Sarah Gibb: Aranyhaj

A kétszeres Golden Globe díjas animációs film, az Aranyhaj és a nagy gubanc után, a hónap elején megjelent a Grimm testvérek Rapunzel c. meséje alapján az Aranyhaj c. mesekönyv, Sarah Gibb illusztrációival.
Aki azt hiszi, hogy a mese a filmnek a könyves verziója, az téved. A mese az eredeti történet alapján készült Alison Sage munkája során.

A történet több címmel megjelent már az évek során magyarul. Olvashatjuk Galambbegyként Rónay György, vagy Ligetszépeként Urbán Eszter (1959-es megjelenéssel) ill. most Aranyhajként Totth Benedek fordításának köszönhetően. Több verziója is olvasható, vagy látható mesében. Tegnap például egy mesecsatornán láttam Barbie-s verzióban, Rapunzel néven. Csak a főbb szál azonos ezekben a történetekben. A gonosz boszorka toronyba zárja a szépséges lányt, akihez csak úgy lehet feljutni, hogy leengedi a hosszú haját és felmásznak azon. Természetesen a herceg se maradhat ki egyik történetből sem, meg a boldogan éltek míg meg nem haltak gyönyörű vége. ;o)

A történetben egy kertész salátát lop a szomszéd boszorkány kertjéből, hogy a felesége meggyógyuljon tőle. Második alkalommal a boszorkány tetten éri, de ad a zöldségből azzal a feltétellel, hogyha megszüli az asszony a gyermeküket, akkor neki adják.
Aranyhaj megszületik, a boszorkány pedig elviszi őt. Egy ideig egy távoli kastélyban tartotta, majd bezárta egy magas toronyba, ahová a boszorkány is csak úgy tudott feljutni, hogy a lány mindig leengedte a nagyon hosszú haját.
Egy napon arra lovagolt egy királyfi, aki hallotta amikor a boszorkány arra kérte Aranyhajat, hogy engedje le a haját, hogy fel tudjon mászni hozzá. Így miután a boszorkány elment, ő is erre kérte őt. A királyfi felmászott, szerelemre lobbantak. Igen ám, de ezt megtudta a boszorkány és bosszút esküdött. ...

Egyáltalán nem megy ritkaság számba, ha a mesének igazán felnőtt tartalmú jelentése is van. Főleg, ha a Grimm testvérekről van szó és ez az Aranyhajban is felfedezhető.
Először nézzük a történetet meseként. Aranyos, varázslatos, olvasmányos, könnyen olvasható és érthető. Bár Aranyhaj nem hercegkisasszony, de természetesen ettől függetlenül a királyfi nem maradhat ki a történetből, szóval a kislányok kedvenc alaptörténete adva van. A boszorkány meg csak hab a tortán. A jóság megkapja a jutalmát és minden jó, ha jó a vége.

Két kérdés vetődött fel bennem, amire választ a könyvben nem kaptam. Minek kellett a boszorkánynak a lány? Az Aranyhaj és a nagy gubancban a fiatalság miatt. A tegnapi Barbie-s mesében a bosszú miatt. De ebben a történetben nem derült ki, egyszerűen csak. És hogy jutottak fel első alkalommal a toronyba, ha a 12. oldalon az van írva, hogy a toronynak nincs ajtaja? Na de mindegy, lehet én vagyok csak ilyen kötözködős most, de lehet, hogy ezek a gyerekeknek is szemet szúrnának.

Sarah Gibb rajzait már dicsértem A királykisasszony, akinek nem volt birodalma c. mesekönyv folytán, de most újra megteszem. Egyszerűen gyönyörűek az illusztrációk. A színek harmonizálnak, olyan sarahgibb-esek. Ebben a könyvecskében is a főbb színek a fekete, rózsaszín és a barna különböző árnyalatai. Nagyon szép, igényes, varázslatos, teljesen odáig vagyok a képeiért, gyönyörűek! Ha egyszer kislányom is lesz, biztos, hogy a szobája tele lesz Sarah Gibb bekeretezett képeivel. Már csak emiatt is érdemes kézbe venni a könyvet.

És most nézzünk egy kicsit a sorok mögé, nézzük metaforikusan a jelentését, a felnőtt tartalmat. Előfordulhat, hogy van olyan szülő, aki most a szívéhez kap, hogy gondolhatok ilyenekre? vagy hogy fog tudni ezek után egyszerű meseként nézni a történetre? Kérem, hogy akkor ők ne olvassák tovább a bejegyzést.
A Babaszoba egyik cikke alapján, amolyan alapmesének tartják a könyvet hasonló elgondolásból, mint amit én is le fogok majd vezetni. Szerintem egyáltalán nem baj, ha megpróbálunk a sorok mögé is nézni, mert ennek a megértésével lehetőséget ad a könyv arra, hogy a kislányok korának megfelelőn elbeszélgethessünk velük a női testről, a titkairól és szépségéről. Érdemes a cikket is elolvasni, mert nagyon érdekes dologra mutat rá.
Az egész mesének a központjában úgy érzem, hogy a nőiesség áll átvitt értelemben. A boszorkány csak akkor zárta Aranyhajat a toronyba, amikor a lány már nagyobb lett (esetleg azért, mert fogamzóképes korba ért?).

"- A te érdekedben teszem, mert túlságosan szép vagy!"

Majd bezárja egy fallikus szimbólumú toronyba.
Érdekes volt a boszorkánytól a lány hajának a megcsonkítása is. A haj szimbólum, az erő, szépség, a tisztaság, ártatlanság jele is. Gondoljunk csak a bibliai Sámsonra, akinek a hajában volt az ereje vagy arra a hagyományra, hogy a lányoknak addig kellett növeszteniük a hajukat, amíg férjhez nem mentek. Csak a férjes asszonyok kiváltsága volt a levágott, vagy az így-úgy felkötött, megtűzdelt hajviselet. Mintha a lány elveszítette volna azzal az ártatlanságát, hogy a boszorkány tudta nélkül kettesben találkozott a királyfival. (Tán erre is akartak a Grimm testvérek célozni átvitt értelemben?) Érdekes így is elolvasni a történetet. ;o)

Megjelenés: Rapunzel (2010.)/ Aranyhaj (2011. Manó Könyvek)
Oldalszám: 32
Ára: 2490 Ft