 |
| Magyar megjelenésük: Egmont Kiadó Oldalszám: 232 + 247 Áruk: 2999 + 2999 Forrás: saját + kiadó (recenzió) Kiknek ajánlom?: azoknak,akik szeretik a fantasyt. Nincs benne annyira hű de túlfűtött erotika, annyira nem krimis, inkább a mitológia szála hangsúlyosabb és érdekesebb. |
Igazán több meghatározásuk is van, hol titánoknak, hol gigászoknak, hol angyaloknak tartják őket. Egy a közös bennük, hogy mindenképp természetfeletti származásúak, akik aztán földi nőknek gyermekeket nemzettek.
Még régebben olvastam a neten egy elméletet, hogy a bukott angyalok amikor földi nőkkel "családot alapítottak", óriás termetű embereket hoztak létre, akik aztán a Föld ellen lázadtak és lényegében Isten ezért bocsátotta a bolygóra a híres özönvizet és mentette meg Noét a családjával, illetve minden állatfajt két egyedével. És akkor most témánál is lennénk.
Szóval, az első gondolatom a könyvvel kapcsolatban "Biztos angyalos történet lesz.", így kellőképpen megdöbbentem amikor skandináv kriminek titulálták a Nefilimet. Skandináv krimi? Ez eddig nekem egyet jelentett egy másik kiadó kiadványaival, így kíváncsian vártam milyen lesz egy fantasztikus elemekkel tűzdelt skandináv krimi, a már olvasottak árnyékában.
Így utólag úgy gondolom, hogy hiba Asa Schwarzot egy lapon említeni pl. Jo Nesboval. Rendben van, hogy skandináv országbéli szerző mind a kettő, végülis nevezhető kriminek a Nefilim és a folytatása is, de itt inkább a fantasy érvényesült.
Érdeklődve kezdtem neki az első résznek, kíváncsi voltam sikerül-e az írónőnek a skandináv krimikre oly jellemző hidegséget átadnia, ugyanakkor számítottam Nalini Singh hevességére is, már csak az angyalok miatt. Legalábbis angyalokra is számítottam.
Nem éreztem az északi hidegséget, de a hevesség se jött össze. Inkább olyan volt az egész, mint egy enyhébb krimi fantasztikus elemekkel tűzdelve, amiben a bibliai mítoszok nagy szerepet kaptak.
A főszereplőnk Nova, aki Greenpeace aktivista. Az egyik akciója balul sül el, ugyanis gyilkossággal gyanúsítják, amit persze nem ő követett el. A lány próbálja tisztára mosni magát, mindeközben próbálja megfejteni, hogy mi köze lehet a vízözönnek és Noé bárkájának az egészhez.
A kutatása két köteten keresztül folyik és egyre közelebb jutunk a titok megfejtéséhez. Ugyanakkor egyre nagyobb veszély leselkedik a lányra is.
Persze a második rész, a Halott angyal végén megértünk mindent. Helyére kerülnek a biblia mítoszok és a nefilimek szerepe is a történetben. ...
Az első rész kicsit döcögősen indult, de ami hajtott az olvasásában előre az az, hogy kiderüljön végre, mi köze van a Bibliának az egészhez. Szeretem a kicsit misztikus történeteket, kíváncsi vagyok a Biblia elemezgetésére még akkor is, ha tisztában vagyok azzal, hogy emberek írták, amire a Halott angyalban az írónő is kitért:
"A Bibliát emberek írták emberekről. Majd később más emberek kívánságára megváltoztatták. Vegyük csak a száz évvel ezelőtti népirtást. Néhány török állítja, hogy megtörtént, de ha tiltakoznak, börtönbe kerülnek. Szerinted ötezer év alatt mennyit változhat az emberek történelme?"
Bár a Nefilim döcögősen indult, nem ájultam el tőle, de kíváncsi voltam a folytatására is. A Halott angyalban újra érezni lehetett a döcögősséget, de mégis olvastatta magát, ahogy egyre közelebb kerültünk a tisztázáshoz. Aztán amikor minden a helyére került, kicsit hiányérzetem maradt. Mintha túl egyszerű lett volna a vége. Nagyobb durranásra számítottam, de mindezektől függetlenül kellemes és érdekes olvasmány volt.Amikor befejeztem mind a két kötetet, kicsit utána olvastam a nefilimeknek. Ajánlom figyelmetekbe EZT az oldalt, szerintem döbbenetes. És szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy miután befejeztem, igazán akkor értettem meg, hogy a Nefilim és a Halott angyal nem csak egy történet volt. Az írónő nagyon finoman beleszőtt egy olyan mítoszt, ami egy kis utánaolvasás után eléggé elgondolkodtató lehet és maga a török-örmény ellentétek valóságosak, sokkolóak. Nem csak egy könyvről van szó, mint ahogy olvasható a borítóján is, megtörtént eseményekről is szó van benne, amitől az egész valahogy valóságosabb lett. És ha már valóság, nézzétek ezt a képet. ...
 |
| Kép forrása |
Én korábban az Egmont Myzt sorozatból Jean-Christophe Grangé könyveit olvastam (Bíbor folyók, Farkasok birodalma, A lelkek erdeje). Nagyon tetszett mind a három. Amikor ebben a sorozatban megjelentek Asa Schwarz könyvei, akkor gyorsan lecsaptam mindkettőre és én is nagyot csalódtam. Nem vártam Nalini Singh stílzsú könyvet, mert ismertem a sorozat előző köteteit, de sokkal keményebb, titokzatosabb és pörgősebb cselekményre számítottam. Közelébe sem ér Grangé könyveinek.
VálaszTörlésOlyan értelemben nem csalódtam, csak másra, jobbra számítottam. ☺ Grangétől egyik könyvét se olvastam még, de a Bíbor folyókat filmben láttam, jó volt. Nem tudom, hogy a könyv vajon vissza tudta-e adni a képernyőn látottakat. ;o)
VálaszTörlésVissza tudta adni. Sőt, szerintem még jobb is. A film cselekményén sokat kellett egyszerűsíteni, hogy érthető legyen. A könyv részletesebb és logikusabban felépített. Érdemes megpróbálkoznod vele.
VálaszTörlésOK, így lesz! :o)
VálaszTörlés