2018. június 28., csütörtök

Forrás
A moly.hu-n találtam ezt a Book Tag-et és kaptam kedvet a kitöltéséhez. Ami kedvet hozott hozzá az az, hogy a kérdések nagyon velősek és kihívást jelentett, hogy válaszolni tudjak rájuk.😏

1. A könyv, amit életedben először olvastál végig.
Az első kötelező olvasmányom, a Vuk volt az.

2. A könyv, ami elsőként rádöbbentett: hát ilyen is lehet az irodalom?!
Nálam nem volt olyan hatás, hogy "ilyen is lehet az irodalom", mert engem az olvasás abban a pillanatban megbabonázott, hogy megtanultam olvasni és már a Vuk is nagy hatást gyakorolt rám.

3. A könyv, ami után soha többé nem ugyanúgy láttad a világot, mint azelőtt. 
 
4. A könyv, ami miatt ki szerettél volna, vagy akár ki is próbáltál valamit, amit korábban soha.
😁 Gondolkodtam azon, hogy poénból azt a választ adom, hogy a Szürke 50 árnyalata, de féltem, hogy lenne aki komolyan veszi. Nem jut eszembe most ilyen könyv.

5. A könyv, amit csak azért olvastál el, mert valaki szívednek kedves ajánlotta.

6. A könyv, aminek a filmadaptációja sokkal jobban tetszett.
 
7. A könyv, amit évről évre újra kell olvasnod.
Nincs ilyen könyv, ritka, mint a fehér holló, hogy egy könyvet újraolvasnék.

8. A könyv, ami után hetekig nem tudtál mást a kezedbe venni.
Hetekig? Ilyen még nem fordult elő velem.

9. A könyv, ami miatt feladtad (esetleges) írói szárnypróbálgatásaidat „hát így soha a büdös életben nem fogok tudni írni” felkiáltással.
Mivel nem volt írói szárnypróbálgatásom, így nincs ilyen könyv sem. 

10. A könyv, ami miatt nekifogtál az írásnak.
Ilyen sincs.

11. A könyv, ami a leginkább felbosszantott.

12. A könyv, amit mindeddig nem jelöltél be a molyon olvasottnak, olyannyira a bűnös élvezet kategória.
Ilyen sincs.

13. A könyv, ami szakmailag a legnagyobb hatással volt rád.
Szakmailag? Nem nagyon van ilyen könyv.

14. A könyv, amit egyszerre szeretnél és félsz elolvasni.
Marie-France Botte: Egy gyermek ára. Rettegtem tőle, de elolvastam és nem bántam meg.

15. A könyv, aminek elolvasása nélkül szerinted lehet élni, de nem érdemes.
 A feljebb már emlegetett Csodák kora ilyen.

2018. június 24., vasárnap

Mi az a moly TOP10?: Elhatároztam, elkezdem vezetni hónapról-hónapra, hogy a molyon mely 10 könyv volt a legolvasottabb. Biztos érdekes lesz majd visszanézni a polcokat alkalomadtán, hogy mely könyvek voltak itthon a legnépszerűbbek.


A május se volt ám unalmas hónap. 4 új könyv került be a TOP10-be és lett visszatérőnk is.
De nézzük először az újakat: Nindzsalány, A szolgálólány meséje, Hatalom, Vágy és hatalom.

Akik pedig tartják a helyüket továbbra is: Never never 4, Idol 2, Kapd be szerelem 2, Macskapásztor 2, Köd és harag udvara 6 hónapja szerepel a TOP10-ben.

A nagy visszatérő pedig az Ég veled. Áprilisban 4 hónap után kiesett, de most újra az élre került Leiner Laura könyve.

A listáról eddig A szolgálólány meséjét olvastam, de nagyon kecsegetetőnek tartom a Köd és harag udvarát ezzel a fél évével. 😊

2018. június 21., csütörtök


Az Eredendő bűnösök sorozata után, nagyon kíváncsi voltam arra, hogy most az írónő mit alkotott. És ... igazán nem is tudom mit is olvastam. De az tuti, hogy teljesen más a sztori, mint az említett sorozata volt.

Forrás
Fay életének nagy szerelme volt a férje, aki váratlanul elhunyt. A nő ott maradt egyedül, pénz nélkül, diákhitellel a nyakában és várandósan. Ekkor felbukkant a férj legjobb barátja -aki nem mellesleg nagyon gazdag is- és feleségül vette Fayt, mert úgy érezte, hogy Will is azt szeretné, ha gondoskodna a nőről.
De ez a házasság egyáltalán nem volt boldog. Fay elvetélt és bár próbáltak igazán házasok módjára viselkedni, ez nem jött össze. 
Aztán egy napon a nő döntött, összepakolt és elutazott. Dél-Carolinába ment, hogy egy munkát elvégezzen, de ott valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag, hirtelen 1921-ben találta magát, méghozzá egy világítótorony őrének a "lánya"-nak a bőrében, a férfi pedig megszólalásig hasonlított a halott férjére. Fay idővel beleszeretett a férfiba, de ez nem olyan egyszerű dolog ám.
Aztán hirtelen újra a jelenben találta magát, majd újra a múltban, míg véget ért a történet. 

"Bárki találta is ki, hogy jobb szeretni és elveszíteni a szerelmedet, mint sohasem szeretni, nyilvánvalóan sohasem szeretett, vagy soha nem veszítette el a szerelmét."

Igazán nem is tudom mit írjak a könyvről. Filmekben és könyvekben minden megtörténhet, ezt már tudjuk. Akár az időutazás is. Csak az nem mindegy, hogy ez hogy van tálalva. Mennyire megemészthető, mennyire tűnik valóságosnak. És amit az írónő kitalált, hogy beleesik a csaj a vízbe és hopp, a múltban találja magát, hát ... ennyi erővel egy repülő csészealj is érkezhetett volna érte vagy mondjuk egy viziszörny becipeli magával a vízbe, a múltba egyenesen. 

Egyszerűen nem tetszett az egész "elmélet" és igazán nem is értettem.
Sajnáltam Fayt a vesztesége miatt. Egyfelől megértettem, hogy újra férjhez ment, de ugyanakkor meg valahol nem. Ha annyira szerette a férjét, hogy volt képes mással lefeküdni addig, amíg nem tudja lezárni magában a múltat?

Na mindegy, folytathatnám még, egyszerűen nem tudott a történet megfogni. Olvastam és ennyi. Kb. ugyanazt a hatást érte el, mint amikor nem is vagyunk éhesek, de eszünk, csak az ízek kedvéért. Most csak olvastam, mert olvasni akartam, aztán pedig be akartam fejezni a könyvet és ennyi.

Ugyanakkor nem mondhatnám, hogy csalódott vagyok. Igaz, hasonlóan merész, forró történetre számítottam, mint amilyen az Eredendő bűnösök volt, de annyira nem rossz.
Egy kis langyos lábvíz, túl nagy hatást nem gyakorolt rám, de egyszer elolvasható.


2018. június 19., kedd

Mi is az A postás mindig kétszer csenget?: Ez az esemény külföldi blogok mintája alapján indult. A résztvevő bloggerek hetente, havonta -kinek, hogy- beszámolnak egy-egy bejegyzésben arról, hogy az adott héten/hónapban milyen könyveket vettek, kaptak recenzióra, kölcsön, cseréltek, kölcsönöztek a könyvtárból, stb.

 
Hosszabbítottam az áprilisi könyvtári kölcsönzéseimet, mert a Pletykát és a Nap nap utánt nem tudtam időre befejezni, így könyvtárban nem jártam a hónapban.

Saját beszerzés a Kinek a lánya?, Idol, Múzsa, Könyvesbolti szerelmek. Jelenleg a Múzsa olvasása van folyamatban, a többinek még neki se kezdtem. Sőt, ha őszinte akarok lenni, akkor a Kinek a lánya?, Könyvesbolti szerelmek hirtelen felindulásból elkövetett beszerzések voltak. Az Idolra meg csak azért vagyok kíváncsi, mert sokan pozitívan nyilatkoztak róla, akikkel általában egyforma az ízlésünk könyvek terén. A Múzsára viszont nagyon kíváncsi vagyok A babaház úrnője után, remélem nem fogok csalódni. 😊

2018. június 14., csütörtök


Egyértelműen a könyv fülszövege keltette fel az érdeklődésemet. Egy levél a múltból, titkos viszony, 1956, olvasnom kellett és kész. Nem is bántam meg, hogy nekikezdtem.

Forrás
Egy fiatal nő épp az esküvőjére készül, amikor a nagy nap előtti estén egy levelet talál a szülei szobájában. Ebből kiderül, hogy az édesanyja megcsalta a férjét és lehet, hogy a nővére csak a féltestvére. A nő teljesen összezavarodik, ezért Anna elmeséli neki, hogy mi is történt vele Magyarországon 1956-ban.

Anna fiatal feleség volt, amikor megismerkedett a férje egyik munkatársával, akibe beleszeretett és titkos viszonyt folytattak. A férjével elhidegültek egymástól, Krisztán mellett pedig megtalálta a boldogságot.
De a kapcsolatukba beleszólt a kirobbanó forradalom. ...

"– Nem lehet így vége!- mondta elcsukló hangon.
– Nincs más választásunk! – zokogtam.
– Mindig van más választás." 

Kellemes olvasmány volt Kékesi Dóra története. Tetszett a lassan kibontakozó történet, ahogy oldalról oldalra egyre jobban megismerhettük Anna életét és a Krisztiánnal kialakuló kapcsolatát. Szorítottam nekik, hogy boldogok legyenek, de egyszerűen akkor se értettem, hogy fog összeállni a végére a történet. Furfangosan, ugyanakkor nagyon jól tette fel a mondat végére a pontot az írónő. Ez volt a legszebb és a legjobb megoldás.

Annát és Krisztiánt szívből megkedveltem. Az írónő szépen megalkotta a karaktereket, szépen kidolgozta őket. 

Ami pedig a korhűséget illeti, szerintem sikerült egészen jól felelevenítenie 1956-ot a lapokon keresztül. Az állandó félelmet, az alakoskodást, az agressziót, a terrort. Sikerült nagyon jól egyaránt hangsúlyoznia egyaránt a szerelmi szálat, és ugyanúgy a történelmet is. Mind a kettő ugyanakkora hangsúlyt és fontosságot kapott, ez pedig így volt jó. 

Nem mondhatom azt, hogy ez egyszerű szerelmes történetről van szó, mert nem. Egyszerre romantikus történet, de ugyanakkor történelmi regény is. Tudom a figyelmetekbe ajánlani!



2018. június 12., kedd

Forrás
Tél után áprilisban szinte azonnal beköszöntött a nyár és ez felénk így maradt májusban is. Jó időt kívántam és hát ez a kívánságom nagyon teljesült, ugyanis baromi meleg van. Sőt, már ott tartok, hogy elegem is van a melegből, szeretnék egy kis felfrissülést. ... Tudom, mindig csak elégedetlen vagyok: hol hideg van, hol meleg van, semmi se jó. Nekem az igazi tavasz hiányzik. Amikor már lehet pólóban rohangálni, de a nadrág azért nem sül le rólunk és reggel 7-kor indulva az iskolába a gyerekekkel, nem gyöngyözik azonnal az izzadság a homlokomon.
Lehet jobban viselném, ha alapból nem lenne gatyarohasztó meleg a lakásban (néha nem tudom, hogy kint vagy bent van melegebb a 30 fokban), na de ezen ha minden jól alakul változtatunk hamarosan. 😊

A hónap képe az Instán

Igyekszem egyre aktívabb lenni
az Instán, úgyhogy gyertek
és kövessetek OTT is!

3 gondolat, ami májusban történt velem

① Januárban kezdtünk el házakat nézegetni és kettő potenciális esélyesünk volt is az elmúlt fél évben. Az egyik azért hiúsult meg, mert az ingatlanos nem járt el fer módon és éreztem, hogy ezek után nem bízok benne és nem szeretnék egy olyan ingatlant venni, ami rajta keresztül történik. A másikat pedig azért adtuk fel, mert mielőtt belementünk volna és elindítottuk volna a folyamatot, megtaláltuk azt, amire azt tudtuk mondani mind a ketten, hogy ideális számunkra. Ez május közepén történt és jelenleg arra várunk, hogy lefussanak a papírmunkák és birtokba tudjuk venni az otthonunkat. Ezzel pedig egy nagyon nagy vágyam teljesül. 😍
② Mint ahogy írtam is múlt hónapban, igen, elkezdődtek a dolgozatok írásai a Nagynál, így az év vége felé. Eddig sikeresen vette az akadályokat, bár még a héten vár rá egy szövegértés dolgozat és ezzel vége is. És akkor már csak az évzáró van hátra, a bizonyítványosztással.
③ A Kicsi hiperszuper sebességgel fejlődik. Emlékszem fél éves korában még azon aggódtunk, hogy nem forog, erre tessék, 4 hónap telt el csak és egyedül áll, áll, kapaszkodva jár, formabedobóba a kockát és a hengert bedobja, egész nap dumál, tologatja a babáját a babakocsiban és közben mondja neki, hogy "tente", és persze nyomatja, hogy "anya". Anya akkor, ha baj van, anya, ha unatkozik, meg amúgy is, csak alapból anya. 😂

TOP3 könyv, amit a hónapban olvastam

Ez a hónap nem sikerült valami fényesen. Leginkább most a házkeresés, majd pedig a vásárlással kapcsolatos ügyintézések foglalták le a gondolataimat, így összesen 4 könyvet olvastam a hónapban. Ezek közül a TOP3 pedig:
↪ Fényes Niki: Feketén, fehéren
↪ Kerstin Gier: Az álmok első könyve
↪ Kékesi Dóra: A holnap érintése

És amiknek az olvasása folyamatban van még

Igen, Az idő vándorai olvasása egy ideje folyamatban van már, lehet, hogy félbe fogom majd hagyni.
A Múzsára viszont nagyon kíváncsi voltam, de egyenlőre nem sikerült neki magával sodornia. 😔

Blogélet a hónapban

Májusban 18 bejegyzés került közzétételre, ebből 7 volt könyves, melyből 1 volt gyermekirodalom.
A legolvasottabb bejegyzés a hónapban egy májusban írt könyves bejegyzés volt, méghozzá a Jane Fallon: Szabadulj ​meg a pasitól!
A legtöbben itthonról, majd az USA-ból és Thaiföld (? tessék???? 538 látogatás a hónapban innen) kattintottatok ide.
Ami a vicces kifejezéseket illeti: "egy ágyban Viktóriával" szerintem ilyesmiről nem írtam, de arról sem, hogy mi van, ha "halott jelenik meg álmomban".

3 gondolat, amit júniustól remélek

⑴ Rendben lezajlok a ház adás-vétele.
⑵ Rendben lezajlik a költözködés.
⑶ Jó idő marad, ha már lesz kertünk és medence a gyerekeknek.

2018. június 11., hétfő

Amikor az Egymás szemében facebookos csoportban kiderült, hogy a júniusi téma során a csoporttagokkal beutazzuk a Világot és különböző nemzetiségű szerzőktől kell elolvasnunk egy-egy könyvet, nagyon izgatott voltam, hogy vajon én melyik országra fogok tudni lecsapni. És az a bizonyos Oroszország lett. 
És ha Oroszország, akkor természetesen még a gimiben olvasott klasszikusok jutottak eszembe. Háború és béke, Anna Karenina és az Anyegin. Ahogy pedig végigfutott bennem az Anyegin gondolata tudtam, hogy én bizony ezt a művet fogom újra elolvasni. Kábé negyedjére. 😊

Forrás
Aki a középiskola harmadik osztályát már befejezte, annak biztos nem ismeretlen Puskin eme műve. 
A történet mondhatni nagyon egyszerű és ismerős.
Van Anyegin. Ha ma élne, ő lenne a menő csávó, akiért minden csaj szíve dobog, de ő csak játszik velük.
Aztán ott van Tatyjána, a szürke kis egérke, aki beleszeret Anyeginbe és reménykedni mer. 
De Anyegin visszautasítja és Tatyjána összetörik. ....
A bosszú pedig édes és egyszer megfordulnak az "erőviszonyok".

"A lány, ki vágyott, álmodott,
Most újra él, feltámadott!"

Hihetetlen, de ez a mű ugyanannyira megbabonázott, mint 17 évesen, aztán a húszas éveim elején. Mindig megtalálom benne azt az üzenetet, amire az adott életkorban szükségem van.
Amikor először olvastam, épp az első szerelmi csalódáson voltam túl. Olyan voltam, mint Tatyjána. Mertem nagyot álmodni és olyan fiút szeretni, akivel nagyon nem illettünk össze. Hatalmas volt a csalódás és a fájdalom utána. Tatyjána fájdalma és felemelkedése, a pillanat, amikor 8 évvel később Anyegin a lábai elé vetette magát, gyógyír volt a sebeimre.
Ma, felnőtt fejjel más üzenetet találtam benne.

Nagyon sajnálom, ha valakinek ez a mű nem nyeri el a tetszését, engem minden alkalommal azonnal beszippantott. Az orosz bálok, a drágaság, a fényűzés, az ártatlanság, az első szerelem. A csalódás, a házasság. 
Olvassátok!


2018. június 6., szerda


Kerstin Gier itthon az Időtlen szerelem trilógiájával lopta be magát az olvasók szívébe, ennek ellenére a felnőtteknek íródott könyveinek a létezéséről sokan nem is tudnak. Pedig pl. az Anyák maffiája zseniális sztori. 
A rajongók ujjongva fogadták a hírt annó, hogy a Könyvmolyképző megjelenteti ezt a sorozatát is itthon. Amikor pedig 2015-ben megjelent, szinte azonnal az egyik legolvasottabb YA történet lett itthon az első része. Kíváncsi voltam arra, hogy lesz-e olyan jó a Silber, mint az Időtlen szerelem volt, de ennek ellenére 3 évig váratott magára az elolvasása.

Forrás
A történetünk főszereplője a 16 éves Liv. Ő és a húga az édesanyjukkal élnek, miután a szüleik elváltak. Az édesanyjuk viszont folyamatosan költözködik a munkája során, így a lányoknak nincs fix otthonuk. Most pl. Angliában telepednek le, de úgy tűnik, hogy hosszabb időre, ugyanis Liv édesanyja szerelmes lett.
A férfinak pedig van két gyermeke a volt házasságából.
Na de akkor hol is találkoznak a szálak? A "gyerekek" egy iskolába járnak, ahol Grayson (a pasi fia) a legmenőbb felsőbb éves fiúk közé tartozik a 3 barátjával együtt. Aztán egy éjszaka Liv furcsa álmot lát. Ebben mind a 4 srác benne van és valami misztikus dolgot művelnek.
Később kiderül, hogy amit Liv látott, az a "valóság". A fiúk képesek arra, hogy belépjenek egymás álmaiba és ott kapcsolatot teremtsenek egymással. De vajon ez hogy sikerül nekik? És Livnek hogy sikerült csatlakozni az álmukba?

"Mi lenne, ha aludnál, / És amíg alszol, / Álmodnál, / És mi lenne, ha / Álmodban a / Mennyországba eljutnál, / S ott tépnél egy szál virágot, / különös, csodás virágot, / És mi lenne, ha / Felébredve, / ott lenne épp a kezedbe'? / Mondd, mi lenne akkor?"

Hááááát. .... Nem dobtam el az agyamat tőle. Igazából szerintem egy aranyos kis YA történet és ennyi. Lehet, hogyha 7 évvel ezelőtt olvastam volna, mint az Időtlen szerelem trilógiát, akkor odáig lettem volna érte, de most csak annyit tudok mondani rá, hogy egy aranyos kis YA.

Liv és a testvére szimpatikus volt, igazán közel került hozzám.
Ami pedig a fiúkat illeti, kicsit vegyesek az érzéseim. Az eszem azt súgja, hogy Livnek  Grayson-nal kellene összejönnie, mégis azért szorítok, hogy Henry legyen neki az igazi.

A cselekményt illeti, mondhatni izgalmas. Igaz, kicsit nekem fura ez az egész "idézzük meg egy démont és jaj baj lesz belőle" dolog, de szerintem a legtöbb tizenéves próbálkozott valami hasonlóval. Mi pl. hetedikben nulladik óra előtt szellemet próbáltunk megidézni egy üres vizes palackkal. 😂
Ami pedig a történet végén a fordulatot illeti, tetszett. Nem számítottam rá és pont ezért kellemes meglepetés volt.

A célközönségének tényleg remek olvasmány. Van benne izgalom, misztikus, szerelem. ... Lehet, hogy még huszonévesen is képes lettem volna odáig lenni érte, de most csak elolvastam, holnapra elfelejtem és ennyi. A folytatására se vagyok nagyon kíváncsi. De ez csak amiatt van, mert nem én vagyok alapjáraton a célközönsége. Nekem kevés volt.