Beatrix Potter: Bikkmakk Mókus kalandjai

Jó ideje nem jelentkeztem gyermekirodalommal már, de ez persze nem azt jelenti, hogy ne olvasnék fel Gyerkőcnek az esti alvás előtt. Pusztán csak arról van szó, hogy mostanában a már jól megszokott könyvecskék élik nálunk reneszánszukat. Főleg, a Barátnőm, Bori sorozat.
Viszont ettől függetlenül, a legutóbbi könyvtárlátogatásomkor, természetesen felsétáltam a gyerekrészlegre is. Őszintén szólva elég sokat keresgéltem, mire végre megakadt a pillantásom Beatrix Potter nevén. Szégyen vagy nem szégyen, de én bizony még semmit se olvastam a nénitől annak ellenére, hogy tisztában voltam azzal, hogy kicsoda is ő. Kihúztam az első könyvét a sor elejéről, belelapozgattam, igazán nem is agyaltam rajta, a kosaramban landolt. Ez volt a Bikkmakk Mókus kalandjai.

Beatrix Potter a kis történeteit saját kezűleg illusztrálta, és a legnagyobb sikert az elsővel, a Nyúl Péter kalandjaival érte el, 1902-ben. Ezt követte a Bikkmakk Mókus kalandjai, 1903-ban.

A történet arról szól, hogy beköszöntött az ősz, a mókusoknak mogyoróra van szükségük. A kis állatok egy tó partján éltek, a tó közepén pedig volt egy sziget, tele mogyoróbokorral. Így egy nap kis hajókra pattantak és áteveztek a szigetre, ahol az Öregbagoly élt. Hogy engedélyt kapjanak tőle a mogyorók összegyűjtésére, cserébe ajándékokkal halmozták őt el, minden nap.
Igen ám, de Bikkmakk nem tudta, hogy mi a tisztelet és mindig kigúnyolta az öreg bagolyt. Öregbagoly csendben tűrt 6 napon át, de aztán Bikkmakk elnyerte méltó büntetését a tiszteletlenségéért. ...
_____________

Eredeti címe: The Tale of Squirrel Nutkin (1903.)
Kiadta: General Press Kiadó (2007.)- kiadták tavaly is
Oldalszám: 30
Ára: 1500