Megkezdeni az óvodát sose könnyű menet. Van akinek kész rémálom, másnak annyira nem és vannak, akiknél inkább az édesanyát viseli meg a leválás, a gyereket annyira nem. Ez volt nálunk a Naggyal 7 évvel ezelőtt. Hónapokkal előtte elkezdtem felkészíteni az ovira, mi is az, mi fog ott történni, próbáltam vele megértetni, hogy nem leszek ott, de megyek majd érte és valószínűleg szuperül sikerült a célom, ugyanis lényegében berohant az első nap és ki is tessékelt. Ennyi volt a beszoktatás nálunk. Két órával később mentem érte, az óvónőkkel megbeszélt időpont letelte után, idegileg teljesen kivoltam, hogy a gyerek biztos ott sír, erre meg azt kellett tapasztalnom, hogy haza se akart jönni, nagyon jól érezte magát. Nálunk nem volt sírás reggelente, nem volt anya ne menj az ajtóban, mindig örömmel ment és könnyű volt az elköszönés. Ez volt a Naggyal.
És akkor jött a Kicsi. A legnagyobb különbség a két gyerek között (igen, hogy fiú és lány) az, hogy a Nagy 3 és fél évesen kezdte meg az ovit, a Kicsi pedig 2 és fél évesen. Egy év pedig ebben a korban hatalmas távolság. Féltem, hogy milyen lesz a Kicsivel, hogyan fog lezajlani a beszoktatás, mennyire fog tudni elengedni, ezért hónapokkal a kezdés előtt ugyanúgy elkezdtem a felkészítését, mint a Nagynál.
A könyvtárban sok ovival foglalkozó könyvet találtam, de első körben ezt a kettőt hoztam ki. Inkább a célom az volt vele, hogy nézegetni tudjuk a képeket és így tudjak mesélni arról, mit is kell tudni az óvodáról. Nos, ha egy szülőnek ez a célja, akkor ez a két könyvecske nagyon szuper, tudom a figyelmetekbe ajánlani!
Kiadta: Fröhlich és Társai (2017.) Oldalszám: 10 |
Először ez lett a Kicsi kedvence. Nagy képek, amelyek bemutatják a reggeli érkezést az oviba, a foglalkozásokat, az étkezést, a mosdót, a kinti játékot, majd a hazamenetelt. Nagyon jól végig lehet vinni egy ovis napját. Amit hiányoltam belőle, az az alvás. Jobb lett volna, ha ez is ábrázolva van.
Ami nem volt meglepő, de a Kicsinek leginkább a mosdós oldal tetszett. Az ovi látogatásakor is teljesen odáig volt a pici WC-ért és csapért, biztos vagyok abban, hogy hülyére fogja venni a dadust, csak hogy kimehessen újra és újra pici WC-t használni. 😂
Amúgy a könyvecske sajátossága, hogy bizonyos tárgyakat kell megkeresni a képeken. Ez is jó szórakozás volt!
Kiadta: Könyvmolyképző (2009.)
Oldalszám: 16
|
A másik könyvecske már a címében is jól mutatja miről is fog szólni, nyüzsgés az van benne bőven.
Évszakonként ábrázolja, hogy milyen az élet az oviban. Kezdjük a szeptemberrel, az ősszel, amikor lehullanak a levelek, takarítani kell. Aztán jön a Farsang, utána a Húsvét, majd a nyár, újra az ősz, majd pedig a Karácsony.
Nagyon szépen és nagyon mozgalmasan ábrázolt kötet, nagyon sok minden látnivaló van rajta. Tipikusan olyan könyv, amin mindig lehet látni olyan részletet, ami addig elkerülte a figyelmünket. És persze sokat lehet beszélgetni a Kicsivel arról, hogy miket lát az oldalakon.
Mind a két kötetet tudom a figyelmetekbe ajánlani, ha ovi kezdése előtt álltok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése