Körülbelül egy évvel ezelőtt kölcsön kaptam ezt a könyvet az egyik barátnőmtől azzal az ajánlással, hogy muszáj elolvasnom, mert Lisa Scottline egy zseni és az addig megjelent könyvei közül ez a leges-legjobb.
Mindig kicsit bajban vagyok, amikor egy könyvet ekkora hévvel ajánlanak, mert egy fajta kényszert érzek, hogyha neki tetszett, akkor nekem is tetszenie kell, nehogy harag és értetlenkedés legyen belőle. Nos, az Every Fifteen Minutes-al ez nem jött össze. Úgy az ötvenedik oldalig juthattam az olvasásával, de nem ment tovább. Nem tudott lekötni, nem tudtam ráhangolódni és csak a negatív jellemzők maradtak meg bennem.
Viszont érdekes módon nem olyan rég jött a vágy, hogy újraolvassam a történetet és a mostani kapcsolatom teljesen másképp alakult a könyvvel.
Sokszor elgondolkodok azon, hogy az épp aktuális vélemény mennyire lehet mérvadó egy könyvről, hisz annyi minden befolyásolhatja, hogy épp akkor tetszik-e valami, avagy sem. Hisz elég ha -csak tegyük fel- nem épp romantikus hangulatban vagyunk, ne adj ég épp haragban is vagyunk a Párunkkal és akkor olvasunk egy romantikus könyvet. Két lehetőség lehet ilyenkor. Vagy jókat bőgünk mások boldogsága és a saját boldogtalanságunk miatt és a könyv elnyeri a tetszésünket, vagy épp ellenkezőleg, más boldogsága idegesíteni kezd minket és a történetet túl sziruposnak, nevetségesnek tartjuk és lepontozzuk.
Lehet, hogy az lenne a szerencsés, ha több hónap elteltével újra elolvasnánk egy-egy könyvet és a két véleményt összevetve alkotnánk meg az értékelésünket, mert ahogy fentebb már említettem, most teljesen más véleményem lett erről a könyvről, mint egy évvel ezelőtt.
Most nem indult döcögősen az olvasása, élveztem is és nem okozott problémát túllépnem az ötvenedik oldalt sem. Sőt, csak úgy pörögtek az oldalak a kezeim között.
Az Every Fifteen Minutes egy nagyon jól és okosan megírt pszichológiai krimi/thriller. Nem hibátlan, de nagyon lehet élvezni az olvasását.
Dr. Eric Parish a philadelphiai Havemeyer Kórház pszichiátriai vezetője. A szakmájában nagyon sikeres és elismert, de sajnos a sok munkára ráment a házassága. A felesége, Caithlyn elhagyta őt és magával vitte a hét éves lányukat, Hannah-t is. Ráadásul úgy tűnik, hogy a nőnek új barátja van, így Ericnek el kell fogadnia, hogy az életük külön-külön megy tovább.
Aztán egy napon egy érdekes esethez hívják. Az egyik kollégájának az egyik betegének tüdőrákja van és már csak napjai vannak hátra. Ez a bizonyos kolléga aggódik a beteg tizenhét éves unokája miatt és ezért kéri Eric segítségét.
Eric megállapítja, hogy Max kényszerbetegségben szenved és nagyon fél attól, hogy elveszíti a nagymamáját. Ugyanis rajta kívül nincs senkije.
Miután a nagymama meghal, Max eltűnik és kiderül, hogy megölték Max feltételezett barátnőjét, Renee-t. Eric kétli, hogy a fiú lenne a tettes.
Miközben próbálja kideríteni, hogy ki állhat a gyilkosság mögött, ő is bajba keveredik, ugyanis az egyik orvostanhallgató szexuális zaklatással vádolja. Vajon a két dolognak van köze egymáshoz? És egyáltalán ki a tettes?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése