhercegnő volt, Mária Terézia legkisebb lánya, aki 15 évesen, 1770-ben érkezett a francia udvarba. A házasságukat 7 évig nem hálták el, szinte barátként éltek egymás mellett. Első gyermekük 1778-ban született meg (Mária Terézia Sarolta), a második 1781-ben (Lajos József), de ő 1789-ben meghalt tuberkulózisban. 1785-ben született Lajos Károly, 1786-ban Zsófia Heléna Beatrix, de 11 hónapos korában meghalt a kislány.
Franciaország már akkor súlyos pénzügyi gondokkal küszködött, amikor a királyt megkoronázták. A nép fokozatosan a pár ellen fordult amikor azt tapasztalták, hogy míg ők éheztek, Mária Antónia milliókat költött ruhákra, ékszerekre, felújításokra és a hozzá közel állókkal is bőkezű volt, a király pedig ehhez segítő kezet nyújtott neki. Gondolom részletesebben nem kell bemutatnom az életútjukat.
A királyt 1793. január 21-én végezték ki, Mária Antóniát pedig ugyanezen év október 16-án.
Lajos Károly 1795-ben halt meg tuberkulózisban, Mária Terézia Sarolta 1851-ben.
A királyi pár lefejezése után a Nemzetgyűlés vette át a hatalmat, de aztán feltűnt a színen a "korzikai" vagyis Bonaparte Napóleon.
1804-ben koronázták császárrá. Ekkor már a felesége volt Josephine de Beauharnais, aki 6 évvel volt idősebb Napóleonnál és 2 gyermeke született az előző házasságából.
Közös gyermekük nem született, ezért Napóleon 1810-ben elvált Josephine-től és feleségül vette a néhai Mária Antónia unokahúgát, Mária Lujza osztrák főhercegnőt. 1811-ben meg is született a trónörökös.
Napóleonnak számtalan szeretője volt és lényegében történelmileg idáig fontosak nekünk az események a sorozat szempontjából. ;o) Ugyanis Marianne a történetben nem más (legalábbis az első kötetben), mint Josephine unokahúga, Napóleon szeretője és amúgy angol emigráns, de kitalált szereplő.
Valós történelmi szereplők, események tűnnek fel a Marianne sorozatában is, ami a napóleoni idők alatt játszódik. A sorozat 6 részes, magyarul mindegyik 2005-ben jelent meg a Geopen Könyvkiadó gondozásában, de az írónő 1969 és 1974 között írta őket. Egy 15 részes francia TV sorozat is készült belőle 1983-ban. Itt tudtok böngészgetni a képek között. Én őszintén szólva, nagyon nem így képzelem el magamban a szereplőket.
A napokban fejeztem be a sorozat első részét, a Napóleon szerencsecsillagát, de mielőtt írok róla, szeretnék egy kis történelmi hátteret is felvezetni, csak úgy az érdekesség miatt, hátha így jobban kedvet kaptok az olvasásához. Én mindenkit arra ösztönzök, hogy próbálkozzon Benzonival, ha szereti a történelmi regényeket egy kis romantikával. Nekem személy szerint az Államtitok sorozata volt eddig a kedvencem, de a Marianne is nagyon jónak tűnik. ;o)
Történelem tekintetében kezdjük akkor XVI. Lajos korával. 1774-től 1792-ig uralkodott Franciaországban. Felesége Mária Antónia osztrák főhercegnő volt, Mária Terézia legkisebb lánya, aki 15 évesen, 1770-ben érkezett a francia udvarba. A házasságukat 7 évig nem hálták el, szinte barátként éltek egymás mellett. Első gyermekük 1778-ban született meg (Mária Terézia Sarolta), a második 1781-ben (Lajos József), de ő 1789-ben meghalt tuberkulózisban. 1785-ben született Lajos Károly, 1786-ban Zsófia Heléna Beatrix, de 11 hónapos korában meghalt a kislány.
Franciaország már akkor súlyos pénzügyi gondokkal küszködött, amikor a királyt megkoronázták. A nép fokozatosan a pár ellen fordult amikor azt tapasztalták, hogy míg ők éheztek, Mária Antónia milliókat költött ruhákra, ékszerekre, felújításokra és a hozzá közel állókkal is bőkezű volt, a király pedig ehhez segítő kezet nyújtott neki. Gondolom részletesebben nem kell bemutatnom az életútjukat.
A királyt 1793. január 21-én végezték ki, Mária Antóniát pedig ugyanezen év október 16-án.
Lajos Károly 1795-ben halt meg tuberkulózisban, Mária Terézia Sarolta 1851-ben.
A királyi pár lefejezése után a Nemzetgyűlés vette át a hatalmat, de aztán feltűnt a színen a "korzikai" vagyis Bonaparte Napóleon.
1804-ben koronázták császárrá. Ekkor már a felesége volt Josephine de Beauharnais, aki 6 évvel volt idősebb Napóleonnál és 2 gyermeke született az előző házasságából.
Közös gyermekük nem született, ezért Napóleon 1810-ben elvált Josephine-től és feleségül vette a néhai Mária Antónia unokahúgát, Mária Lujza osztrák főhercegnőt. 1811-ben meg is született a trónörökös.
Napóleonnak számtalan szeretője volt és lényegében történelmileg idáig fontosak nekünk az események a sorozat szempontjából. ;o) Ugyanis Marianne a történetben nem más (legalábbis az első kötetben), mint Josephine unokahúga, Napóleon szeretője és amúgy angol emigráns, de kitalált szereplő.
"közös ügyünk az irodalom, az olvasás szeretete és népszerűsítése"
Egy csupa huszonéves fiatalból álló, független stáb az év eleje óta dokumentumfilmet forgat Versmob 0411 címmel. Céljuk annyi volt, hogy fölkutassák a kortárs magyar költészetet, beszélgessenek minél több költővel arról, hogy hol van ma, 2011-ben a vers, a rím, az irodalom helye és szerepe a világban.
Tegnap megkerestek e-mailben és arra kértek, hogy linkeljem be nektek az oldalukat, amin egyelőre a dokumentumfilmnek az előzetesét megnézhetitek. A teljes filmet április 11-től lehet teljes egészében, ingyenesen megnézni majd ITT.
Nekem igazán ez a 2 mondat szúrt szemet a levélben:
Így én pedig arra kérlek titeket, hogy csatlakozzatok ti is, osszátok meg a linkjüket a blogjaitokon, a közösségi oldalakon. :o)
Tegnap megkerestek e-mailben és arra kértek, hogy linkeljem be nektek az oldalukat, amin egyelőre a dokumentumfilmnek az előzetesét megnézhetitek. A teljes filmet április 11-től lehet teljes egészében, ingyenesen megnézni majd ITT.
Nekem igazán ez a 2 mondat szúrt szemet a levélben:
"Ezt az előzetest és az egész projektet szeretném a figyelmedbe ajánlani, mert úgy gondolom, hogy közös ügyünk az irodalom, az olvasás szeretete és népszerűsítése. Arra kérlek, hogy ... segíts nekünk rávilágítani arra, hogy a költészet egy nagyon is egy élő, vagány és fantasztikus dolog. "
Így én pedig arra kérlek titeket, hogy csatlakozzatok ti is, osszátok meg a linkjüket a blogjaitokon, a közösségi oldalakon. :o)
2011. március 22., kedd
Kerstin Gier: Rubinvörös
Szerintem bátran írhatom, hogy Kerstin Gier Rubinvörös c. ifjúsági regénye rövid időn belül is nagy sikert ért el kis hazánkban. Legalábbis én még a sok olvasói vélemény között egy negatívba se botlottam bele, de nem is én leszek az első aki ilyet ír majd. ;o)
Nagyon tetszett, teljesen odáig vagyok érte, kedvenc született. Bűbájos, ártatlan, izgalmas, egyszerű, de mégis titokzatos, igazi ízig-vérig ifjúsági regény. Nincs benne túlfűtött erotika, ami ki tudja nálam verni a biztosítékot ebben a kategóriában. Egyszerűen úgy jó, ahogy van.
Élveztem minden sorát, faltam a lapokat és szomorúan láttam mindig, hogy jaj nekem, már csak 100, már csak 50, már csak 10 oldal van háta, jaj ne. Olvastam volna tovább, lerakni se akartam.
Szerencsére egy trilógiáról van szó és ha minden igaz, magyarul is olvasható lesz hamarosan a második kötet, de én már most tűkön ülök, nagyon várom. Kész vagyok, odáig vagyok érte a "vén" fejemmel is. :o)
Az írónőtől más magyarul megjelent történetet még nem olvastam, de az érezhető volt, hogy nem első könyves. 35 könyve jelent meg eddig németül, magyarul a Rubinvörössel együtt 5 olvasható. Többek között az ő műve az Anyák maffiája, Férfiak és egyéb katasztrófák, Halálom után felbontandó, Keresztanya-Az anyák maffiája tovább nyomoz.
De akkor nézzük a történetet. Először is magát a látványt.
Nagyon tetszik a borító. Először azt hittem, hogy Sarah Gibb készítette, mert ő is hasonló illusztrációkat szokott, de nem. Eva Schöffmann-Davidov az illusztrátor, azt hiszem jó lesz megjegyezni a nevét.
Ami pedig különösen tetszett, hogy nem feketék a betűk, hanem mélyebb vörösek/rubinvörösek. Kíváncsi leszek, hogy a folytatásoknál a betűszín meg fog-e egyezni majd a cím színével. Ugyanis a másik 2 kötet címe elviekben Zafírkék és Smaragdzöld lesz.
És akkor a tartalom.
Gwendolyn 16 éves, az édesanyjával és két testvérével a nagymamájához költözött, miután meghalt az édesapja. A házban nem csak a karót nyelt nagymama él, hanem a nagymama sógornője, Gwendolyn nagynénje és az ő lánya Charlotte (aki amúgy 1 nappal idősebb a lánynál), ill. egy háztartási alkalmazott. A családban öröklődik egy olyan gén, amivel időutazásra képes az alany. Mindenki azt hiszi, arra készül, hogy Charlotte örökli, vívóleckéken hegedűórákon vesz részt, minden olyan dolgot megtanul, amit hasznosítani tud, ha a múltban találja magát. Igen ám, de aztán mindenki meglepetésére Gwendolyn teleportál a múltba. A lány semmire sincs felkészülve, semmit se ért, ráadásul mindenféle "szent" küldetésről beszélnek neki, amihez kap egy társat is a 19 éves és nagyon szívdobogtató Gideon szerepében. Ráadásul a múltban is ott vannak a titkok. ...
Nagyon jól felépített történet. Titkos társaság, időutazás, titok a múltban és a sejtések, hogy mik lehetnek majd a folytatásokban. Aki nem olvasta, ne hagyja ki!
Külföldön is nagy sikereket ért el, megmozgatta a rajongók fantáziáját a történet. Keresgetés közben akadtam erre az oldalra. Érdemes megnézni JackpotGirl91 alkotásait, szenzációsak! A Rubinvöröshöz is készített néhány illusztrációt.
Szóval nagyon tetszett és nagyon várom a folytatást. :o)
Megjelenés: Rubinrot, Liebe geht durch alle Zeiten (2009.)/ Rubinvörös, Időtlen szerelem (2010. Könyvmolyképző Kiadó)
Oldalszám: 334
Ára: 2999 Ft
Az írónő oldala ITT.
Nagyon tetszett, teljesen odáig vagyok érte, kedvenc született. Bűbájos, ártatlan, izgalmas, egyszerű, de mégis titokzatos, igazi ízig-vérig ifjúsági regény. Nincs benne túlfűtött erotika, ami ki tudja nálam verni a biztosítékot ebben a kategóriában. Egyszerűen úgy jó, ahogy van.
Élveztem minden sorát, faltam a lapokat és szomorúan láttam mindig, hogy jaj nekem, már csak 100, már csak 50, már csak 10 oldal van háta, jaj ne. Olvastam volna tovább, lerakni se akartam.
Szerencsére egy trilógiáról van szó és ha minden igaz, magyarul is olvasható lesz hamarosan a második kötet, de én már most tűkön ülök, nagyon várom. Kész vagyok, odáig vagyok érte a "vén" fejemmel is. :o)
Az írónőtől más magyarul megjelent történetet még nem olvastam, de az érezhető volt, hogy nem első könyves. 35 könyve jelent meg eddig németül, magyarul a Rubinvörössel együtt 5 olvasható. Többek között az ő műve az Anyák maffiája, Férfiak és egyéb katasztrófák, Halálom után felbontandó, Keresztanya-Az anyák maffiája tovább nyomoz.
De akkor nézzük a történetet. Először is magát a látványt.
Nagyon tetszik a borító. Először azt hittem, hogy Sarah Gibb készítette, mert ő is hasonló illusztrációkat szokott, de nem. Eva Schöffmann-Davidov az illusztrátor, azt hiszem jó lesz megjegyezni a nevét.
Ami pedig különösen tetszett, hogy nem feketék a betűk, hanem mélyebb vörösek/rubinvörösek. Kíváncsi leszek, hogy a folytatásoknál a betűszín meg fog-e egyezni majd a cím színével. Ugyanis a másik 2 kötet címe elviekben Zafírkék és Smaragdzöld lesz.
És akkor a tartalom.
Gwendolyn 16 éves, az édesanyjával és két testvérével a nagymamájához költözött, miután meghalt az édesapja. A házban nem csak a karót nyelt nagymama él, hanem a nagymama sógornője, Gwendolyn nagynénje és az ő lánya Charlotte (aki amúgy 1 nappal idősebb a lánynál), ill. egy háztartási alkalmazott. A családban öröklődik egy olyan gén, amivel időutazásra képes az alany. Mindenki azt hiszi, arra készül, hogy Charlotte örökli, vívóleckéken hegedűórákon vesz részt, minden olyan dolgot megtanul, amit hasznosítani tud, ha a múltban találja magát. Igen ám, de aztán mindenki meglepetésére Gwendolyn teleportál a múltba. A lány semmire sincs felkészülve, semmit se ért, ráadásul mindenféle "szent" küldetésről beszélnek neki, amihez kap egy társat is a 19 éves és nagyon szívdobogtató Gideon szerepében. Ráadásul a múltban is ott vannak a titkok. ...
Nagyon jól felépített történet. Titkos társaság, időutazás, titok a múltban és a sejtések, hogy mik lehetnek majd a folytatásokban. Aki nem olvasta, ne hagyja ki!
Külföldön is nagy sikereket ért el, megmozgatta a rajongók fantáziáját a történet. Keresgetés közben akadtam erre az oldalra. Érdemes megnézni JackpotGirl91 alkotásait, szenzációsak! A Rubinvöröshöz is készített néhány illusztrációt.
Szóval nagyon tetszett és nagyon várom a folytatást. :o)
Megjelenés: Rubinrot, Liebe geht durch alle Zeiten (2009.)/ Rubinvörös, Időtlen szerelem (2010. Könyvmolyképző Kiadó)
Oldalszám: 334
Ára: 2999 Ft
Az írónő oldala ITT.
2011. március 20., vasárnap
Camilla Lackberg: A prédikátor
Izgatottan vettem kézbe Camilla Lackberg magyarul megjelent második regényét. A Jéghercegnő is tetszett, újra kacifántos cselekményre számítottam és arra, hogy nem fogok tudni egykönnyen rájönni ki is lehet a tettes, mielőtt kiderül a történetben. Nos, jók voltak a megérzéseim.
A prédikátor még kacifántosabb volt a sok-sok szereplőjével. Néha hasznát tudtam volna venni egy ki-kicsodának, mert úgy éreztem elveszek a sok szereplő között, de azért a vége felé a helyére kerültek a dolgok. ;o)
Ami pedig a megoldást illeti, viszonylag hamar rájöttem ki lehet a tettes, csak egyszerűen nem állt össze a kép, hogy miért.
A Jéghercegnőben megismert szereplőink élete folytatódik. Ugyanúgy feltűnik a színen Patrik, Erica, Mellberg, Annika és a többiek, csak persze a gyilkosság és a tettes más. ;o)
Az ügy az 1970-es évek végén kezdődik, amikor eltűnt 2 fiatal nő, majd 2003-ban folytatódik, amikor úgy tűnik, a gyilkos visszatért Fjallbackba. Megismerhetünk egy szövevényes családi kapcsolatot, úgy éreztem, hogy egyre csak bonyolódik a történet ahelyett, hogy kezdene kiderülni ki is lehet a tettes. Aztán persze rájöttem, hogy a megoldás jóval egyszerűbb, mint gondoltam volna.
Kezdem úgy érezni, hogy a skandináv krimik titka a lélektani ábrázolás. És van bennük egyfajta hűvösség, ami körülleng az olvasása során.
A borítót nézve, újra a fehér és jeges szín tűnt fel, aminek már a látványától is felállt a szőr a hátamon. Ezek után fura volt olvasni, hogy milyen meleg nyár is volt a történtekkor Fjallbackaban. Valahogy nekem a meleg nem passzol a skandináv országokkal, de persze viszonyítás kérdése, hogy mi is a meleg időjárás. ;o)
Ami viszont kicsit fura volt, hogy hogyan bántak a rokonok, ismerősök Ericaval az állapotában.
Nem az a fajta krimi, amikor tövig rágod a körmödet az olvasása során, inkább olyan, amikor kétségbeesetten igyekszel eligazodni a szálak között és rájönni ki is lehet a tettes. :o)
Izgalmas, fordulatos volt, aki szereti a krimiket ne hagyja ki.
Megjelenés: Isprinsessan (2002.)/A prédikátor (2010. Animus Kiadó)
Oldalszám: 316
Ára: 2790
Az írónő oldala ITT.
A prédikátor még kacifántosabb volt a sok-sok szereplőjével. Néha hasznát tudtam volna venni egy ki-kicsodának, mert úgy éreztem elveszek a sok szereplő között, de azért a vége felé a helyére kerültek a dolgok. ;o)
Ami pedig a megoldást illeti, viszonylag hamar rájöttem ki lehet a tettes, csak egyszerűen nem állt össze a kép, hogy miért.
A Jéghercegnőben megismert szereplőink élete folytatódik. Ugyanúgy feltűnik a színen Patrik, Erica, Mellberg, Annika és a többiek, csak persze a gyilkosság és a tettes más. ;o)
Az ügy az 1970-es évek végén kezdődik, amikor eltűnt 2 fiatal nő, majd 2003-ban folytatódik, amikor úgy tűnik, a gyilkos visszatért Fjallbackba. Megismerhetünk egy szövevényes családi kapcsolatot, úgy éreztem, hogy egyre csak bonyolódik a történet ahelyett, hogy kezdene kiderülni ki is lehet a tettes. Aztán persze rájöttem, hogy a megoldás jóval egyszerűbb, mint gondoltam volna.
Kezdem úgy érezni, hogy a skandináv krimik titka a lélektani ábrázolás. És van bennük egyfajta hűvösség, ami körülleng az olvasása során.
A borítót nézve, újra a fehér és jeges szín tűnt fel, aminek már a látványától is felállt a szőr a hátamon. Ezek után fura volt olvasni, hogy milyen meleg nyár is volt a történtekkor Fjallbackaban. Valahogy nekem a meleg nem passzol a skandináv országokkal, de persze viszonyítás kérdése, hogy mi is a meleg időjárás. ;o)
Ami viszont kicsit fura volt, hogy hogyan bántak a rokonok, ismerősök Ericaval az állapotában.
Nem az a fajta krimi, amikor tövig rágod a körmödet az olvasása során, inkább olyan, amikor kétségbeesetten igyekszel eligazodni a szálak között és rájönni ki is lehet a tettes. :o)
Izgalmas, fordulatos volt, aki szereti a krimiket ne hagyja ki.
Megjelenés: Isprinsessan (2002.)/A prédikátor (2010. Animus Kiadó)
Oldalszám: 316
Ára: 2790
Az írónő oldala ITT.
2011. március 19., szombat
Ide nekem mindet!
Most úgy érzem, legszívesebben egyszerre olvasnám az összes könyvet, ami itthon vár rám.
Az utóbbi napokban sikerült szert tennem Juliette Benzoni Marianne sorozatára (aki nem olvasott az írónőtől még, az nem tudja milyen az igazán jó történelmi regény, egy kis romantikával fűszerezve), sikerült 3 olyan könyvet is beszereznem, amiket rég óta szeretnék elolvasni: Férjek és hazugságok, Veszélyes játék, A szabadulás. Továbbá itt vár rám életem első könyves nyereménye A Turista személyében, aminek hamarosan jön a második része, szóval jó lenne elolvasni már. Aztán egy cserének köszönhetően várom a Katherine első részét, kölcsönnek köszönhetően a Jó az ágyban-t. És akkor itt van még az események közül az Anna Karenina (igaz, ez újra olvasás lesz majd), ill. a Csökkentsd a várólistádat 2011.!, amik közül még 10 könyv vár rám. Aztán szeretném elolvasni a Rubinvörös folytatását a Saphirblau-t, bár mire végzek vele megjelenik magyarul. :o)
Az utóbbi napokban sikerült szert tennem Juliette Benzoni Marianne sorozatára (aki nem olvasott az írónőtől még, az nem tudja milyen az igazán jó történelmi regény, egy kis romantikával fűszerezve), sikerült 3 olyan könyvet is beszereznem, amiket rég óta szeretnék elolvasni: Férjek és hazugságok, Veszélyes játék, A szabadulás. Továbbá itt vár rám életem első könyves nyereménye A Turista személyében, aminek hamarosan jön a második része, szóval jó lenne elolvasni már. Aztán egy cserének köszönhetően várom a Katherine első részét, kölcsönnek köszönhetően a Jó az ágyban-t. És akkor itt van még az események közül az Anna Karenina (igaz, ez újra olvasás lesz majd), ill. a Csökkentsd a várólistádat 2011.!, amik közül még 10 könyv vár rám. Aztán szeretném elolvasni a Rubinvörös folytatását a Saphirblau-t, bár mire végzek vele megjelenik magyarul. :o)
2011. március 18., péntek
Újra Nagy könyvelhagyó nap
"Március 25-én ünnepli harmadik születésnapját a Veszíts el egy könyvet! Az évfordulót a nemes hagyományoknak megfelelően egy nagy könyvelhagyó nappal szeretnénk emlékezetessé tenni. Ha szeretsz játszani, ha neked is van egy könyved, amit hajlandó lennél a vak véletlenre (vagyis egy ismeretlen olvasóra) bízni, ha mindezt regisztrálnád a játék honlapján - http://veszitsel.konyvtar.hu/ - is, és ha vállalod, hogy egy sétával egybekötött könyvelhagyással te is népszerűsíted a játékot és az olvasást, akkor add tovább te is a felhívást saját blogodon (vagy offold szanaszét valaki más blogját :)) és persze március 25-én – amúgy pénteken – legyél te is résztvevője a nagy könyvelhagyó napnak, és veszíts el egy könyvet."Szöveg forrása: http://konyvtar.hu/hirek/1414
A kép forrása: moly-os esemény, csatlakozz te is!
Csak ettem és fogytam
Most a szokásostól eltérően nem regényről, mesekönyvről fogok írni nektek, hanem egy életmódváltásról, fogyásról szóló könyvről.
A Csak ettem és fogytam szinte berobbant a könyvpiacra tavaly és hosszú hónapokig az Alexandra oldalán benne volt a TOP10-ben. Ez is bizonyítja, hogy az embereket nagyon érdeklik az olyan könyvek, amik segítségével abban reménykednek, hogy sikerül megszabadulniuk a fölösleges kilóiktól. Látva a borítón szereplő hölgyet és urat és mellettük a fogyásuk számát 3 hónap alatt, nekem is tátva maradt a szám, a tudás birtokában akartam lenni.
Én vagyok az a fiatal nő, aki serdülőkora óta folyamatosan súlyproblémákkal küzd. Rengeteg módszert kipróbáltam, nagyon sokszor nekiugrottam, volt, hogy sikerrel jártam aztán mégis visszakúsztak azok a fránya pluszok.
Úgy gondoltam mielőtt kézbe vettem a könyvet, hogy felépítését tekintve ugyanolyan lesz, mint más hasonló témájú kiadványok. Mikor mit ehetek, miért, receptek, lelki fröccsök, rádöbbentések amik megadják a lökést, hogy igen, el kell kezdenem és végig is kell csinálnom, történetek sikeres fogyásokról.
Nos, a Csak ettem és fogytam nem követi ezt a sablont, egyedinek mondanám. Ne számítsatok arra, hogy le lesz írva mikor mit ehettek, ne számítsatok receptekre. A könyv szorosan összefügg, amolyan kiegészítése a Gastroyale ABC módszerének menüjével. Lényegében arról szól a könyv, hogy miért dönts az ABC módszer mellett, miért jó ez, ezt támasztják alá sok-sok sikeres fogyás történetével amik lendületet adhatnak. Viszont, a módszert csak úgy tudod kipróbálni, hogy megrendeled a menüt. Nincs arról szó, hogy magadnak állítod össze. Az ételszállító cégtől rendeled meg a napi mennyiséget, amit fogyaszthatsz.
Ezek után gyorsan felmentem a cég oldalára, kiszámoltam a heti árakat, majd rájöttem, hogy számunkra ez anyagilag nem bekalkulálható jelenleg. Így a módszert nem próbáltam, csak a könyvet olvastam. :o)
De akkor egy kicsit a módszerről, amit a könyv borítója csak MEGOLDÁS-ként hirdet.
A módszer szerint a sikeres fogyás titka a lúgosítás, a zsírégető liszt (igen, már ilyen is van) és az édesvízi mikroalga. Na meg persze egy jó adag motiváció és az ABC módszer menüje.
Lényegében semmi dolga nincs a fogyni vágyónak, mint megrendeli a menüt, akkor fogyasztja el és azt amikor kell, mást nem eszik ezeken kívül, megfelelő mennyiségű folyadékot fogyaszt, mozog is a lehetőségeinek megfelelően, majd nézi a mérleg mutatóját 1 hónap múlva.
És akkor nézzük pro és contra:
A házhoz szállítás tényleg nagyon praktikus. Nem kell külön főznöd magadra, külön be vannak dobozolva, hogy mikor mit ehetsz. Szakemberek állítják össze a menüsort, megfelelően vannak elkészítve, megfelelő mennyiségben, annyira nem vészes az ára sem ebből a szempontból nézve. Nem kell szöszmötölnöd, kis adagokat főznöd, méricskélned. Ha a munkahelyedre nem otthonról viszel ennivalót, hanem ki tudsz menni rendesen megebédelni, vagy út közben veszed meg a pékségben a pogácsákat, süteményeket, akkor is lazán otthagyod a napi 1-2000 Ft-ot.
Az egyetlen dolog ami nehézséget okozhat, az ára. Erre kitérni nem fogok, mindenki tudja tud-e erre szánni, avagy sem. Persze az egészséges életmód, az éhezés nélküli fogyás pénzbe kerül, de nem feltétlenül tudja mindenki bekalkulálni ezt a havi kb. 40 ezer pluszt. Még akkor sem, ha napi lebontásban 2000 valahányszáz Ft és ez napi 5 étkezést jelent. Sok család ennyiből vagy épp még kevesebből hozza ki mindannyiuk étkezését havi szinten. De, mint írtam, mindenki átlátja mit tud bevállalni és nyilván ennek megfelelően dönt.
Mindenesetre úgy érzem, hogy az a 258 fő, akik 2228 kg-ot fogytak összesen a program alatt, valamit bizonyítanak. ;o)
A könyvet gyorsan el lehetett olvasni, könnyen áttekinthető, tetszett a sok sikeres fogyás beszámolója, a felépítése is. Olvasmányos volt, a lelki ráhatás se hiányzott belőle. Olvasod-olvasod és úgy érzed, hogy muszáj kipróbálnod.
Szóval hajrá. ;o)
Megjelenés: 2010.
Oldalszám: 204
Ára: 2800 Ft
A Csak ettem és fogytam szinte berobbant a könyvpiacra tavaly és hosszú hónapokig az Alexandra oldalán benne volt a TOP10-ben. Ez is bizonyítja, hogy az embereket nagyon érdeklik az olyan könyvek, amik segítségével abban reménykednek, hogy sikerül megszabadulniuk a fölösleges kilóiktól. Látva a borítón szereplő hölgyet és urat és mellettük a fogyásuk számát 3 hónap alatt, nekem is tátva maradt a szám, a tudás birtokában akartam lenni.
Én vagyok az a fiatal nő, aki serdülőkora óta folyamatosan súlyproblémákkal küzd. Rengeteg módszert kipróbáltam, nagyon sokszor nekiugrottam, volt, hogy sikerrel jártam aztán mégis visszakúsztak azok a fránya pluszok.
Úgy gondoltam mielőtt kézbe vettem a könyvet, hogy felépítését tekintve ugyanolyan lesz, mint más hasonló témájú kiadványok. Mikor mit ehetek, miért, receptek, lelki fröccsök, rádöbbentések amik megadják a lökést, hogy igen, el kell kezdenem és végig is kell csinálnom, történetek sikeres fogyásokról.
Nos, a Csak ettem és fogytam nem követi ezt a sablont, egyedinek mondanám. Ne számítsatok arra, hogy le lesz írva mikor mit ehettek, ne számítsatok receptekre. A könyv szorosan összefügg, amolyan kiegészítése a Gastroyale ABC módszerének menüjével. Lényegében arról szól a könyv, hogy miért dönts az ABC módszer mellett, miért jó ez, ezt támasztják alá sok-sok sikeres fogyás történetével amik lendületet adhatnak. Viszont, a módszert csak úgy tudod kipróbálni, hogy megrendeled a menüt. Nincs arról szó, hogy magadnak állítod össze. Az ételszállító cégtől rendeled meg a napi mennyiséget, amit fogyaszthatsz.
Ezek után gyorsan felmentem a cég oldalára, kiszámoltam a heti árakat, majd rájöttem, hogy számunkra ez anyagilag nem bekalkulálható jelenleg. Így a módszert nem próbáltam, csak a könyvet olvastam. :o)
De akkor egy kicsit a módszerről, amit a könyv borítója csak MEGOLDÁS-ként hirdet.
A módszer szerint a sikeres fogyás titka a lúgosítás, a zsírégető liszt (igen, már ilyen is van) és az édesvízi mikroalga. Na meg persze egy jó adag motiváció és az ABC módszer menüje.
Lényegében semmi dolga nincs a fogyni vágyónak, mint megrendeli a menüt, akkor fogyasztja el és azt amikor kell, mást nem eszik ezeken kívül, megfelelő mennyiségű folyadékot fogyaszt, mozog is a lehetőségeinek megfelelően, majd nézi a mérleg mutatóját 1 hónap múlva.
És akkor nézzük pro és contra:
A házhoz szállítás tényleg nagyon praktikus. Nem kell külön főznöd magadra, külön be vannak dobozolva, hogy mikor mit ehetsz. Szakemberek állítják össze a menüsort, megfelelően vannak elkészítve, megfelelő mennyiségben, annyira nem vészes az ára sem ebből a szempontból nézve. Nem kell szöszmötölnöd, kis adagokat főznöd, méricskélned. Ha a munkahelyedre nem otthonról viszel ennivalót, hanem ki tudsz menni rendesen megebédelni, vagy út közben veszed meg a pékségben a pogácsákat, süteményeket, akkor is lazán otthagyod a napi 1-2000 Ft-ot.
Az egyetlen dolog ami nehézséget okozhat, az ára. Erre kitérni nem fogok, mindenki tudja tud-e erre szánni, avagy sem. Persze az egészséges életmód, az éhezés nélküli fogyás pénzbe kerül, de nem feltétlenül tudja mindenki bekalkulálni ezt a havi kb. 40 ezer pluszt. Még akkor sem, ha napi lebontásban 2000 valahányszáz Ft és ez napi 5 étkezést jelent. Sok család ennyiből vagy épp még kevesebből hozza ki mindannyiuk étkezését havi szinten. De, mint írtam, mindenki átlátja mit tud bevállalni és nyilván ennek megfelelően dönt.
Mindenesetre úgy érzem, hogy az a 258 fő, akik 2228 kg-ot fogytak összesen a program alatt, valamit bizonyítanak. ;o)
A könyvet gyorsan el lehetett olvasni, könnyen áttekinthető, tetszett a sok sikeres fogyás beszámolója, a felépítése is. Olvasmányos volt, a lelki ráhatás se hiányzott belőle. Olvasod-olvasod és úgy érzed, hogy muszáj kipróbálnod.
Szóval hajrá. ;o)
Megjelenés: 2010.
Oldalszám: 204
Ára: 2800 Ft