Az olvasás 7 hete- 4.

Olyan gyorsan telnek a hetek, hogy csak kapkodom a fejemet, el is érkeztünk Az olvasás 7 hetének 4. hetéhez. Az e heti témák ezek:

"Védőbeszéd a szépirodalom mellett
Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése"

És akkor én most egy újabb egyveleget rittyentek össze. :o)

Védőbeszédet kéne írni a szép- ill. a szórakoztató irodalom mellett, de igazán ez nem fog menni, mert úgy érzem, egyik műfajnak sincs szüksége védőbeszédre. Vannak, akik inkább a szépirodalmat kedvelik, mások a szórakoztató irodalmat és vannak, akik mind a kettőt. Ízlések és pofonok, egyedül csak azt nem szeretem, ha bármely tábor lenézi a másikat.
Futottam már bele én is olyan véleménybe, hogy az illető szerint aki szórakoztató irodalmat olvas, az nyilván azért teszi, mert a komolyabb műveket nem tudná megérteni.:oS Érdekesnek tartom az elméletet.
Én olyan 22-23 éves koromig jóformán csak szépirodalmat olvastam, azon belül is inkább klasszikusokat. Szórakoztató irodalomra sem erőm, sem időm nem volt már. Aztán ahogy elkezdődött egy új szakasz az életemben, lehetőségem nyílt arra, hogy más műfajok felé is tudjak kacsingatni és falni kezdtem a szórakoztató irodalmat. Sokáig egyfajta korszakaim voltak, amikor hetekig, hónapokig csak romantikus regényeket olvastam, majd orvosi krimiket, történelmi regényeket és így tovább, most amolyan egyveleges időszakomat élem. Előfordulhat, hogy akik megnézik miket olvastam mostanság, mikről írtam, meg se fordulna ezek alapján a fejükben, hogy nagyon sok klasszikust, szépirodalmat olvastam már eddig és nagyon sok ilyen művet ismerek. A lényeg az, hogy úgy érzem semmit se lehet kikövetkeztetni abból, hogy ki mit olvas, milyen műfajt kedvel inkább.
Ma már a könyvek a pihenést jelentik nekem. Amikor esténként lefekszek az ágyba, Gyerkőcöm alszik, próbálom a mindennapi gondokat elfelejteni és csak olvasok, olvasok.

Nincs sok kedvenc íróm, de aki elsőre eszembe jutott, az Lőrincz L. László volt. Nagyon sok, többnyire régebbi regényét olvastam (a párom adta a kezembe az első regényt tőle, ugyanis ő is nagyon szereti az írót). De J. K. Rowling előtt is boldogan ülnék megszeppenve. :oD Ugyanakkor Jodi Picoult, Juliette Benzoni, Susan Collins regényeit is nagyon szeretem. A régebbiek közül pedig Dumas nagy-nagy kedvenc és Puskint is nagyon szeretem, legalábbis az Anyegin nagy kedvencem. A hazaik közül Gárdonyi és Jókai művei fogtak meg nagyon. De még tudnék sorolgatni. :o)

Ami a moly.hu-t illeti. Egy könyves közösségről van szó, ha még valaki nem ismerné az oldalt. Nagyon sokan vagyunk már regisztrálva, könyveket lehet véleményezni, értékelni, üzenetet váltani egymással, "beszélgetni", könyveket adni-venni-cserélni-kölcsön kérni.
Nekem szokásommá vált, hogy mielőtt vennék egy könyvet, elolvasom az értékeléseket róla és előfordulhat, hogy befolyásolnak.
A következő olvasmányom kiválasztásában is az értékelések, mások ottani véleményei is sokat nyomnak a latba. Vagy felkeltik az érdeklődésemet vagy elérik azt, hogy a listámon hátrébb kerüljön. Rengeteg olyan könyv van, amire ott hívták fel a figyelmemet, ottani ajánlások miatt olvastam el és sok olyan regény is, amikbe lehet nem is botlottam volna bele, ha ott nem említik meg őket.
Ha valaki szeret olvasni, akkor mindenképp a moly-on a helye. :o)

Az e heti könyv pedig, amit ajánlok figyelmetekbe, az egyik kedvencem Dumastól. :o)

"Ez a regény valószínűleg a világirodalom egyik legolvasottabb könyve. A szerelem, az árulás, a bosszú Dumas regénye nélkül mind másmilyen arcot viselne. Akár a bibliai Jób története, olyan példázatértékűvé lett ennek a mára már klasszikussá érett regénynek az üzenete is: nincs kiúttalan helyzet, a gonoszság, bármilyen agyafúrtan tervelték is ki, legyőzhető. Az ifjú tengerész, Edmond Dantes, akire felhőtlen boldogság várhatna gyönyörű menyasszonya oldalán, a sors kifürkészhetetlen akaratából az emberi irigység, gonoszság és a politikai érdek csapdájába kerül. Esküvője napján letartóztatják, If várába kerül, örökös fogságba, a szabadulás minden reménye nélkül... "