Angolul olvastam- Richard Paul Evans: The Walk

Alan Christoffersen nem épp életének a legjobb időszakában van. Mintegy hat hét alatt elveszíti a munkáját, a kocsiját, a házát és meghal a felesége. Belegondolni se akarok abba, hogy is tudna egy ember ennyi veszteséget ilyen rövid idő alatt „betermelve” feldolgozni. Egy is bőven elég, nem hogy ennyi! Sokan nyilván depressziósak lennének és magukba zárkóznának, hogy úgy nyalogassák a sebeiket. Sokan biztos viszonylag gyorsan tovább lépnének, hisz ezt kell tenniük. Olyanok is biztos lennének, akik egyszerűen ezt a sok tragédiát nem tudnák feldolgozni és eldobnák maguktól az életüket. És biztos olyanok is lennének, akik más szemszögből látnák az egészet és más megoldást találnának a felejtésre.
Alan ugyanis úgy dönt, hogy sétálni megy. De nem ám a következő boltig vagy a városka széléig és vissza, hanem Washington államból elsétál Floridába. Ha valaki megnézi a két pontot egy térképen, akkor láthatja, hogy az USA két ellentétes széléről indul és érkezik. Keresztülsétál az Egyesült Államokon lényegében, több mint 3000 mérföldet tesz meg így. Ez több mint 4800 km-nek felel meg. Vagyis kb. akkora távolság, mintha Magyarországról GYALOG elindulnánk az Északi-sarkra. Döbbenetes távolság.
És nyilván, miről tudna szólni egy olyan történet, aminek már a címe is röviden csak annyi, amit a főszereplő férfi tesz: The Walk. Nyilván Alan sok emberrel megismerkedik az útja során, sok élmény éri, sok újdonsággal megismerkedik, legyen az akár étel vagy bármi. A The Walk erről szól. Az Alan által megismert emberekről, új ízekről, új tapasztalatokról. És miközben sétál, gyógyulni kezd a sebe.
Furcsa dolog ez az egész. Kicsit nekem olyan volt, mint egyfajta zarándoklat és egyből az El Camino jutott eszembe. Egyszerre nem értem azokat az embereket, akik kiteszik magukat ennek a hatalmas útnak magányosan, ugyanakkor tisztelem őket és érzem a spiritualitást mögötte. A vágyat a megtisztulásra, a felejtésre, a megbocsátásra, a tovább lépésre vagy csak az áldozatra. Alan útja a maga El Caminoja.

Összességében a The Walk nem egy izgalmas történet. Sőt, igazából olvasmányosnak se mondanám, mert elég kis lagymatag. DE! Mégis van benne valami, ami miatt az olvasó kitart a férfi mellett, vele van az útja során. Ott akar lenni mellette.